1710 hozzászólás a témában

[MJani01]

Ha jól tudom gyalogos TT-nek csak bejelentési kötelezettsége van, ha turistautakon halad.

[(has)Pókember]

Én azt nem értem, hogyan engedélyezhetett az erdészet két rendezvényt (részben) ugyanazon nyomvonalon, ugyanabban az idõpontban. Az õ dolguk pont az lenne, hogy az ilyen ütközéseket elkerüljük. Az X túra/verseny szervezõje honnan tudhatná, hogy az Y és a Z rendezvény is pont akkor lesz, és pont ott... Nem a rendezõk felelõssége mindenféle más naptárakat figyelgetni (amirõl esetleg nem is tudnak!), hanem azé, aki az engedélyt kiadja.

[gyalogosturazo]

Kedves Bringások!

Egy pár szóban szeretnék hozzászólni a mostani Crosskovácsiról:
Régen magam is terepbiciklis voltam, sokat tekertem privátban, de nem egyszer eljutottam versenyekre is.
Aztán ahogy a szemem egyre jobban romlott, le kellett mondanom a biciklizésrõl.
Lemondásom oka az, hogy nagyon izzadós vagyok és egyszerûen az izzadtságtól már nem láttam ki a szemüvegemen.
Próbálkoztam kontaktlencsével, de azt a szemem nem bírta, így végleg abbahagytam a biciklizést.

Aztán elkezdtem teljesítménytúrázni.
Magam is ott voltam a Turul túrán.
Elhitetitek, hogy számunkra ép olyan veszélyes volt túrázni köztetek, mint nektek tekerni.

De, amiért írok:
A teljesítménytúra idõpontja december óta fix volt. Ez az idõpont megtalálható volt a TTT honlapján.
A Turul túra nyomvonala is ismert volt, január óta.
Én úgy gondolom, hogy itt nem csak a túrarendezõk hibázhattak, hanem a Crosskovácsi rendezõi is.
Szerintem mindkét félnek meg kellett volna nézni más-más programfüzeteket.
Egyébként a Turul túra harmadik éve június második hétvégéjén van.

Még egy észrevételem lenne, ami szerintem félreértés a fentebbi bejegyzésekben!
A TTT-nek semmi köze a Turul túrához!!!
A Teljesítménytúrázók Társasága csak összegyûjti egy naptárba a gyalogos, biciklis, evezõs, terepfutós teljesítménytúrákat.
Az engedélyek beszerzése, az adott túrarendezõ felelõsege!

Mi is ép úgy reméljük, hogy a jövõben nem fordul ilyen elõ.
De ehhez, az is kell, hogy mindkét rendezõ figyeljen más-más naptárakat.

[h_geri]

Én még mindig azt mondom , elég nagy az erdõ , hogy normális hozzáállással és kommunikációval megoldhatóak legyenek ezek a (szerintem csak nálunk) problémák.

Egyetértek! De amíg az nincs, addig minden szinten meg kell próbálni elkerülni az ilyen helyzetet. Ugyanis ebbõl mi, bringások jövünk ki szarabbul. Mert a bringás, a szabályozások és a fejekben alkotott kép miatt, megtûrt jelenség erdeinkben, ezért igenis nekünk kell a többet tenni, hogy minél kevesebb legyen a súrlódás. Majd lassan változik ez is. Addig szopás, de ez van.

[habda1]

Teljesen korrekt hozzászólások. Rendezõk részérõl megérhetett volna egy pillantást a Eseménynaptár | TTT oldalra. Máris kiderült volna, hogy gáz lesz

Vagy esetleg a két szervezõ összeülhetne a természetõrökkel karöltve kitalálni hogy ne zavarja a két esemény egymást.Bár mintha Paul írta volna , hogy nem egészen korrekt hozzáállása volt a TTT szervezõinek és a temészetõröknek sem jelentették be , mivelhogy õk gyalogosok.A Crosskovácsi szervezése több mint fél éve tart , ha tényleg nem volt lejelentve a TTT , honnan tudták volna , hogy nézegetni kell az oldalukat.Annyi mindennek meg kell felelni , ráadásul csütörtökön az erdészettel járták végig a pályát , akikkel véglegesítették a pálya nyomvonalát.Én még mindig azt mondom , elég nagy az erdõ , hogy normális hozzáállással és kommunikációval megoldhatóak legyenek ezek a (szerintem csak nálunk) problémák.

