Kedves barátaim, s kiket nem ismerek!
23 éve dobolok, 10 éve kiadványszerkesztõként keresem kenyerem, s emellett 1 éve futárkodom bringával. A dob a mindenem, a szerkesztés a betevõm, a bringa pedig a szabadságom (és a budapesti átgondolatlan közlekedésszervezés miatt talán az egyetlen ésszerû közlekedési eszköz - kivéve a nagy esõket, vagy a téli csúszós, havas, szötymörõs napokat).
Mindig fontos volt számomra a környezet védelme, szeretete, sosem értettem, mi a f...nak kell minden szabad, üres részt beépíteni, miért kell a budai hegyek legtetejére is aszfalt utat vezetni, s miért kell azok nyomán mind több és több házat felhúzni. Jó, értem, de nem feltétlen értek vele egyet.
Most már lassan egy éve szinte naponta kijárok a hajógyári szigetre, elsõsorban az alsó, Árpád híd felõli részére. Nagyon jó hangulata van, jók ezek az öreg fák, a nyest, ami este rohangál, stb, stb, stb... szóval az egészben jó ez a szabad, zöld hangulat. Egyrészt ilyen egyre kevesebb van Pesten (s általában a városokban), másrészt ez a sziget-világ egy nagy érték szerintem. Oké, így is ott vannak az irodaépületek, nem is túl szépek, de mégis, alapvetõen nyugi van, JÓ LEVEGÕ!!!!! Ez utóbbi az egyik legnagyobb értéke szerintem, amit képvisel. Kis autóforgalom = JÓ LEVEGÕ! Kis autóforgalom = NO ZAJÁRTALOM! Kis autóforgalom = NYUGALOM! Ráadásul az idei nagy Duna-árvíz idején szintén naponta tekertem be bringával, mert az egyik épületben kisebb helyiséget bérelünk, s ugye nem mindegy, hogy vízben áll-e minden, vagy nem (isteni szerencse volt egyébként nekünk, mert 2-3 épületet kivéve - ebbe tartozott a mienk is - mindben félméteres víz állt). S ugye alig maradt száraz terület s az állatok fészkei, vackai elöntve, így kénytelen voltak a sziget szivébe, az "emberek által birtokolt" területekre beúszni, repülni, kitotyogni. Elég sokat járok természetbe, erdõbe, s még így is meglepett az állatok sok száma, hogy így együtt lehetett õket látni, és pl. olyan madarat is lehetett most látni, amilyet még életemben nem. Szóval ezzel nem azt akarom mondani, hogy 29 évesen ez kész csoda, hanem hogy komoly természeti értéket képvisel a Hajógyári sziget! Arról nem is beszélve, hogy a nyugi s viszonylagos csend miatt az öbölben fantasztikus vizi élet van - halrajok, nagyhalak, kacsák, ez-az. Szóval ez mind-mind érték - hogy mekkora arra még visszatérek.
Persze, most lehet mondani, hogy dehát a K-híd felõli részét nem dúlnák fel, és úgyis oda járnak inkább az emberek, és az Árpád-híd felõli rész, az "Öböl-világ", ahogy néha hívom, nem a leglátogatottabb. Nem is minden azért értékes mert sokan járnak oda. A Csomolungma sem azért jó, hogy van, mert naponta sokan odalátogatnak. Épp ellenkezõleg. Épp így az esõerdõkkel, a sivatagokkal, s egyéb ÉRINTETLEN természeti helyekkel.
Persze, a Sziget már nem érintetlen - de még mindig egy õsdzsumbujos hangulata van.
Szóval szerintem ezt ledózerolni, feltúrni, aztán csilli-villi modern, fejlett, lakó- és szórakoztató negyeddé alakítani nagy bûn. Azt mondta valaki egy pár napja, hogy hát igen, ez a demokrácia. Nem. A demokrácia az, hogy néha tudunk beszélgetni egymással a villamoson, az utcán, bárhol, s megbeszéljük, hogy igen basszus, abszurd ami folyik manapság. S az emberek örülnek, ha beszélgetsz velük. S demokrácia az (démosz = nép!), hogy érdekes módon a környéken lakók, vagy a szigetre járók (akikkel beszélgettem, mindnek) véleménye hasonló az enyémhez. S érdekes, hogy sokan nem is tudják pontosan, mi készül, s mikor megtudják, nem is értik, miért.
Nem, ez nem demokrácia, hogy bármit meg lehet tenni - pénzért. Itt szeretnék visszatérni, hogy mekkora értéket képvisel az itteni természet. Ugye, ez a "befektetés", ez a "projekt", az Álomsziget valszeg elég komoly anyagi befektetés. S valószínûleg a befektetõk reményei szerint elég komoly anyagi hasznot hoz majd nekik a késõbbiekben. Na, szerintem a sziget élõvilágának, s természeti értékének mérõje minimum az a pénz, amit ebbe be akarnak fektetni, s amit ebbõl ki tudnak majd sajtolni. Hát ez szerintem nem kevés. De lehet, hogy még ennél is több. Szóval ez nem demokrácia, hogy manapság már minden döntés mögött a pénz áll. Ez (nem én fogalmaztam meg elõször, de nagyon betalált) kérlek GAZDASÁGPOLITIKAI TÖBBPÁRTALAPÚ TERROR.
Én harcolok a terror ellen. Utálom az olyan embereket akik csak azt nézik, hogy ebbõl-és-ebbõl ennyi-meg-ennyi lovettát lehet csurgatni a bankszámlára, zsebbe, gyomorba, kocsira, új plazmatévére, még nagyobb, még szebb házba.
Most a Hajógyári sziget úgy ahogy van, egész Budapestet szolgálja - a levegõjével, az "aurájával", azzal, hogy ilyen zölden ott van. Ha ez létre jön, amit terveznek, az már igazából csak azokat szolgálja, akik ott laknak, szórakoznak, s még inkább, kik a felhúzott épületeket, lakásokat el- és bérbeadják. Ezeknek az embereknek meg szerintem már így is doszt elég szolgája van. SZERINTEM NEM KELL TÖBB SZOLGA!
Úgyhogy csütörtökön magam részérõl ott leszek 17 órakor a nagyréten. S jó lenne, ha minél többen lennénk. Sokan azért nem vesznek részt ilyesmin, mert azt mondják: ááá, úgysincs semmi esély, kevesen vagyunk, úgysem érünk el semmit, elõre el van rendezve. Hát kevés ember is több, mint még eggyel kevesebb. Másrészt a nép, az emberek már királyokat is döntöttek le a trónról, itt meg max. kiskirályokat, s szûklátókörû, ám annál rafináltabb embereket kéne megállítani egy újabb HASZONALAPÚ tett kivitelezésében.
Szóval aki tud, és akar, és hisz és bízik, és bringázik - vagy csak egyszerûen úgy érez, vagy hasonlóan, mint én vagy mi, az GYÛJJÖN MÁN EL! :-)
Üdv!
Laár Dávid
Belépés
Felhasználó létrehozása
Lezárt topik
Ugrás az oldal tetejére
