..Ezek szerint jól jártam ezekkel a ledekkkel, mert kevesebet fogyasz, mint a cree, és kb olyan is a fénye..
Annyival már alapból több fény jön ki belõle a képen látható irányokba,
. . . . . 
ami egy akár több rétegü levegõ-optika kapcsolat esetén,
..annyiszor 10-15%-ban visszaverõdik vissza a
közvetlen félvezetõ-optika kontaktusban lévõ leddel szemben.
A külön kapható hetes és hármas optikák a tapasztalatom alapján elég gyengék,
Legalábbis a két évvel ezelõtti huzalkivezetésü ledekkel összehasonlítva mindenképp.
Errõl készült korábban tesztfotó sorozat is, Pinyó segítségével.
Ha csak a Wilma-t v. Betty-t nézzük, egészen másképp vannak megtervezve.
Azoknak jókora lencse vetít a közepén, a többi fényt az
anyag prizma effektusa vezeti ill tükrözi az eleje felé.
Közben jobban megnéztem a Betty "szemét", teljesen átlátszó egybe öntött egységet képez a
jókora gyüjtõlencsével és a széleinél található egyéb fényvezetõ felületekkel.

Az alapelv megmarad, az optikában jókora lencsék vetítik elõre a fényt.
Ezen kívül a többi fénytörõ felület kialakítása is a megfelelõ fényelosztást célozza.
Egy kisérleten látszik hogyan viselkedik a fény
a levegõnél nagyobb törésmutatóju közegben.

Innen tovább gondolva beigazolódik a következõ:
..Az optikákat tudtommal azért nem bevonatozzák, mert az akril (nem tudom most magyarul jobban: acryllic) anyagból készült optikák a TIR (Total Internal Reflection) elven mûködnek. Azaz kihasználják az akril-levegõ eltérõ törésmutatóját, és lehetõség szerint úgy tervezik az egészet, hogy a fénysugarak többsége visszaverõdjön az optika oldaláról, elõrefele. Ha ezt bevonják, vagy összekoszolódik/zsíros lesz akár a kezünktõl, akkor nem verõdik vissza annyi fény.
Sõt ez is:
ahol vege az egyik anyagnak es kezdodik mas ott szamolni kell a kulonbozo fenytoresi egyutthatoval.
Többek között ettõl olyan drága a Betty, negyed milla.
Benne van a munka, a kutatás és
az újdonságot is meg kell fizetni.