[h_geri]

Crosskovácsiról egy teljesítménytúra topikon
Teljesítménytúra - Index Fórum
122117 (122109) hozzászólástól

Teljesen korrekt hozzászólások. Rendezõk részérõl megérhetett volna egy pillantást a Eseménynaptár | TTT oldalra. Máris kiderült volna, hogy gáz lesz

[Pinyo]

Crosskovácsiról egy teljesítménytúra topikon
Teljesítménytúra - Index Fórum
122117 (122109) hozzászólástól

[batbike]

Köszönöm a segítséget a K79-es versenyzõnek aki megállt segíteni láncot szerelni az elsõ mászásnál.
Ha õ nincs lehet hogy még mindig ott lennék nagyon nem akart kijönni...

[habda1]

Ehh, kis tudatlan!
Ha ennyire belementél a részletekbe, akkor elárulom, hogy nekem 32×20 az áttételem és tökéletes a láncvonalam, mindegy hogy ülve, állva tekerek, vagy esetleg tolom.

Alex:
Karból nem a lejtõkön fogyok el, hanem a sok kiállva mászástól, ezen a teló nem segít.

Mindig is furcsán néztem rátok SS-esekre.Csodálattal is , meg "kimosolyogva" is.Nem rossz értelembõl mondom.Én egyszer próbáltam , a városi montimon , 48/18-cal , majd 48/16-tal , hátha bejön és akkor még azt is hittem , hogy terepen is kipróbálom.Pár hónap után aztán mégiscsak felkerült egy hátsó váltó , meg 4-5 fog.Akkoriban jártam Érdre Rákospalotáról.Egyszerûen idegesített a mókuskerekezés síkon , lefelé meg...Szóval nem kapott el az életérzés , nagyon nem az én világom , még ha szoktam is úgymond "SS-üzemmódban" mászni.Néha tényleg jól esik kiállva nagyobb áttéttel fölfelé , de abban a tudatban , hogy van "menekülõ fokozat".Úgyhogy a terepen való kipróbálás elmarad (kivétel amikor eltépi valami a váltóbovdent).

[McGywer]

Nekem "hagyományos" 3x9-m van 11-32-s sorral.A láncvonalam egyszerûen jobb , ha 22/21-be , vagy 22/18-ba megyek , mint , ha a 32/32-t , vagy 32/28-at erõltetem.Jobban is pörgög a lábam.A régi Merida TFS Trail vázamnál szoktam ezt meg , mert állandóan elhajlítottam a váltófület , kb. 2 havonta , ha csak középtányéron mentem.Ezért is váltottam "mászósabb" vázra (Rockmachine Landslide).Azért hívom a 22/36-ot "számomra értelmezhetetlenül lassú áttétnek".Akkor már olyan lassan vánszorog , hogy amiatt "törik meg" , úgy minden négyzetcentit ki kell tekerni.

Ehh, kis tudatlan!
Ha ennyire belementél a részletekbe, akkor elárulom, hogy nekem 32×20 az áttételem és tökéletes a láncvonalam, mindegy hogy ülve, állva tekerek, vagy esetleg tolom.

Alex:
Karból nem a lejtõkön fogyok el, hanem a sok kiállva mászástól, ezen a teló nem segít.

[niner]

Rendszeres edzés utáni nyújtás baromi sokat számít. Soksok zöldség és gyümölcs jobb, mint az utólagos megoldások. De ha erõdön felül nyomatsz, akkor elõbb-utóbb úgyis begörcsölsz.

Ui: görcs ellen az is egy jól bevált megoldás (jobb híján), ha menet közben lenyalogatod magadról (szád környékérõl elsõsorban) a kicsapódott sót. Elõször én is csak röhögtem rajta, de mûködik és "kéznél" van általában...

Nekem a sótabletta meg tudja oldani. De görcsölhetsz edzéshiánytól is, egy 3 hetes végigmelózott idõszak utáni Szilvásvárad hosszútávon szenvedtem is rendesen.

Köszi a bölcs-görcstanácsokat.

