Egy hamis lakcím elég a blicceléshez
Az ember jogi értelemben ugyanúgy bliccelheti be magát a moziba vagy a múzeumba, kerülheti el a hamburger kifizetését a gyorsétteremben, ahogy a BKV-t próbálja meglopni. Az elõbbiek azonban gyakorlatilag nehezen kivitelezhetõek, az utóbbi viszonylag könnyen megy. A BKV szerint ettõl függetlenül hiú ábránd, hogy a hamis címet közlõ bliccelõk megúszhatják a büntetést.
Egyre többen alkalmazzák a BKV tömegközlekedési eszközein a "hazudós" bliccelést, mivel a tapasztalatok szerint a közlekedési vállalat nem veszi a fáradságot a valódi személyazonosság megállapítására. A hazudós bliccelõnek új típusú személyi igazolványa van, ellenõrzéskor azt át is adja az ellenõrnek, de hamis lakcímet ad meg.
A törvény értelmében a BKV az igazolványról felírt adatok alapján a rendõrségtõl megkérheti a valódi lakcímet, de a hazudós bliccelõk azt hiszik (a kevésbé magabiztosak nyilván csak remélik), hogy a BKV nem foglalkozik a nem egyértelmû jegyzõkönyvekkel. A tapasztalatok szerint a cég csak a "madarakon", a helyszínen fizetõkön, illetve a lakcímet is tartalmazó régi személyi igazolványt átadókon hajtja be a büntetést.
Az ellenõr kérheti az okmányokat
Nagyon sokan azt gondolják, hogy az ellenõrök nem kérhetik el az utasok személyes okmányait. A Btk. 137. paragrafusának értelmében "közforgalmú tömegközlekedési eszközt mûködtetõ gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy" közfeladatot ellátó személy, és mint ilyen, kérheti a menetjegy vagy bérlet nélküli utas okmányait. Ugyanakkor az ellenõrnek nincs igazoltatási joga, és jogszerûen csak a menetjegy-ellenõrzés alá vont személy által önkéntesen átadott személyes adatokat rögzítheti.
Az adatvédelmi biztos állásfoglalása szerint pedig az érintett rendõri szervezet jogszerûen jár el, amikor személyes adatokat igényel vagy továbbít a bliccelés miatt.
A vonatkozó törvényi elõírásokból következik, hogy bárkinek - így a BKV-ellenõrnek is - joga van ahhoz, hogy jogos érdeke érvényesítése érdekében a rendõrtõl kérje más személy igazoltatását; az igazoltatáskor felvett személyes adatokat - az adatokhoz fûzõdõ jogosultságának hitelt érdemlõ igazolásával - kérje az illetékes rendõrkapitányságtól. A rendõrkapitányság pedig - a jogszabályban meghatározott feltételek esetén és az érintett értesítése mellett - köteles az igazoltatott személy személyazonosító adatait az igazoltatást kérõnek kiadni.
Több "hazudós" bliccelõ állította az Indexnek, hogy sohasem indult eljárás ellenük, ha új személyi igazolványt mutattak fel, és hamis lakcímet diktáltak be. A BKV szerint ami késik, nem múlik: sokáig tart elõbányászni az adatokat a lakcímnyilvántartóból.
A BKV lezárja a hazudósak ügyeit
A BKV kommunikációs osztályán azt a választ kaptuk, hogy a helyszínen a rendõr nem adhatja át a bliccelõ adatait az ellenõrnek, de a cég hivatalosan megkérheti az adatokat az illetékes rendõrkapitányságtól.
A feljegyzett adatok valódiságát az ellenõr nem vizsgálja. A társaság a feljegyzett adatok alapján küldi a felszólítást a pótdíj befizetésére. Néhányszor elõfordul, hogy a lakcímnyilvántartó adatai alapján elõzetesen (azaz a felszólítás kiküldése elõtt) ellenõrizteti a cég, hogy valóban az adott címen lakik-e a bliccelõ.
A BKV sajnálkozását fejezte ki az Indexnek amiatt, hogy "vannak, akik elõszeretettel diktálják be rokonaik, ismerõseik címét", de ebben az esetben is a fenti eljárás szerint küldik az értesítést. Ha az egyeztetéseknél kiderül, hogy hamis címet diktált be a jegy nélkül utazó utas, akkor az ügyet a cég lezárja.
Forrás: index.hu