Tegnap sikeresen én is hazaérkeztem életem elsõ TeliHoldas túrájáról.
Több dolog egyertélmûvé lett számomra [amit eddig is sejtettem]. Elõször is a thermonaci jól muzsikalt. Felfelé tekerve kellett neki 1 kis idõ bemelegedni, de utána semmi gond nem volt vele. A lámpám kb arra jó, hogy valami buliból este hazaérnék, akkor zseblámpaként tudok vele itthon a sötét lakásban világítani. Amúgy csak az útismeret miatt tudtam merre kell menni...
Nekem nagyon tetszett fentrõl a város; sajnáltam is, hogy nem vittem fényképezõgépet. A Rekettyés belûlrõl tetszett.
Aztán hazafelé menet valaki ledefektelt az út szélén [ezek szerint Henger volt az], majd én félúton bekanyarodtam az erdõbe a Fekete Salak út-Gückler Károly útra a Virágosnyereg felé. Na ez a szakasz izgalmas volt. Én nem voltam 24órás versenyen, de az éjszakai tekerésbõl ízelítõt kaptam. Eleve fáradt voltam [no vacsi], plussz a lámpám fényereje nem vetekedhetett a Holdéval. Sokáig azt sem tudtam merre járok, pedig ezen az úton jópárszor jartam....igaz nappal. Aztán megérkezvén a Virágosnyereghez tapasztaltam, hogy ismét változott a földút [árkok betemetve]. Az Erdõalja utcától lefelé már nem volt gond. Az utakon sehol autó, lehetett "száguldozni"
Nekem jó élmény volt. Legközelebb igyekszek vinni még egy embert