Jazzekiel féle megmondásról a Hõsök féle megmondás jutott eszembe, amit valamelyik Brother filmben hallottam, és azóta is kultusz, fíling, miegymás:
Hõsök : Honfoglalók
Csak telik az idõ, mégsem történik semmi.
Pedig évekre visszanyúlnak a gyökerek és mégsem történik semmi ebben az országban.
Semmi mozgás. Semmi mozgás, komolyan. A kis gyerekek fikázzák azokat a rapeseket, akiken felnõnek.
Ez így nem OK.
Negatív a hozzáállás, sajnos ez a baj.
Ezen kéne egy kicsit változtatni.
Várjál!
Figyelj! Hogy ha te benne vagy, akkor én is benne vagyok.
Beszéljünk a srácokkal, aszt' akkor nyomjunk össze valami keményet.
Én nagyon benne lennék.
OK. Csak az igazat!
Benne vagy?
Csak az igazat, de csak szívbõl!
Persze. Srácok?
OK, mehet?
Mehet, persze hogy mehet.
Akkor most jöjjön az igazság.
Én mondjuk valami ilyesmire gondoltam:
/Phat/
Egy Isten, egy család, egy élet, egy barát
Egy csepp vér, egy csepp könny, egyszer lenn, egyszer fönn
Egy nép és egy lélek, egy ország, egy érdek
Egy becsület, egy szerelem, egy mikrofon ez mindenem
Nincs több lehetõség, nincs második esély
Csak egy igaz rím és nekem az enyém mindent megér
Csak egyszer választhatsz ember, hogy real lesz vagy szemét?
Hát eddig jutottunk 2003 szemet szemért
Csak egyszer lépsz az útra, hé a jóra vagy rosszra
És bölcsõtõl a koporsóig maradsz örök szolga,
A választ senki sem tudja, a seb beforr
A könnycsepped elviszi a szél, csak a remény él
Talán majd holnap szebb nap real hiphop MO..
Hol a földalatti flow?
Oldozz fel, mert vétkeztem, egyszer igazán éreztem
Érted és csakis érted peace!
/JoeKer/
Mindig ugyanaz a szöveg, mindig ugyanaz a style.
Ez Nyugat-Magyarország, héj, messze van Kazahsztán, ahol
Értelmet vesztett eszmék párbajokat szítanak, s a
Barátságok anyacsavarján nagyot lazítanak.
Uszítanak, de én csak törekszem, hogy
Kellõ tudás övezzen, mire megöregszem.
Ezért teszem a magamét, betöltök egy szerepet:
A hip-hop kilyukasztott gumiján a szelepet!
Akár egy remete, a barlangomban alkotok, csak
Csöndben, de eget-rengetõ az, amit hallotok, mert
Csinálom. Nem csak pofámat jártatom egy századon s
Hagyom, hogy üres járatomon jegyet váltson a szánalom.
Mint egy szélmalom, beporzok mindent, amit érek
Az eget, a teret, a sivatagot, de nedût nem remélek.
Evvel élek, majd halok s, ha majd elvesznek a dalok,
Feltámadok aszottaimból s újabb sikert aratok!!!
/Rizkay/
Nekem az élet és e helyzet minden sorban a szívem dobban
Szenvedély mi a végsõkig kitartva lángra lobban
Bennem ahol a lelkem tudom, ha vétkezek, megégek
De nem fordulok el Hungária, hanem büszkén szembe nézek
Amiért élek, aminek élek, amit megtettem érted
Hogy a magyar nép is viselje a hip-hop érdemérmet
Harcolok és védek minden igaz szót, mit érzek
Lehet így ér ez majd véget, de láthatod, mit érhet
Ez akarat és rap, mint a sok honfoglaló tett
Egy egység mivé lett, mert a vér kötelezett
Anno regék, mesék, hõsökrõl, bajnokokról zengett
Mostanra rend lett mégis divatra született
Talán nem feledett próféciák az MO. kultusz útján
Évtizednyi költõi hadjárat az emlékek kútján
Fel nem adott harcban egy megmaradt real kolónia
Tõlünk, mint Janus Pannonius-tól a dicsõ Pannónia?
/Refrén ? Deego, Beatbox- Rizkay, Kórus-Sokan/
Minden újabb sorral mit írunk
Minden rímmel harcolunk, bírunk
Ez szívbõl jön, neked ez méreg
Nem félek, hisz tudom, így egyre feljebb érek
Az évek, a sikerképek, ezek tények, élet, fények
Ezek mi vagyunk, az falakon, a szavakon
A szalagon, a dallamon ohh..
/Mentha/
Ellentétek egymással szemben kell ez nektek emberek?