[Spirite]

Üdv Spirite!
Na, errõl beszéljünk picit... :-)
Kormányon van a kamera, ugye? Milyen kamera? Hogy raktad fel? Nem rázza szét a kormány rázkódása? Én eddig csak sisakra gondoltam volna...
Már csak azért kérdezem, mert én is ilyesmi masinában töröm a fejem, de a Bullett-rõl lebeszéltek.
Köszi

Hali, a kormányon van igen. Van hozzá kimondottan kormányra szerelhetõ tartó s amint látod elég biztosan fogja.Ha megnézed a Villaparkos videót, ott egy gagyibb villás telon is kibírta. A sisakra is szerelhetõ de az tépõzáras megoldás ami nekem annyira nem tetszik, mert esés közben nagyobb a sérülés veszélye, de állítólag bírnia kéne. Bõvebb infót itt találsz róla:

HD720P Sportkamera, fejkamera 120° - Memo Store - Tablet, Sportkamera, Ip kamera

[habda1]

Duna, elég egyértelmû, azon lehet legjobban kifingani - szerintem.

Fõleg idén.Most Szentlászlóra amikor 2.-szor megyünk , nem begurulunk a piros+ -en , hanem lejjebrõl egy erdészeti úton mászunk fel , aztán a szokásos kis vízmosás , aszfalt , stb.

[_Alex_]

Mostanában karból fogyok el, úgy meg már nem tudok a kövesen/susnyásban elõzni.

Próbáld ki teleszkóppal!

[habda1]

Utálom mikor már fáradtan beragadok valami megtört raketta mögé aki 22×36-ban majd eldõl, én meg maszírozom a pedált amég meg nem unom, 3.-ba "váltok" és eltolok az illetõ mellett. Mostanában karból fogyok el, úgy meg már nem tudok a kövesen/susnyásban elõzni.

Nekem "hagyományos" 3x9-m van 11-32-s sorral.A láncvonalam egyszerûen jobb , ha 22/21-be , vagy 22/18-ba megyek , mint , ha a 32/32-t , vagy 32/28-at erõltetem.Jobban is pörgög a lábam.A régi Merida TFS Trail vázamnál szoktam ezt meg , mert állandóan elhajlítottam a váltófület , kb. 2 havonta , ha csak középtányéron mentem.Ezért is váltottam "mászósabb" vázra (Rockmachine Landslide).Azért hívom a 22/36-ot "számomra értelmezhetetlenül lassú áttétnek".Akkor már olyan lassan vánszorog , hogy amiatt "törik meg" , úgy minden négyzetcentit ki kell tekerni.

[MSONAJ]

Az a Hobby-rakéta,aki pl. a kékesre 3-al gyorsabban megy fel a sípályán mint én,de a cél elõtt 5 km-el Magnéziumért könyörög...nem is hangsúlyoznám melyik északi-megye-beli csapat versenyzõje : )

[habda1]

