Lessz majd meleged..
Jelentkezz be Regisztrálj
Bringás lányok márpedig vannak #3
#961
Posted 2008. November 18. - 15:08
#962
Posted 2008. November 18. - 14:55
De ahogy így olvasgatlak Titeket a meleg szobában, egybõl kedvem támad télen tekerni:)
#963
Posted 2008. November 18. - 14:50
Gimi után a kutyafuttatásra korlatozódott a bringazas, mert nem volt tarsaság, akikell tudtam volna túrázni. Ekkortájt vettünk egy mtb-nak látszó tárgyat. Akkor ez még acélvázat, ty váltót és merevillat jelentett
. Leginkabb a patakparton jartunk vagy a cinkotai banyatoig - kutyastul.
??? Clio, te XVI-kerületi vagy, illetve voltál ??? Én is onnan jöttem.
#964
Posted 2008. November 18. - 14:43
Era, ha tudsz feltéltelnül gyere!!! Te vagy az én majrézós párom!!!
#965
Posted 2008. November 18. - 14:34
pl érdekelne, hogy ki miért kezdett el bringázni? mennyit szoktatok tekerni? hol? stb...
Lassu reagalasu egysegkent
Meg gimi alatt (90-es évek eleje
2000 korul megtudtam mi az a DH - termeszetsen pasi volt a kepben. Elso latasra beleszerettem a nagy dh-monstrumokba. Akkoriban rendszersen jartunk versenyekre. Kiskoromban sokat néztunk apukammal kamion versenyt es azota is mindig megpezsdul a verem, ha truck trialt, motoros trialt, vagy valami ehhez hasonlo technikai sportot latok valalhol. A parkapcsolatnak vege lett, es gyorsan rajottem, hogy marhara hianyzik a versenyek hangulatata, a tarsasag. 2003-2004 korul vettem egy montit (mongoose rockadile). Es tudtam, hogy dh-zni akarok. Persze ahhol elobb meg kell tanulni az alapokat, igy egyesuletkeresessel es turazassal indult a dolog. Mára már kerékpárfüggõ vagyok
Felfele vegtelenul lassu vagyok - bar nyilvanvaloan fejlodtem ahhoz kepest, mikor elkezdtem. Lefele sem vagyok gyorsvonat (legalabbis dh-sokhoz kepest erosen nagymama tempoban kozlekedem ) - ez sokszor lelkiallapottol fugg.
Sajnos keveset bringazom terepen (persze mihez képest), de az évi 3-4 maraton es a 24H alap. Es persze a happy-s turak. Es egy-ket dh versenyen is igyekszem elindulni - az egyszerubbeken.
Tagja vagyok egy igen jo hangulatu egyesuletnek (formalizalodott barati tarsasag) a Happy Bike SE-nek. Veluk jarunk úgymond, viragszagolgatós túrákra.
Télen inkább gyalogtúrázni szoktunk, de idén szeretnék bringazni is télen.
Ja igen, es neha urra lesz rajtam a grafomania
Vigyázat! Nagyfeszültség! ![]()
evvagyokén,
#966
Posted 2008. November 18. - 14:32
még nem, csak láttam....Jó ötlet! Köszönöm!
Tesztelted már!?
Az idézet a Nemesis együttes Éden c. számából való
#967
Posted 2008. November 18. - 14:29
Vagy inkább idõjárás függõ?
#968
Posted 2008. November 18. - 14:14
#969
Posted 2008. November 18. - 14:10
setleg pap rét akácos árok tahi (és mintha ott nyílt volna mostanság egy süteményszaküzletHölgyek!
Lightos Szentendre - / eleje aszfalt, aztán lehet sáros rész, csapadéktól függõen, de egy része az erdõben elkerülhetõ/ Vöröskõ - Papp-rét - /innen alternatívák/ - aszfalton Szentendrére vissza, avagy Szarvas-szérû - Pilisszentlászló /cuki, ha nyitva, vagy Kis Rigó/...
Lehet mást is javasolni, de ez felefelé sem vészes - azért tekerni kell- és kivéve egy 50 méteres szakaszt lefelé sem vészes.
???
Az idézet a Nemesis együttes Éden c. számából való
#970
Posted 2008. November 18. - 13:49
#971
Posted 2008. November 18. - 13:44
GIANT ANTHEM-X hivatalos leírás
#972
Posted 2008. November 18. - 13:20
Lightos Szentendre - / eleje aszfalt, aztán lehet sáros rész, csapadéktól függõen, de egy része az erdõben elkerülhetõ/ Vöröskõ - Papp-rét - /innen alternatívák/ - aszfalton Szentendrére vissza, avagy Szarvas-szérû - Pilisszentlászló /cuki, ha nyitva, vagy Kis Rigó/...
Lehet mást is javasolni, de ez felefelé sem vészes - azért tekerni kell
???
