Önkéntes? Ugyan már.
Pedig...
Sosem tudtam megérteni, mibõl eredhet(ett) sok amerikainak a lehetetlen felfogása a háborúzásról, miszerint az egy nagyszerû és hazafias dolog, ráadásul õket nem fogja a golyó. Talán, hogy náluk természetes a fegyvertartás, és minden háznál akad egy flinta :/
Ha nem lenne egyértelmû, hogy mire gondolok, pl. az "Édentõl keletre" c. könyvben sok minden más mellett errõl is képet lehet kapni...
Vagy pl. ebben az amúgy "bringás" dalban is megjelenik;
The army recruiters in the parking lot
Hustling kids, they're juggling pot
"Listen young man, listen to my plan
Gonna make you money, gonna make you a man.
(bomb, bomb)
Here's what you get, an M16 and a kevlar vest
You might come home with one less leg but this thing will surely keep a bullet out your chest
So come on, come on, sign up, come on
Valószínû, hogy ha egy nemzet nem tapasztalja meg hosszabb idõn át a háború borzalmait, akkor nehezére esik neki elképzelni, milyen is az, mint Európában is, az I. vgh. elõtt. Az is elég sztereotíp, amikor pl. a Dr. Houseban a hazatérõ, korábban naív katona inkább amputáltatja a lábát, csak ne kelljen visszamennie szolgálni...