Srácok, az elkövetkezendõ percekben itt egy sokak szemében talán turbóhobbista véleményét olvashatjátok. Életem második magyar versenye volt ez, az idei Buda Maraton után, ami számomra egy kissé bizony csalódásnak bizonyult... De még a csúnyán, jó egyhete fájós jobb térdem ellenére is nagy várakozással tekintettem a verseny elé és egyben bizakodva abban, hogy ezúttal talán nem lesz olyan nagy tülekedés és tumultus, mint a Buda Maratonon. A rajt pillanatában voltak félelmeim efelõl, mert nagyon hátul álltam, de aztán a mezõny kellõen szellõs textúrát vett fel ahhoz, hogy 150-160-as pulzuson is szépen feljöjjek az elõl haladókra úgy, hogy az út kb. 20%-án nem tekertem, csak gurultam – nekem úgy tûnt, elég sokan próbálnak tartalékolni az elsõ mászásra. (A verseny elõtt az elsõ kaptatót bejártam egyébként, bõven középtányéros volt még nekem is, a kérdés az volt inkább, lesz-e elõttem leszálló bicajos és elég hely kikerülni õket.) Az aszfaltról jobbra lefordulva az enyhe emelkedõ elõtt a befordulás könnyebb volt, mint gondoltam és viszonylag lazán tartottam a tempót a kapuig. Nos, onnan egybõl láttam a sok kicsatolót, de maradtam elöl középtányéron és a nem ideális, csúszós vályúban el tudtam tekerni mellettük – s innen hirtelen szabad lett a pálya. Lehúzódtam oldalra és folyamatosan tekintgettem visszafelé, hogy ha gyorsabb jön valaki, idõben le tudjak húzódni – sikerült is segítenem többek közt két leányzónak (Giant-esek voltak), hogy tudjanak haladni, jelezve, hogy jöhetnek, figyelek rájuk és szabadon hagytam az ideális nyomvonalat. (Egyikükkel egy darabig egy bolyban mentem, a Nagy-Kopaszra mászás körül maradtam le – borzasztóan jól ment a leányzó! –, mikor megálltam és segítettem egy srácnak, akinek aztán adtam Mg-B6 rágótablettát a begörcsölt lába miatt.) Szóval, az elsõ mászásnál kapkodtam a lábaim, a pulzusom pedig túl magasan szórt, 170-180 közt, de nem lett probléma belõle, szerencsére: néha alacsonyabb áttételre váltva levittem a pulzusom, annyi elég volt feltöltõdésnek. Sajnos a szinte folyamatos félrehúzódva tekerés és hátra tekintgetés dacára hátulról az egyik kaptatón belém egy srác kétszer is nekem jött és másodszorra a váltómat érhette az ütés, mert onnantól kezdve a hátsó soron a három lassú fokozat nem volt kapcsolható, amibõl az alsót a középtányérozásnál is használtam volna... Sebaj, legalább a fokozatok közt nem állítódott el (nagyon)! Az elsõ lejtõn ért az elsõ komoly meglepetés: jól látható, sárga alapon fekete felkiáltójel jelzi a lejtõket és kockázatosabb részeket, a kiálló kövek mindenhol jól látható festékkel jelölve – mint Ausztriában, szóval le a kalappal! Kevésbé kellemes, sõt, egyenesen rémisztõ meglepetés volt azt látni, hogy egy versenyzõ orvosért kiáltva fut visszafelé a pályán és látni a földön fekvõ kerékpárost, akit legalább 7-8 másik kerékpáros vett körül és próbált segíteni neki – illetve nekik, mert amennyiben késõbb jól értesültem, sajnos két sérült is volt ott... Ezúton is jobbulást, mielõbbi felépülést kívánok nekik!
A következõ mászásig nagyon kellemes lejtõzés következett az itt-ott kiálló, megfestett kövekkel; ezek a köves szakaszok a kedvenceim, nagyon lehet rajtuk menni, az ilyen helyeken mindig fülig ért a szám! Nagykovácsi szélén a széles sotteres út után az erdõbe kanyarodva (zöld jelölés talán) egy szintén kellemes erdei szakasz következett mérsékelten beszûrõdõ napfénnyel, így a mászások nagyobb részét sikerült ha az elszállt fokozatok miatt itt-ott komótosan is, de középtányéron abszolválni – ahol kezdtem fáradni, ott ledobattam elöl kistányérra – hiába, nem szégyen az, csak hasznos! ;-)
A következõ szakaszok számomra elég ismeretlenek voltak, gyalogosan jártam ugyan szinte mindenhol errefelé, de a (számomra) nagy igénybevétel végett nem nagyon tudtam koncentrálni arra, éppen hol járok. Pláne, hogy a huszadik km környékén váratlanul sok gyalogos, túrázó jelent meg és nem egyszer éreztem azt, ez így, ebben a formában kimeríti a veszélyes fogalmát... Tudom, a verseny szervezõi (akik elõtt le a kalappal!) nem tehetnek róla – az okok kiderítését, illetve az esetleges felelõsök megtalálását bízzuk az erdészetre! Mindenesetre félelmetes a köves, vagy éppen a csúszós, poros és apró kavicsos részeken 20-30 vagy akár 40 km/h-val száguldani el mellettük, köztük gyerekek mellett is... Az ezt követõ lejtõzés ettõl eltekintve kitûnõ szakasz volt, egészen Telkiig, ahová bementünk nagyon jó utunk volt. Itt egy lezárt sorompó elõtt figyelmeztettek bennünket, hogy vigyázzunk – azért elbeszélgetnék a miértekrõl azzal a „kedves” jóakaróval, aki lezárta a szervezõk által egyébként felnyitott sorompót!...
Telki nagyon meleg aszfaltos részei kissé felemás benyomást tettek rám, a nagy meleg miatt kénytelen voltam visszavenni a tempómból egy keveset; de a szervezés itt is szuper volt, mindenfelé emberek segítették a navigálást és egy helyen egy kihelyezett udvari öntözõ is vizet locsolt az útra – na az különösen jól esett!
Ami az aszfaltos rész után jött mászás, felfelé a Nagy-Kopaszra, az szerintem mindenkit eléggé megviselt, profit és amatõrt egyaránt. Tûzõ napon, poros, száraz úton, erõmet beosztani próbálva kistányéros volt a haladás egy elég jelentõs szakaszon. Egy kisebb bolyban haladva araszolgattunk felfelé; titokban a Nagy-Kopasz felé már közvetlenül felvivõ poros, középtányéros részt vártam, hogy mikor érünk már oda, mert majd akkor kilépek és tudok visszahozni a kistányérozással elveszett súlyos percekbõl. Nem így lett... Ott már annyira nagy volt a hõség, hogy alig-alig volt valaki, aki kitekerte az emelkedõt; a szükségesnél 5-10 perccel késõbb magamhoz vett táplálék miatt magam is közel álltam ahhoz, hogy leszálljak. Végül nem szálltam le és nem igazán érdekelt, hogy az ide tervezett középtányérozás is elmaradt, örültem, hogy túl lettem ezen a szakaszon. Aztán hirtelen energiabomba robbant bennem, ahogy ismét az erdõbe értem – innen (magamhoz képest) végig jó tempót sikerült diktálnom, sok versenyzõt értem be és az utolsó 10 km-en gyakorlatilag a célig könnyûnek mondható utam volt.
A célba érkezés fura érzés volt: a kijelzõn 3 óra 45 perc rémlik, mint idõ – amin csodálkoztam kissé, hogy valahogy jobbra számítottam ennél. Aztán 4-5 perc múlva bemondták, hogy hamarosan érkezik Blazsó Márton és nemsokára megjelent a felvezetõ motor is; ami itt kicsit gyanús lett már, hiszen tavaly a hosszú szintideje jóval kevesebb volt, mint mondjuk a 3:50 perc; de hát gondoltam, biztos a meleg miatt, vagy más volt a pálya kissé...
Otthon a logok áttöltésekor lepõdtem meg: az órám szerint a versenyem ideje 3:06 lett. Nos, ez így mindjárt más! Totál felkészületlenül, túledzetten, masszív térdfájással, több kg-nyi plusz tömeggel felvértezve ez már nem lenne rossz, gondoltam, és kezdtem megnyugodni, mikor megláttam a végeredményeket, hogy a magam által saját magam elé állított célt (3:15) bõven sikerült elérni, majdnem 10 perccel jobbat mentem. :-)
Étkezés: frissítõpontoknál egyszer lassítottam, egyszer pedig pár másodpercre álltam meg egy pohár tiszta vizet inni, ettõl és egy segítségnyújtástól eltekintve megállás nélkül teljesítettem a versenyt. Durván túlterveztem mindent: a háti táskámban majdnem 2 liter tiszta vízzel, szerszámokkal, pótbelsõvel, rengeteg egyéb kiegészítõkkel, a kocsi cipelendõ cuccaival vágtam a versenynek, plusz egy 0.7 ée egy 0.5-ös kulacs a bicajon, tele izotóniás itallal. Továbbá kb. 10 mindenféle energiaszelet, zselé, 2 db banán, amibõl összesen 1 db banánt, egy energiaszeletet és 1 db zselét fogyasztottam el, csomó mindent feleslegesen cipeltem magammal... Sebaj, majd talán legközelebb! :-)

