Az MKSZ az MTB-n belül az XCO-ra fókuszál, mert az _A_ versenysport. Az XCM tömegsport, és ezért kb. le is van szarva. Sőt, nem csak le van szarva, de vannak hangok, akik még féltékenyek is rá, és azon törik a fejüket, hogyan lehetne az XCO-t előrébb tolni (akár) az XCM terhére. - Merthogy XCO fronton már rég sokkal nagyobb a baj, ott nem arról van szó, hogy "jaj, mi lesz így, meg fognak szűnni a versenyek" - ott máris alig van verseny.
Egyébként szerintem most a Bükk Maraton teljesen rendben volt. Hibátlan volt a jelölés (idén eddig mindenütt), én a frissítéssel is teljesen elégedett voltam. A pálya - különösen a rövid - az valóban kicsit országúti jellegű (bár a közép második körének a vége kifejezetten élvezetes), de ez mindig is ilyen volt. A Mátra sokkal trükkösebb - de nézzétek meg annak a topikját, ott meg az volt a baj, hogy túl nehéz. (Egyébként szerintem a Crosskovácsi (amit egyébként én is szeretek, és tényleg el kell ismerni, hogy nagyon sokat beletesznek a rendezők) is nagyrészt "országúti", pár kellemetlen, mély nyomvályús szakasszal, és egy kevés kellemes singletrack résszel. (Jaj, elfelejtettem, hogy a Crosskovácsit csak dícsérni szabad!)
Azt hiszem 6 éve járok rendszeresen versenyekre, és nekem az az érzésem, hogy a rendezés színvonala lassan, de emelkedik. A jelölés határozottan egyre jobb mindenütt - szerintem ez a legfontosabb.
Fogalmam sincs, miért tart lefelé ez a sportág. Nemrég volt új, hirtelen jött divatba, kicsit túlszaladt, most áll be?
Nem ismerem az MKSZ-en belüli működési rendet, mivel nem éppen egy nyitott könyv a bringás társadalom felé, pedig elég nagy befolyásuk van rá. Nem nagyon értem hogy miért nem ragadja meg az MKSZ a lehetőséget pld versenyeken hogy közelebb kerüljön a versenyzőkhöz, legyen akár valami hírlevél által a rajtcsomagban vagy levelezési listán. Ezek kihagyott lehetőségek. Kicsit egy elefáncsont torony érzését keltik, hogy ők a versenyzők "felett" állnak. Erről ennyit.
Érdekes amit mondasz a Bükkről, mert ez tükrözi azt is hogy ahány versenyző, annyi vélemény, mint ahogy korábban is írtam, van akinek ez tetszik, van akinek az. Ráadásul mivel én zömében rövid vagy középtávon versenyzem, értelemszerűen csak abból a szemszögből nézem a pályát. Viszont azt ne felejtsük el hogy a témánál maradva (éspedig mi tetszik "A" közönségnek, amiből főleg a rövid táv teszi ki a nagy részét és azt amelyiket legkönnyebb elveszíteni vagy megnyerni a versenyeknek, mivel a közép/hosszú távon a komolyabb versenyzők mennek akik nem hagyják egyhamar abba a sportot és járnak versenyekre rendszeresen), a rövid táv meghatározó a verseny költségvetésének, tehát nem lehet egy vállvonással letudni hogy "csak" ott nem jók a körülmények (legyen az pálya, jelölés, frissítés, stb.). Azt hogy szélsőségekkel próbáljuk bizonyítani hogy van "túl nehéz" és "túl könnyű" (pld Bükk szemben a Mátrával) megint nincs értelme, mert nincs középút amig nem tudjuk hogy mi a "túlzott" bárhol. Lehet hogy pld pont nem érdekli a többséget a pálya változatossága és a jelölésen bukik minden, akkor pedig én képezem a kivételt azokkal akik összetett pályára vágynak. Először azt kellene megtudni, de feltételezésekkel semmire sem megyünk. Ismétlem, meg kellene tüzetesen ismerni a teljes versenymezőny igényeit, egy rövid közvéleménykutatás nagyon sokat segít ebben.
Viszont avval mindenképpen vitatkoznék hogy mit nevezünk "nagyrészt országútinak" és csodálkozom hogy pont a CRK-t ebbe a kategóriába sorolod. Kérlek fejtsd ki bővebben hogy mit értesz az "országútis" alatt, mert akár a szintrajz, akár a Straván látható fordulgatós pályarajz alapján meghökkentő ilyet hallani. Ha van egy verseny ebben az országban ahol nem tudsz 5 percnél hosszabbat gurulni vagy sima úton mászni egy huzamban, az a Crosskovácsi. Ahol pedig egyenes, az is piszok technikás a kövek és vályatok miatt. Ellenben ha megnézzük a Bükköt, Szilvásváradot, Bakonyt, nagy részben mászol hosszasan duplasávos, teherautóknak megfelelő döngölt vagy aszfalt úton, majd gurulsz lefelé hasonló úton. De az általad említett Mátra is tartalmaz bőven egyeneseket, még ha van is benne technikás rész bőven. A mászás Galyatetőig vajon minek nevezhető? Nem nagyon értem tehát az "országútis" fogalom értelmét ahogy említed. Az hogy egy mondatban szerinted a CRK "nagyrészt országútis" és a Mátra "trükkös", háááát..
