9815 hozzászólás a témában

[Ras]

én éppen a váltó apró darabjaira szedésével vagyok elfoglalva :
vizuálergonómia óra rulez ;D

[szgabsz]

Rás: én nem igazán tudnám így leírni ezt... :-\
Egyébként én is megnéztelek, amikor beértél ;D, kb így: !

Nekünk ez a túra egy teljesen új dolog volt; nem elég, hogy TEREPen ment, de még sárban...jaaaj
Na szóval Palival konstatáltuk, hogy jövõre megcsináljuk (talán :-X), de inkább maradunk az aszfalt által ránk gyakorolt gravitációnál ;D.

Az ok, amiért igazából lehet hogy feladtuk:
volt egy EP (hirtelen nem jut az eszembe), ahova a bicajosoknak nem kellett lemenni. Persze MI, lementünk oda: kb 2 km saras, számomra undorító lejtõ, persze fék nuku. Lefelé is fárasztó volt, nemhogy még felfelé! Erre a csávó egy kispolákban ülve odaböki: "TI meg mit kerestek itt??? Bringásoknak nem kell ide lejönni..."
De: adott csokit : Itt összenéztünk Pállal, és megkérdeztük merre van az 1es fõút... majd Szár felé kerültük meg a Vértest, persze aszfalton ;D! Na itt aztán volt HomeCourt Advantage! Átlagunkat kétszeresre javítottuk ezen idõ alatt...

Ellenben a legnagyobb élményeim:
1. Ti ;D
2. A nagytányér 4 fogának helye a vádlim alatt.
3. Volt egy olyan emelkedõ, ahol az úton egyszerûen semerre nem tudtam továbbmenni!!! Annyira csúszott, hogy 5 percig (!!!) tartott, mire a 1 (azaz egy) méterre lévõ útszéli falevelekre tudtam tenni lábaim... Szép átlag :-\
4. A túravégi zuhany, amit Rás barátunk is említett!

Natiékat viszont vhol elhagytuk, és azóta sem láttam õket (tán még mindíg?)... Egyébként: köszi a térképet! Menet közben szétázott, szétszakadt, szabályszerûen "elfogyott"!
Jah és Lens: Pállal azóta is emlegetjük: Köszi hogy megmutattad a gyönyörû õszi színekben pompázó Vértest !

Egy élmény volt!

[Tyito]

Igen NAGY elismerés azoknak, akik megcsinálták ezt a nem mindennapi feladattá minõsült TTt! GRATULA!

Egy héttel ezelõtti mecseki turHáról készült képeket (nem sokat) láthat az érdeklõdõ, ha ide ellátogat. ...szal, nem Baliba minõség... :-[

[kahlesz]

Üdv mindenkinek!
Reggel megyek egy közepeset tekerni, ha valaki velem tartana, az hívjon 9-tõl, vagy írjon 9-ig.
Utvonal: Nyitott:)

[Ras]

nos akkor folyt köv.:

(nem mellesleg mindig is tudtam hogy isteni a lekváros tésztám )

Körtvélyespusztán valahogy sikerült pecsétet kérnem a szarráázott a bélyegzõlapomra, aztán nem totojáztam nyomultam tovább a kék +-on. Na itt kezdõdtek meg az oltári nagy szívások. Az elején még "tudtam" tekerni. Legalábbis próbálkoztam. Aztán elég hamar 20 kilós lett a bicó és eljutottam a fékkiakasztás plussz 50 méterenként 3-4 kiló sár levakarása állapotba. Mostmár vannak fogalmaim a tavalyi Mecsek Maratonról (látjátok én edzettem jövõ hétvégére). Ekkor már régen igazi vietnám kinézetem volt a sárga mezen jól mutattak a változó színû sárfoltok, az esõvédõ meg szintén szép mintás lett (plusz alatta néhol a hátizsák is :-\). Nagyjából 2 kilcsit szenvedhetem így amikor végre kiértem a piros elágazásához ahol találkoztam egy bringás csoporttal, éppen fékeket állítgattak (én nem foglalkoztam ilyesfajta civilizált dolgokkal, digitális módon mûködtettem: kiakaszt-beakaszt, bár egy idõ után így sem volt sok fékhatás... azért a Mátrában sokkal roszabb volt a helyzet tavaly novemberben). röviden szusszantam és váltottunk pár szót, aztán usgyi tovább. Innen meg voltam mentve mert az út közepén lévõ füves sávon haladva inkáb tisztult a gumi, mintsem nehezedett (mindig is tudtam hogy a Dart+Smoke jó választás rizikós terepre), így egészne jó tempóbasn haladtam 32-26-ban (16-18 km/ó), mivel a hátsóváltóm még mindig nem akart mûködésbe lépni, pedig meg is tisztogattam kicsit, ráadásul a fékeimet sem mertem még visszakötni. Így jobb lábbal fékezve majd a végén letolva jutottam a Farkastoroki EP-hoz.

