5904 hozzászólás a témában

[arn]

tenyleg nagy talpo lehet amugy, es sajnalom akik a szenvedoi, de eleg kreativ a figura racsodalkozik az ember, hogy juthat vkinek ilyen okorseg eszebe.

a pecas resznel amugy "gerelyt" hajitott.

[Sly78]

Szerintem csak az a bunkóság hogy bedobja az öreg botját a vízbe másikat meg berúgja, szerintem a többi vicces...

jó, tényleg van közte pár vicces.

[Szabii]

az esetek többségében ez az ember szerintem csak szimplán bunkó...

Szerintem csak az a bunkóság hogy bedobja az öreg botját a vízbe másikat meg berúgja, szerintem a többi vicces...

[Sly78]

http://trollface.blog.hu/2011/11/03/a_legnagyobb_troll_valaha
Besírtam

az esetek többségében ez az ember szerintem csak szimplán bunkó...

[arn]

a mariosat meg a body buildereset nem lattam a banandobalas az kesz volt.

[Szabii]

http://trollface.blo...bb_troll_valaha
Besírtam

[Lopakodó]

arckönyv

[Kánya]

Rég röhögtem ennyit
Honnan szedted ezt a szép mesét?

[Lopakodó]

Peroska és az Ordas

Egyszer régen, amikor a hülyét még pontos jével írták, volt egy város, Bivalyröcsöge. Ott élt egy
kislány, aki olyan sokáig járt sötétkék sapkában, mig a sapka rá nem gyógyult a fejére. Igy a
kislányt elnevezték Peroskának. Egyszer azt mondja neki az anyja: - Erigy te jány el a te
anyáidhoz a nagyhoz, osztán vigyél neki borot meg egy kis répás kalácsot, de nehogy megint a
rendör hozzon haza! Na, erre Peroska betette a kosárba a borot meg a répás kalácsot, aztán
zsebre vágott egy marék postinort, hátha lesz valami és elindult a nagy útra. Ugy gondolta, hogy
átvág az erdön, mint részeg kamionos a birkanyájon, de ahogy beért az erdöbe, ráköszönt a
depresszió:
- Jónapot kívánok! Hová lesz a séta, te nagyon mulya?
- Pro primo elöször is ne ijesztegess, mert szívinflációt kapok. Pro primo másodszor pedig nem
vagyok mulya, hanem Peroska - szólt a hösnö.
- Te Peroska nincs is kosarad!
- O, én nagyon mulya, hát nem otthon felejtettem! - csapott a homlokára, és már rohant is érte
haza, hogy csak porzott lába alatt a dübörgés, 5 perc alatt hazaért, pedig verte a víz, mint
tavasszal a hóembert. Az anyja persze úgy elverte, mint szikvizes a paripáját és rákiáltott
kígyót is meg békát is. Sietett hát vissza az erdöbe. Mázlija volt, mert épp akkor ért a
megbeszélt helyre, amikor a sürüböl elöbucskázott a bozontos lompú.
- Sárkányfüvet tessék! Friss meleg a sárkányfü - kiabálta fenhangon. Erre Peroskát megint
leverte a víz, mert azt hitte, hogy eltévedt, s egy másik mesében van, amikor az ordas
megszólította:
- Peroska bajtársnö jelentkezem! Jelentem, az eltelt szolgálati idöm alatt esemény nem történt.
Figyelési terepszakaszom az erdei kisúttól a nagymama házáig terjed. Ellenséges vakondtúrást nem
észleltem.
- Szerbusz farkancs! - mondta a kislány a diszkózás szabályainak betartása mellett.
- Hová mécc Peroska, csak nem a nagymamához - érdeklödött az ordas.
- Gratulálok, elsöre kitaláltad! Jöhet a kétforintos kérdés.
- Aztán mi a nyüvet viszel a kosaradban?
- Viszek neki borot meg répáskalácsot.
- Aztán nem félsz, hogy bedarál a hegyi rém? - tapogatózott a rosszándékú, de Peroska a kezére
csapott.
- Nem, mert nálam van a nuncsákóm. - mondta, slefejelte amazt, mint tekknötlen béka a földiepret
Mire a farkancs magához térült, Peroska már majdnem célhoz ért. Ezért az ordas rettenetesbe
kapcsolta magát és egy pillanat alatt a nagymama házához ért. Bekopogott.
- Ki az - hallotta bentrül.
- A NYEST APO, a NYEST ANYO és a kis NYEST. - Felelte, s abban a pillanatban már benn is termett
Odaugrott az ágyhoz és bekapta a nagymamát lázméröstül, tundrabugyistul, söt még a köszméteszedö
cipöjét is lenyelte. Gyorsan felhajtotta rá a lábvizet, s bebújt az ágyba, mert már Peroska igen
közel járt. Meg is jött, pár percen belül.
- Szia nagyi! Hoztam egy kis piát - mondta vidáman, s hirtelen ledöbbenödött: döbb-döbb!
- Nagyi milyen betegséged van neked. Akkora lett az orrod, hogy szerintem ki kell menni a
tisztásra, ha meg akarsz fordulni.
- Sajnos az áremelkedés miatt már annyit lógattam az orrom, hogy megnyúlt.
- A szemed meg akkora, mint egy szabadnapos teniszlabda.
- Azért kislányom, hogy jobban lássalak.
- A füled meg akkora lett, hogy a denevér éhen halna, mire kitalálna.
- Igen Peroska, hogy jobban halljalak.
- A szád meg akkora, mint egy kitaposott kozáksapka.
- Hogy jobban bekaphassalak! - mondta, s be is kapta, mert már unta a dumáját. Utána magára
húzta a paplant, s nagy horkolások közepette elszunnyadt. Olyan hangosan horkolt, hogy a közelben
bóklászó részeg erdökerülö azt hitte, a nagymama most fürészeli le az ágy lábát, hogy mélyebben
tudjon aludni. Be is kukkantott hozzá, hogy segitsen neki. Meg is döbbentödött ám iszonyúan,
amikor az ágyban nagymama helyett Romulus és Rémus anyját pillantotta meg.
- Na te gonosz farkancs, nem vagy te olyan erös, mint büdös. - mondta, és orrba vágta, mint
vakondokot a rotációs kapa. Utána felvágta a gyomrát és kisegitette belöle a nagymamát és
Peroskát. Aztán telerakták a gyomrát R-GO lemezekkel, s összevarrták. Ebbe az ordas bele is
döglött. Azt mesélik, hogy valamivel késöbb egy másik ordas újra csak próbálkozott Peroskánál, de
már gyors- és géplakatosként dolgozott a bivalyröcsögei textilfonónál.