Arra is kiváncsi lennék hogy mit értesz az alatt hogy a versenyek szinvonala emelkedik: kérlek fejtsd ki bővebben hogy ezt miből szűröd le, szívesen hozom fel a személyes tapasztalataimat evvel kapcsolatban. Egy verseny színvonala szerintem több dologból tevődik össze. Pályát illetően a pályaválasztás, jelölés, takarítás, frissítés, mentés. Pályán kívül a versenyközpont (higiénia, étkezés, tisztálkodás, bringamosók, stb.) és a versenyzőkkel történő egyenes kapcsolat (rajtcsomag, kommunikáció, aktuális weboldal és tájékoztatás, célterület ellátás, stb.). A szokásos tapasztalatleírások alapján kiváncsi vagyok mennyire tartod pozitív irányba haladni úgy általánosságban a színvonalat.
Az hogy a jelölést nevezed "határozottan egyre jobbnak", arra lennék leginkább kiváncsi. Mondanál 1-2 versenyt ahol "határozottan jobb"? Mert én mondanék olyat ahol időnként vagy már évek óta "határozottan rossz" és fölösleges balesetek történnek vagy tömeges eltévedések, példákkal: Vértes vagy Mogyorósbánya,vagy ha megnézed a legtöbb versenyen a jelölést youtube-on és megnézed az UCI által előírt egyszerű rendszert. Köszönőviszonyban sincsenek az itthoni jelölések a szükségessel. De mondhatnám azt is hogy egyes Top maratonokon, ahol tényleg halál unalmas a pálya egy fél órán keresztül, vannak hirtelen évek amikor "elfelejtenek" valakit odaállítani egy kereszteződéshez és a földön hever egy alig látható szalag, amikor döngeted 50-el lefelé a kétsávoson. És látni szépen Straván hogy hányan lőnek túl az elágazáson. Ezt nem nevezem javulásnak, hanem totál amatőrizmusnak, nemtörődömségnek.
"Nemrég volt új, hirtelen jött divatba, kicsit túlszaladt, most áll be?"
Ha ezt 5-10 év távlatban néznénk, akkor talán érdemes lenne elemezgetni, de azért az kicsit rövid élettartamú sportról szólna és igen szűk látókörről.. Nagyon remélem hogy nem 10-15 évig tartanak sportágak, mert az pont elég nagy baj lenne: tudniillik akkor a szervezők is így gondolkodnának és számukra a sportág 5 évig való élesztése pont elég lenne, miután kiszállnak mert belefáradnak vagy megkeresték azt a pénzt amit rövid távon ki tudnak belőle hozni. Ez viszont egy kicsit olyan lenne mintha vennél egy lakást és 10 év után összeomlik.. Nem ilyen rövid távban kellene tehát gondolkodni, hanem hosszú távban. Egy sportág életében egy 5-10 év szinte semmi. Az MTB és ezen belül az XCM-nek bőven van itthon létjogosultsága, nem látok rá okot hogy miért kellene feltételeznünk hogy egy hőskorszak után 10 évre rá már temetni kellene, vállunkat megvonva. Főleg mivel minden adottsága megvan egy érdekes, változatos és hasznos sportágként: az ország természeti adottságai, a sportág aktualitása (egyre többen pattannak bringára), az egészséges életmód ami evvel jár, a bringázás sokoldalúsága (fizikai erőnlét, technikai lehetőségek felszerelés/ruházat által, környezettudatosság, gazdasági pozitív hatás mert nem plazákban költik el az emberek a pénzüket, közösségformákó hatása, stb.stb.). Ezek mind szempontok ami által kihagyott lehetőség lenne nem feléleszteni és komoly energiákat fektetni bele. A kormányzat úgy tűnik ezt felfogta, érdekes hogy a bringás közösség maga viszont még nem..
Tehát teljes mértékben van létjogosultsága és a körülmények adottak. Azt érdemes inkább elemezni hogy miként lehet ismét azt a részvételi arányt hozni a versenyeken ami 10 éve volt. Ha akkor volt pénzük rá az embereknek, a világválság közben, amikor még alig bringázott valaki a városban és nem volt rá támogatási keret, akkor most vajon miért lenne kevesebb potenciál benne? Ez nem logikus következtetés. Tehát ki kell abból indulnunk hogy nem egy elszálló trendről van szó, hanem egy olyan sportágról aminek a megtartása és megóvásának kulcsa a résztvevőkön múlik: MKSZ, versenyszervezők, klubok, versenyzők, kormányzat. Személy szerint leginkább az MKSZ, a szervezők és a klubok lépéseit hiányolom ebben, mert ők kellene hogy legjobban tudják hogy a tagokat mi érdekli, mi motivál egy versenyzőt hogy valahova eljusson, lévén kis közösségek, baráti körök. Ezt pedig csokorba tudná gyűjteni az MKSZ és a szervezőkkel karöltve megoldásokat hozni. Általam ostorozott közvéleménykutatás ebben nagyon sokat segítene.
Tisztelet a véleményed iránt, de azok csak feltételezések. A fenti versenyelemzési példákból pedig látni hogy az egyéni vélemények igen ingatag talajon állnak, ezekre nem lehet építeni.