Nagyon jó kis beszámoló lett a "véleményed".Viszont sajnos , vagy nem sajnos Te nem "érdemled" ki a turbóhobbista jelzõt. Aki a Giantos Nórával tartja a lépést , az már egész jó "túratempót" megy.Én beszedtem egy tüskét az elején , mint a mérgezett egér eredtem a "bolyom" után , én is terveztem a középtányéros Kopasz-mászást és úgy jártam mint Te.Azzal a különbséggel , hogy egyszer sem álltam meg , elég volt a 2.2 liter izo-m , (púp+kulacs) meg egy koffeines gél Telkiben.Anna-laknál azért elfogadtam egy pohár vizet menet közben , aminek a fele benne is maradt.Ja , a két pótbelsõmet egy tüskére azért sikerült elpazarolni.

[niner]

Nincs értelme, mert ez szubjektív.

Mivel én eddig csak a Crosskovácsin indultam - azon meg 7x, azt hova tennéd? Technikás, nehéz, változatos a Dunához, a Bükkhöz, a Mátrához vagy a Szilvásváradhoz viszonyítva?
Ha valakinek van összehasonlítási alapja megoszthatná.

[Dante]

Tudsz egy sorrendet is mondani?

Nincs értelme, mert ez szubjektív.

[andris]

Anna laknál voltam. Ha nem olvastál, csak Iso-t kértél, Redbull-t kaptál!!

ezért érdemes mindenkinek egyénileg megoldani a frissítést