huh nehéz elmagyarázni, de megpróbálom:
mint egy elbaszott bunny amikor egyszerre emeled meg a bringa elsõ és hátsó kerekét, csak a gép nem emelkedik fel a talajtól, v. csak igen kis mértékben.
gyakorlatilag a testsúlyod nincs a bringán.
az "emelés" mértéke minimum a terepen lévõ gyökerek, sziklák átlagos magassága. így egyrészt simább a viszonylagos terep, másrészt a kis súly miatt nem akad bele a kerék a gödrökbe, hanem a buckák tetején pattog végig. a bringásnak csak annyi a dolga hogy terelgeti a pattogást, kanyarodik és a lába között tartja a gépet. nagy lendület kell hozzá. sebesség függõen lehet 4-8 métert is haladni így. ha nem elég hosszúra sikeredett és hosszabb a rázós szakasz mint az egy lépcsõben tehermentesíthetõ szakasz, akkor keresni kell olyan pontokat a terepen ahol egy pillanatra rátudsz terhelni a bringára és újból "felugrani". ezzeknek a pontoknak az átlagos megaságot elkell érnie, vagy ha leket akkor meghaladnia. ha lentebb van akkor beakad a kerék és az összes lendület elveszlik és perec. tengelyig érõ lyukakról meg kifékezett gödrökrõl van szó, amit nem tudz egyben átnyulazni mert olyan hosszú, beleugrani nem lehet mert elakad egybõl. viszont kissebb rázókon is ugyanígy mûködik.
olyasmi mint amikor a kõ kacsázik a víz tetején, ( csak a víz a kõ, a kõ meg a bringa )
(osztrákban volt olyan facsoportok amiknek kar vastagságú gyökér "szõnyegén"

gangoltál át. amikor visszasétáltam térdemig értek a lyukak. ha beakadok hujujlettvolna.)
Edit: van amikor pattogás közben fékezni is kell mert jön pl. egy 180-as visszafordító. na a fékezés meg pont ezen technika ellen dolgozik, leakar nyomni a lyukakba, versenyközben nem eccerû...