Itt értem be két idõs urat (lehettek úgy 65 és a halál között), akik igencsak jó tempóban nyomultak a lassan elmúló esõ ellenére is (sok 30-40 éves megirigyelhetné õket!!! ). Itt különvált a gyalogosok útja a miénktõl, én balra vettem egy kanyart, ahol az állítólag jelzetlen (valójában piros + mint kiderült közben) vitt "le" az aszfalthoz amin Vérteskozmára nyomattam jó 25-30as tempót. Ekkor már jobban hasonlítottam egy szippantóskocsi kezelõjéhez mint kerékpároshoz (na jó a bûzt leszámítva :), de a gumiknak hála istennek jóttet a gyors aszfaltos gurulás és az EP-n visszakötöttem a fékeket is lesz ami lesz alapon.

Amikor leértem a mûúthoz Kozmán, kissé tanácstalan voltma mert nem emlékeztem hogy jobbra vagy balra kéne kanyarodnom, és a szalag elég láthatatlan helyen volt. Aztán sikerült megtalálnom az egyszer már érintett kulcsosházat. Itt persze mint valami ufóra néztek rám amikor betoppantam. Ismét bevállaltam két zsíroskenyeret (mostmár hagyma nélkül ;D), de a forró teával már meggyötört légcsövem nehezen bírkózott, oda is adtam a harmadát egy gyalogosnak. Kb. negyedórát szöszöltem itt, aztán nekiindultam az utolsó szakasznak.

Megint majdnem sikerült elbambulnom a jó utat , de a már korábban elhagyott társaság maradéka útbaigazított újabb fékállítgatásuk közepette. Itt még volt egy kissé saras de fõleg avaros mászás felfelé, aztán boldogan konstatálva hogym égis hajlandó mûködni a hátsóváltóm ezerrel beindultam az Annafalvi õrházhoz, gyors pecsételés és a pontõr szar térdének ecsetelgetése után tepertem tovább. Nyamm ez a sárga jelzés végig bizony kárpótolt aznapi szenvedéseimért. kocsinyomnyi út a murva és a döngölt föld megfelelõ keverkée így lehetet tépni ezekkel a gumikkal csillióval... a teló sem hiányzott. Innen már nem is néztem a jelzést csak az elõte mlévõ kerékpáros nyomokat. Emiatt meg is szivattam magam még egyszer utóljára, mert a vége felé csináltam egy jobbkanyart tök feleslegesen, de azért 5-6 perc kóválygás után visszataláltam a sárgára, ahol éppen egy középkorú hölgy is az utat keresgélte gyalogszerrel. biztosítottam hogy ha ez a sárga akkor jó nyomon van, majd beviharzottam az erdõbe. Mivel a sárgán nagyrészt már nagytányéron küldtem (a 46-os maxot is biztos hogy itt mentem), így hamar leértem Csákvárra, megszemlélhetetm a focimeccset hátulról, majd egy kis vargabetû után sikerült célbaérnem.

