Mielőtt megeszitek egymást, szerintem mindkettőtöknek igaza van. Nyilván nem kell mindenáron menni és tönkretenni a bringát, egészséget, de lehet ezt bőven ésszel is csinálni.
Ésszel is lehet sarazni, nem kell minden pocsojába és iszapba belehajtani, vannak megfelelő védőeszközök (pl. villára Marshguard). Tehát nem arra gondolok, hogy a gumikba dagadt sártól már nem fordulnak át a kerekek és a vázvillákon aluig csiszolja a fényezést, a teleszkópbecsúszókat összekarcolja, a lánc átugrál a fogaskerekeken a sártól. Az a sár, amiben én megyek még a hajtást is kevésbé szennyezi be sokszor mint szárazságban a por. A sáros folyó víz vagy a téli felsózás már egy kicsit más tészta, bár ugyanannyi kárt tud tenni egy nagynomású mosó is. Nem lehet a bringát vitrinben tartani, a használat általában káros.
Esőben én nem mennék ki, viszont a szervezetnek is kell edzettség. Én is vigyázok az egészségemre, de ha sosem megyünk ki zord körülmények között, sokkal kevésbé leszünk ellenállóbbak. Nekem nincs ellenemre, ha néha kicsit hidegebb, nyirkosabb körülmények között megyek, érzem mikor elég és ott befejezem. A mai (európai) ember egyébként is túlélésképtelen, hozzá vagyunk szokva a fűtött helységhez, tiszta élelemhez, vízhez.