[Lopakodó]

[Adorján]

WC kosztüm Halloween-ra - Napi Vicces Youtube Videó

[kuckuc]

Tanulságos történet

A halász hazatér fatörzsbõl vájt csónakján és találkozik egy külföldi piackutató szakemberrel, aki ebben a fejlõdõ országban dolgozik. A piackutató megkérdezi a halásztól, hogy miért jött haza olyan korán. A halász azt feleli, hogy tovább is maradhatott volna, de elég halat fogott ahhoz, hogy gondoskodjon a családjáról.
- Mivel tölti az idejét? – kérdezi a szakember.
- Hát, például halászgatok. Játszom a gyerekeimmel. Amikor nagy a forróság, lepihenünk.
Este együtt vacsorázunk. Összejövünk a barátainkkal és zenélünk egy kicsit – feleli a halász.
A piackutató itt közbevág:
- Nézze, nekem egyetemi diplomám van, és tanultam ezekrõl a dolgokról. Segíteni akarok magának. Hosszabb ideig kellene halásznia. Akkor több pénzt keresne, és hamarosan egy nagyobb csónakot tudna vásárolni ennél a kis kivájt fatörzsnél. Nagyobb csónakkal még több pénzt tudna keresni, és nem kellene hozzá sok idõ, máris szert tudna tenni egy több csónakból álló vonóhálós flottára.
- És azután? – kérdezi a halász.
- Azután ahelyett, hogy viszonteladón keresztül árulná a halait, közvetlenül a gyárnak tudná eladni, amit fogott, vagy beindíthatna egy saját halfeldolgozó üzemet. Akkor el tudna menni ebbõl a porfészekbõl Cotonouba, Párizsba vagy New Yorkba, és onnan iranyíthatná a vállalkozást. Még azt is fontolóra vehetné, hogy bevezesse a tõzsdére az üzletet, és akkor mar milliókat kereshetne.
- Mennyi idõ alatt tudnám ezt elérni? – érdeklõdik a halász.
- Úgy 15-20 év alatt – válaszolja a piackutató.
- És azután? – folytatja a kérdezõsködést a halász.
- Ekkor kezd érdekessé válni az élet – magyarázza a szakember. – Nyugdíjba vonulhatna. Otthagyhatna a városi rohanó életformát, és egy távolesõ faluba költözhetne.
- És azután mi lenne? – kérdezi a halász.
- Akkor volna ideje halászgatni, játszani a gyermekeivel, a nagy forroság idején lepihenni, együtt vacsorazni a családjával és összejönni a barátaival zenélgetni kicsit.

[Lopakodó]

Könyörgöm ezeket hol tenyésztik???? Azonnal bezárni azt a telepet.

Van egy másik is. Biztos ismeritek, nem is linkelem. Ott egy észlény a disznóvágástól akadt ki.

[Mester14]

stp1:
Ez ütõs volt jót nevettem

[stp1]

[Szabii]

törölhetõ

[kõcsirke]

[parej]

Ormie on Vimeo

[Paul Vitti]

[Adorján]

Egy 85 éves férfi elmegy az orvoshoz a szokásos éves felülvizsgálatra. Az orvos sperma vizsgálatot is elõír, és átad a férfinak egy üveget, hogy vigye haza, és másnap hozzon benne sperma mintát. 85 éves férfi másnap visszamegy az orvoshoz, odaadja neki az üveget, éppen olyan tisztán és üresen, mint ahogy elõzõ nap elvitte. Az orvos megkérdi, mi történt. A férfi mesélni kezdi: “Hát doki, a következõ történt. Elõször megpróbáltam a jobb kezemmel – semmi. Aztán megpróbáltam a bal kezemmel, még mindig semmi. Akkor megkértem a feleségemet, hogy segítsen. Õ is megpróbálta a jobb kezével, aztán a bal kezével, még mindig eredménytelenül Aztán megpróbálta a szájával, elõször úgy, hogy bent volt a protézise, aztán úgy is, hogy kivette a fogsorát – még mindig semmi. Még Julist is áthívtuk a szomszédból, és õ is megpróbálta . Elõször két kézzel, aztán a hóna alá fogva, sõt, még a térde közé szorítva is próbálkozott.” Az orvos döbbenten kérdezi: “Megkérte a szomszédasszonyát?” “Igen” – feleli az öreg. “De egyikünk se tudta lecsavarni az üveg fedelét.”