Hát a másik dolog amiért megérte az az a rémült/meglepett/nemtommilyen tekintet, amivel rámnéztek amikor beléptem az elõtérbe. Enyhénszólva a csaj szerintem azt is elfelejtette hogy mi a neve olyan bambán nézett rám ;D. Én csak szelíden visszamosolyogtam elintéztük a formaságokat (pecsét, oklevél, kitûzõ), megkérdeztem lehet e valahol tusolni (ez volt a szerencséjük), aztán lecuccoltam és elindultam bringátmosni.
Itt találkoztam szgabsz-ékkal akik éppen akkor jöttek sorra az indexes társaság maradéka után. Én kivártam a soromat, gyors élménybeszámolót tartotam nekik, aztán én is kihámoztam szgény bicót a sárból hirtelen amennyire lehetett, kimostam a kesztyûimet meg a lábam/cipõm.
Aztán kicsit élveztem a napfényt és ahogy még valamelyest átmelegített és megszárogatott, majd mivel már többen mondták, hogy ráférne a búrámra is egy alapos helyreigazítás így elindultam tusolni (milyen jó hogy volt még egy váltás mezem/termonacim/zoknim/termodzsekim). Ekkor találkoztam Istvánnal, akinek a tesójával éppen elõtte dumálgattam kicsit (Õ gyalogosan ment). röviden beszélgettünk én nekiálltam vetkõzni/pakolni, aztán el tusolni. Isteni volt állni a lassan melegedõ, de utána nagyon kellemes vízben és megtisztulni/újjászületni, majd tiszta ruhát ölteni. Gyíorsan lencsét cseréltem a szemcsimben elnyomtam néhány szendvicset, meg almát és bicóra pattantam hogy lemenjek Fehérvárra és hazavonatozhassak. Hálistennek volt idõm bõven úgyhogy nagyon nem nyomtam (felfelé 20-25 környéke ;D).

Nos ennyi. Igazából fizikálisan mégegyszerennyit is simán kibírtam volna, nekem az esõ/sár volt az új, mivel még soha nem tekertem ilyen körülmények között. Mindenesetre ahhoz képest hogy egy lájtos fagyizós túrára készültem igencsak túlélõ túra lett belõle.
Szerencsémre a térdem kifejezetten jól tûrte a megpróbáltatásokat és Csákvárról elindulva a termonacit meg kifejezetten csípte.
A vonaton majdnem végig szunyókláltam csak elõtte elpusztítottam vagy 5 szendvicset meg 3 almát egy fél liter narancs dzsúz (de utálom most ezt a szót :) kiséretében. Az ivótasak kupakját már nem mertem levenni pedig még maradt benne víz bõven. Kényelmesen hazatekertem éééééééééééééééééééééés:
VÉGE

[Ras]

Sziasztoooooooooooooooooooooooook ;D ;D ;D

Charon: csakazértis végigmentem hogy nehogy itt annyira örülhess 8)

éppen rotyog a lekváros tésztának való, a szilvalekvár pedig bevetésre kész, addig elmondom a történetet onnan, hogy elváltam lenséktõl (az addigiakat ha akarja elmesélheti valaki más :-X)

tehát:

Mátyáskúton nekiláttam az aszfaltnak. Az esõ kb 5 percig zavart, onnantól totálisan átáztam, pedig már nem is esett "annyira". Jó tempóban kerülgettem a gyalogosokat és folyamatosan paráztam nehogy eltévesszem a jelzést mert térképet elõrángatni ebben az idõben totál értelmetlen kerülni meg nem volt nagy kedvem totál ismeretlen terepen.

