és ez így van rendjén;)
úgyhogy lányok hajrá!
pl érdekelne, hogy ki miért kezdett el bringázni? mennyit szoktatok tekerni? hol? stb...
1. Barátom sokszor mesélte, milyen jó is volt gyerek meg fiatal sráckorában a Csepel outijával tekeregni a Zemplénben. Máig váltig tagadja, hogy hatással lett volna rám.

Nem is miatta kezdtem el, inkább a bringázás élménye fogott meg még elmesélve is, így végül hamarabb lett brigám (Kelly's cross bicó), mint hogy õ le tudta volna váltani az öreg harcost. Sõt, most is eggyel több bicóm van, mint neki, de ez persze azért ki fog egyenlítõdni.
2. Munka miatt sajna csak hétvégén tudok menni, pedig minden szabad percemben nagyon mennék a hegyekbe. Alapvetõen felfelé gyenge vagyok, lefele meg félek

de akkor is a jó kis földes, murvás, saras, köves helyeken, szóval csak terepen imádok menni, mert ott mindig szembe kell nézni azzal, hogy félek, de akkor is le kell mennem, vagy meredek, de akkor is fel kell jutnom.

Pláne társasággal, mert hát ugye ha egy meredek falú nagy gödörön a többi tíz ember átjutott, akkor csak átmegyek én is, még ha egyedül inkább áttolnám is...
Helyileg Budai-hg (csak ha muszáj, meg télen), Pilis, Visegrádi-hg, ritkán Börzsöny (szép, de nekem még nehéz). Na meg szép lassan azért egy-egy tt is volt már tavaly, és talán jövõre remélem eljutok az elsõ maraton rövid távig is.
Nem tudom, valahogy furcsa, szomorkás érzés ebbe a topikba írni most, hogy a topiknyitó, az egyik legrégebbi, leglelkesebb bringáslány már nem írhat ide...

Személyesen nem ismertem, de néhány üzenetet váltottunk, és valahogy olyan magától értetõdõ volt, hogy itt jelen van...
"In mountain biking, there is no destination - just a bike, a rider, and a place to ride" (The Collective : Roam)