#973
Posted 2008. November 18. - 12:43
Én biztos soha életemben nem leszek olyan bátor, mint Nati. Szerintem ez azon is múlik, ki milyen gyorsan regenerálódik egy-egy sérülésbõl. Elég magas a fájdalom küszöböm, de lassan gyógyulnak a sérüléseim.
#974
Posted 2008. November 18. - 03:56
Utána mentünk a másik tûzrakó helyre.
Nati imádta a szép különleges dolgokat és a természetet. Bevilágítottam a rétrõl az erdõ fölé, Õ a törmelék gallyakat tüzelte el. Közben lelkendezve mondta, hogy látszik az égen a lombok fölött a zöld sugár. Azután Õ szaladt ki a mezõre és lelkesen küldött engem a tisztásra, most én nézzem.. és néztem a fák közül a fény játékait. A rétrõl megvilágította a lombokat, villogott mint milliónyi szentjánosbogár. Azután mondta, milyen kár, hogy nincs itt Zoli mert nemrég fotóztátok a csillagokat és azzal a lézer sugárral meg lehetne mutatni minden egyes csillagot.
Azt is mondta, "Most jobban lehetne fotózni mert nincs olyan pára mint akkor."
Késõbb már levélben írtam itthonról kár, hogy nem fotóztam le a zöld fénysugárral a kezében amint az égre mutat. Akkor még úgy gondoltuk, majd legközelebb...
miért mindíg a jók mennek el..?
Imádta a természet minden szépségét. Nagyon találó ez a kép. El is mentettem.
Sohasem az a fontos mit hogy szoktak, mert az a múlt és a jelen.
Egy a lényeg: mi hogyan mûködhet még jól, még jobban mert az a jövõ !
A találmányok már csak ilyenek..
#975
Posted 2008. November 18. - 01:47
"Milyen állat, aki bennem él?
Aki helyettem élvez, helyettem fél
Aki helyettem fázik, ha hideg a tél"
#976
Posted 2008. November 18. - 01:04
Ez ad erõt nekem is.
#977
Posted 2008. November 18. - 00:46
pl érdekelne, hogy ki miért kezdett el bringázni? mennyit szoktatok tekerni? hol? stb...
Lensver már nem tudja elmesélni, de nekem jól esik visszaemlékezni. Még 94-95 táján ismertem meg, a bringa hozott össze minket. Akkor még csak mint barátokat. Fõleg a városban tekert, de sokszor nekivágott rövidebb-hosszabb túráknak, aszfalton - nem csoda, azidõtájt még nem volt olyan erõs az MTB élet. Aztán a sors õt Kanadába sodorta, ott kapott rá igazán a bringázásra, igaz, még mindig csak városon belül. Közben kint megkapta élete elsõ igazi montiját, és amikor hazajött már sokkal szívesebben ment terepre, mint aszfaltra. Abban az idõben is rendszeresen tekertünk együtt, szédületes volt a lány. Akkor még nem volt erõssége a technika, de ezt bátorsággal pótolta. A szemem láttára ment bele egy fába frontálisan. Persze sisak nem volt. Én jószerével még aludni is abban jártam, neki viszont nem tudtam felkönyörögni a buksijára (nem követendõ példa, késõbb neki is megjött az esze). De amit leginkább csodáltam benne, az a kitartása és a keménysége volt. Soha nem panaszkodott. Ha esett nem agonizált - felkelt, leporolta magát, és visszaült. Ha fáradt volt, összeharapta a száját és végigment.
A bátorságának köszönhetõen gyorsan tanult azoktól akik jól mentek lefele, és hamarosan már a baráti társaság leggyorsabb srácainak a nyomában volt. Vagy épp elõttük...
A kitartása pedig eljuttatta több külföldi maratonra is (hosszú táv), illetve két alkalommal a Cape Epic-re. Nagy csalódás volt neki, amikor a szövetség két éve úgy határozott, hogy a nõket nem engedi a hosszú távokon indulni. Azt tervezte, hogy jövõre fiú álnéven indul majd...
A történet itt véget ér. Ha valamilyen csoda folytán megadatik még nekem, hogy gyermekem legyen, majd neki is elmondom ezt a mesét, egy különös lányról, aki meg szerette volna hódítani a hegyeket, és végül a világ minden fája ismerõsként köszöntötte. Ha lányom lesz, ez lesz a kedvenc meséje. Felnéz majd a mesebeli lányra, és királylány helyett õ is erdei tündér akar majd lenni.
Repülj szabadon Erdõ Tündére!
#978
Posted 2008. November 18. - 00:42
#979
Posted 2008. November 18. - 00:40
ha jó irányban állsz akkor nem...Na ja! Hóember túra reprise!
A hófúvás is szembeszél?
Az idézet a Nemesis együttes Éden c. számából való
#980
Posted 2008. November 18. - 00:36

Sign In
Create Account

Back to top