Vitányvárnál kavarogtam egy kicsit, szerintem nem a megfelelõ úton mentem fel, így elnéztem az utat, és négy kedves gyalogos (az egyik srác bicós és találkoztam már vele de bocsi tõle hogy most nem vágom hol és mikor) igazított útba, hogy éppen ez nem az az aszfalt aminek lennie kéne szerintem. Így vissza Vitányvárhoz, még kavartam ott egy kicsit, aztán észrevettem a nagy fehér lapot rajta a nyíllal (ami iszonyat jó ötlet volt szerintem). Már fel a várhoz is volt néhány szar saras rész, de azok még nem igazán hatottak meg. Viszont itt elkezdõdött a rémálom (amit szerintem ti lens sejtettetek/tudtatok ezért nem vágtatok neki :), felfelé a kéken egyszerûen muszáj volt tolni sõt sok helyen a keresztbe dõlt fák alatt is alig fértem el bónusznak a nem éppen túracipõben csúszkálás mellé. Azért sikerült feljutnom a Körtvélyes alá a kéken ahol gyakorlatilag használhatatlan volt már a hátsóváltóm, kézzel kellett pozicióba rángatnom mert 1-8ig átváltottam de meg sem moccant. Itt kicsit lekapargattam a sarat a kényesebb részekrõl és 22-26ban nyomattam tovább. Felfelé lehetetlen volt ennél keményebben tekerni a sok bringára ragadt sártól meg azért kicsit le is merevedtem a sok tolástól. Aztán megint sikerült majdnem eltévednem Körtvélyespusztára menet (utólag párszor átkoztam magam hogy miért nem tévedtem inkább el :-X), de aztán sikerült ne mnagyon letérnem a megfelelõ útról és dimbes dombos terepen nagynehezen és relatíve sokat tekerve sikerült eljutnom a következõ ellenõrzõ pontig. Ide a vége felé fõleg murvás/néhol betonos út vitt így nem volt gondom a sárral.



a reklám, alias lekvárostészta után folyt köv.

ui.:
azért még egy kis statisztikát kaptok

hossz: 73,39km
tekert idõ: 5:04:48
tekert átlag: 14,44 km/ó
stopper: 8:36:29
bruttó átlag: 8,52km/ó
max. sebesség: 46,59km/ó

szint (itiner szerint): 1185m

[Mallac]

Milyen régen jártam a fórumon >
Trifó mondta, hogy lesz Para túra.
Ott a helyünk Oscarral, lassítani is kell valakinek csapatot.

Mallac

[Ano]

lens: azt nem is tudtam hogy a gondnok azzal fenyegetõzött, hogy eltöri a karotokat ... mire odamentem egészen kezes bárány volt ... lehet hogy megijedt mert hirtelen sok lett ott a bringás, vagy esetleg tõlem ... !? ;D

[lensver]

Na megvolt a Kozma, sajna nem jött össze túl jól, mivel Mátyás-kúttól betonon folytattuk. Ugyanis akkor már annyira zuhogott, hogy az nem kispályás. Egyedül Rás folytatta küzdelmét az egyre szaporodó sárzuhatagok ellen, Rás, majd beszámolót kérünk.
Hogy birtad a sarat? Az uccsó szakaszt ismét terepen tettük meg, de tetõtõl talpig szétáztunk meg dzsuvásak lettünk. Volt aki már hajtani se tudta a bringát, mert a lánc ugrált. Te hogy haladtál?

Egyébként mind az odaútról, mind a beérkezésrõl van egy jó sztori.

Az utóbbival kezdem: beérkezünk Csákvárra sarasan, a bringákat alig lehet felismerni a rajtuk csüngõ dzsuvától, elkezdjük keresni a slagot, s lám megleljük, de elõbb össze kell illeszteni és beinditani a vizet. Már majdnem végeztünk, amikor felbukkant a hely gondoka és kijelentette, hogy nem engedi, hogy lemossuk a bringákat, mert elázik a pálya (füves focipálya volt ott) meg csak a rendetlenséget hagyjuk ott. Mikor mondtuk, hogy ez nem túl jó ok, azt felelte, hogy ha eltöri a kezünket, az elég nyomós indok már. Végül hosszabb veszekedés után sikerült rábirni,hogy hagyjon minket mosni és hogy a szervezõkkel beszélje meg a gondjait, mert mi nem tehetünk arról hogy õk nem kommunikáltak egymással.

Az elõzõ sztori meg az odafele vezetõ úton történt, a vonaton, amitõl jócskán felment bennem és Zedben a pumpa mivel a kaller nõci le akart minket parancsolni a bringás jellel megjelölt kocsiból (tudjátok, ahol a bejáratnák, az ajtók fölött van 1-1 kampó) Egy idõ után elkezdett üvöltözni, hogy szálljunk le, mert útban vagyunk. Ott a kerékpárszállitó jel - nem érdekli, akkor se legyenek ott a bicajok. Ott a két kampó, - akkor is útban vagyunk. Persze nem szálltunk volna le semmi pénzért.
Volt azonban velünk egy harmadik cangás is - egy lány csomagokkal, aki szintén Csákvárra igyekezett. Na õt végül leszállitotta és a hátsó kocsiba parancsolta. A másik kaller nõcivel együtt karba tett kézzel nézték, ahogy a lány egyedül próbálja felnyomni a nehéz bicajt a kocsiba. Szörnyû volt.

