Hagymás vér:
Egyszer volt, hol nem volt,a négy kicsi ördög ment valahová egy autóban, az anyósülésen olyasvalaki ült, aki kicsit érzékeny a szagokra, és persze ezáltal/is/ alkalmas arra, hogy gyomra tartalmát ESETLEG a mûszerfalra ürítse.A hátul ülõ két ördögöcske igencsak elemében volt, a rekeszizmokat próbáratevõ humorizálásuk erõs koncentrálásra késztette az anyósülés utasát.
Egyszercsak, a semmibõl, egy falu vége elõtt kicsivel, az útra manifesztálódott egy vasúti átjáró, csak úgy mindenestõl.A szekér megállt, mert áthaladó szerelvényre lett figyelmes a kocsis.Õ mellesleg afféle vezetõnek számított, aki éltes korából, és nem mellékesen tulajdonjogából adódóan, vezette a jármûvet, esetenként egy kerékpárüzletet, némi elektromos áramot....
A kocsis egyszercsak a nagy röhögés és várakozás közben beteges vigyorral nézett körbe, és sunyin kuncogni kezdett.
-Tegnap este hagymás vért ettem-mondta.-és akkor mi van? kérdezte az anyósülésen utazó, de már érezte az érdekes aromát a levegõben terjengeni.Az ördögök erre kinyitották mind a négy ajtót, és sebesen legyezni kezdtél kifelé a szagot, nehogy egyikük kidekorálja reggelijével az utasteret.
A nagy legyezésben a jármû hevesen libegett, félõ volt, hogy utazását a föld felett lebegve folytatja tovább.
Ez így is lehetett volna, de ez sajnos nem mese.
http://skidmark.blog.hu/
"Ostobákkal ne bocsátkozz konfliktusba,mert lesüllyedsz az õ szintjükre és legyõznek a rutinjukkal."