nem vagyok egy lelkes állatvédõ...de odáig eljutok, hogy mivel itt mi terjeszkedünk, égetjük az erdõket...stb...nem marad életterük. Mi van, ha csak a közelben levõ fészkét védte? Akkor az bánt?
pókot én is kiteszem.
nem arrol van szo, hogy odamentem, es felkutattam a feszket. hasonloan velekedem azokrol a kutyakrol is, amik le akarnak szedni a bringakrol egy kozteruleten. amig kerites mogott van, addig nem erdekel, de amint veszelyt jelent, legyen mar jogomban megvedeni magamat. vagy ha megforditom a dolgot, mit csinalsz, ha a gyerekedet megsebesiti? nyilvan konstatalod, hogy "hat szegeny biztos a feszket vedi", es nem csinalsz semmit.
az ember a termeszet resze, meg akkor is ha varosokban elunk. egyes allatok ehhez a megvaltozott kornyezethez tudnak alkalmazkodni, masok nem. ha pl egy patkanyrol lenne szo, ami epp ugy a boldogulasaert kuzd az otthonod kozeleben, mint ez a madar... megis kevesen neznek jo szemmel. en szeretem az allatokat, es a termeszetet, de az emberek nagy resze addig nagy termeszetbarat, amig biztonsagban tudja magat, es szeretteit, es biztositva vannak azok a feltetelek, amik az nyugodt elethez szuksegesek.
most persze kisarkitottam a dolgokat, de talan igy jobban ertheto, hogy mirol beszelek. nem arrol van szo, hogy egyszer jartam egy helyen, es megtamadott egy allat, hanem ha pl mindennap arra jarok, es veszelyesnek talalom, en tennek ellene. eloszor keresnek vkit, aki szakszeruen teszi, ha viszont nem tortenik semmi, akkor magam oldom meg.