Hátamba kést szúró szemetek ki tépem szívetek
Ha kell szeretek, ha kell, gyûlölök, köpködök
Mögöttünk röhögtök de, a treckünkön meg csöpögtök
Érezd, hogy mit tesznek, mit esznek a bajnokok
A Földalatti sikerben a Szóhisztériát majmolod
Szükséges lételemmel, mint betû az ékezettel
Sötétség fénnyel, legendák nagy nevekkel
Bátorság félelemmel, támadás védelemmel
Halál az élettel, gyógyítás méreggel
Csúfságok szépséggel, minden mértékkel
Mit ér? Mi kell? Mit csinálsz tiszta szíveddel
Én mindent megteszek néha sírok, néha nevetek
A beatek velünk együtt szólnak hozzátok gyerekek
Hát gyertek mi két kézzel fogjuk az egészet
Nem úgy, mint egyesek kik hit nélkül vetik a keresztet
/Tibbah/
Többet tettem a hip-hop-ért, mint Széchényi az országért
Engem nem tudtak megvenni én kiálltam a tömegért
A szilárd egység láttán még a média is megtorpan
Hisz az akarat hatalmas, mint a piramisok Egyiptomban
A rap-gárdisták demókra teszik a kultúrát
Hogy otthon tanulhasd és értsd, mint a Szent Bibliát
Figyeld a próféták szavát a soraik súlyát
Az új század költõinek szabad gondolatútját
Hozz valamit, hozz te is és add be a közösbe
Hogy masszív legyen a kolónia, és ne basszák össze
Nézz fel, nézz fel az égre és láss a jövõbe
Itt mi történelmet írunk, hogy tanuljanak belõle
Ezt ápolni kell, mert ez egy maradandó mûfaj
Ne csak egy memoár legyen mirõl a jövõ már nem is hall
MO. hiphop nemzet hát kezdõdjön az install
Szívd fel begyem a sok tudást, és soha ne halj!
/Brash/
Néha túlságosan gyûlölök, néha túlságosan szeretek
Sokat adok és kapok, mégis változnak a szerepek
Csak egy kis pont az égen, igen de mennyit ér
Megvan a hátulütõje a dolognak, túlságosan tágas a tér
Elveszik az éterben minden ami számít
Minden ami szívbõl jön, bármi, mondhatsz te akármit
De nekem ez örök, elvenni nem fogod te soha
Soha nem adom oda, ez az igazság és nem valami csoda
Te ostoba, tudom a hátam mögött megmondod, hogy mi van
Szemembe nézni nem bírsz, de király vagy a topikban
Én saját magam csicskája, de te ki tudja, hogy kié
Dinamitot dugok a seggedbe egy újabb világ, egy újabb esszé
Íródik a falak mögött, egy újabb titok a lapok között
Tudatosul bennem, úgyis megeszed amit fõzöl
Ez egy újabb hullámú frekvencia, mi elmédet nem fogja
De majd meglátod bizony, ez még nem a béke pora
/Refrén ? Deego, Beatbox- Rizkay, Kórus-Sokan/
Minden újabb sorra mit írunk
Minden rímmel harcolunk, bírunk
Ez szívbõl jön, neked ez méreg
Nem félek, hisz tudom, így egyre feljebb érek
Az évek, a sikerképek, ezek tények, élet, fények
Ezek mi vagyunk, az falakon, a szavakon
A szalagon, a dallamon ohh..
/Cof/
Mi van má? hé vagy végleg eltûnt a fegyelem?
Voksommal jelölöm mindig a nekem jobban fekvõ területem
Igazságot szórunk, mint a legendás királyunk a Mátyás
Hõsökkel karöltve így kapjátok meg most a látást
Valós állásfoglalás, igaz gyõri prezentálás
Precízen, maximalistaként az élen mindig helytállás
Biztosítom, ismételten idõben a wáltást
Garantálok újabb meg újabb szájeltátást
Profin mûvelem még mindig a mûfaj rám esõ részét
Fellegekig felraktam a minõségi mércét
Hõsies legendáktól megkapod megint a jót
Bámulatra méltó módon bûvölöm megint a szót
Gyõr meg Veszprém bevezette az örök maradandót
Biztosítja maximálisan mindig a sztilót
Jegyezd meg mindörökre a 9 igaz szavú bírót
A Hõsöket meg a Connections-t, ami mindig hozza a nívót
/Eckü/
Cselekvés, na kinél mi mert nálam formalitás
Tehát lelkiismeretes munkamorál, aktivitás
Tennivaló akad bõven, a becsületemre váljék
Minden szándék kibillent az egyensúlyból, aztán újból
Teremt, értéket kitárva indít összefûzve erõs
Közös láncot alkot, felszerelve, tömörítve velõs
Energiavétel, reformhullám neked tévhit?
De a tanács mindeközben frissebb hangállományt készít
Vidd a rosszat félre, gerendák a szemekben
Apróságot korbácsolni naggyá, mint a filmekben
Felhozom a bátorságom, adom tisztelem igaz is
Ráépül az alapokra, mint a Kheopsz Piramis
Na a lényeg kiderül, ki mit rakott hozzá - való
A lomtár ürít, csak a jobbat gyúrja jobbá ? halló
A minõségi bõség nálunk natúr ismérv
A föld alatt fejlesztjük, így marad örök a hírnév
/Deego/
Erõt a tömegnek, a közegnek
A közösségnek, a közönségnek
A közlõ-képességnek, ékességet adjatok
Doboljanak ütemek, a dallamok
Még több tollat a kézbe /ja/
Még több rímet alapozva rációra, észre
Kezet a kézre, mentális részre
Fektessetek hangsúlyt és ne csak a fame-re
A városom a csapatom rég büszke rám
A kultúrám, a mentalitásom
9 elem, a rímek velem
A kiadóm fürtjein csak nemes ütem terem
Hát figyelj, köttetnek kapcsolatok, ezek karcolatok
A mûfaj kövében, hát harcoljatok!
Hogy tövében szorítsuk el
Aki alkotás, helyett csak rombolni mer..
/Refrén ? Deego, Beatbox- Rizkay, Kórus-Sokan/
Minden újabb sorral mit írunk
Minden rímmel harcolunk, bírunk
Ez szívbõl jön, neked ez méreg
Nem félek, hisz tudom, így egyre feljebb érek
Az évek, a sikerképek, ezek tények, élet, fények
Ezek mi vagyunk, az falakon, a szavakon
A szalagon, a dallamon ohh..