Majd miután leszálltunk Bicskénél és az elsõ kocsiból odajött hozzánk Bors és elkezdtem neki mesélni a történteket, kb igy: "és akkor a kaller azt mondta, hogy..." a nõci meghallotta, mert nem messze álltunk a kocsitól. Ekkor felháborodottan elkezdett nekem üvölteni,hogy "kaller az anyád".
Ezt már mi se hagytuk szó nélkül és elkezdtünk visszakiabálni, õ még valamit visszaorditott és becsapta a vonatkocsi ajtaját.

Szörnyen felháboritó ez és az ehhez hasonló történetek! Felháboritó, hogy a kallerek kiélvezik teljhatalmukat és elõszeretettel alkalmazzák. Mert ugyan miért ne lehetne oda beszállni bringával ahol van erre kijelölt hely? Na menjenek a nem mondom hova!

Ja és egyékbént még elõtte, mikor a jegyeket vettem, két pénztár úgy zárt be, hogy egy szót nem szóltak a hosszú kigyózó sornak, és a szerencsétlen emberek újra beállhattak egy sor végére. Én is igy jártam, és bizony nagyon lehangoló volt. Aztán a "pénztárkisasszony" szó szerint kibaszta a visszajáró aprót!

Nem semmi egy nap volt. Gyûlölöm a Máv-ot, az egyik legundoritóbb intézmény. Ezt az irást a "Fuck off Bkv ellenõrök" topikba is becopizom.

Ja, aki csinált fotókat, légyszi tegye majd föl a netre.

[Prefi]

:-[ :-[ :-[ :-[ :-[ :-[ :-[ :-[ :-[
:'( :'( :'( :'( :'(

[burce]

még nemtom :-\ : :-X

[Prefi]

és akkor nem is mész?

[Prefi]

egyet értek
nagyon sajnálom + szégyellem magam

[burce]

Hijjjj........ bag. : :-\



...én is sajnálom :-\

[Prefi]

bassssssszus.
elfelejtettem
nem jó
itthon kell lenni mert k. sok munka van + k. sokat kell tanulni. Remélem nem leszel egyedül.

jujjj 100000000 bocs!!!!!!!!!!!!!!

[burce]

Köszi Lens! :-*


Prefi! Én azzal a vonattal megyek, ami ~9.48kor tesz le Sárospatakon. Remélem találkozunk! Ja, a számom, ha vmi közbejönne: 705094999


A Kozmásoknak sok sikert, szép idõt, és nehogy odakozmáljatok! (lens, ugye figyeled: kozmások, odakozma'lni ;D 8))

[Ras]

lens: 16:20 és szintén kb egy óra tekerés, csak Székesfehérvárról

[lensver]

Bruce, te egy igazi költõ vagy! ;D

[burce]

A busz/teherautó mögötti stéherezésben szerintem az a legszebb, amikor az az embert megelõzi a széldzsekije


Thommey: okey thommey (ugye figyelitek ezt aszenzációs szójátékot?!? okey thommey!! nem semmi - ezt akarom hallani!), akkor költözöm!

[Prefi]

Gabi!
közlekedj busz mögött!!!
nem szorítanak le, stb. csak mák kell hogy olyan régi fajta busz jöjjön, ami pont arra megy, amerre te...
ja, és nem kell félni, az alatt az idõ alatt, ami eletelik a féklámpa felvillanása, és a tényleges lassulás között, te majdnem megállsz (ha akarsz) trükk: jobban lassulsz mint a busz, kikerülsz szélárnyékból, és az arcodba vágódó szembeszél jobb mint a tárcsafék!
bye
Prefi
ui: mindig a féklámpát nézd, és ne a busz hátsó ablakából röhögõket!