
Sziasztok!
Tök jó volt!
Köszönet a csapatom minden tagjának, (Lensver majdnem duplát teljesített, mint a csapat többi tagja) és Paulnak a segítésget, és a Lódarazsaknak a kaját.
Az elsõ szólós azt mondjátok 110 kört ment 24 óra alatt? Azt szorozzátok meg 3,5 km-rel. Jesszus Atyám!
Unit/Dénes pedig egy sebességgel!
Nagyon jól esett újra látni az ismerõsöket, hallani a buzdításokat.

Ádám: emlékszem, éjszaka, hajnalban már nehezen mondtál végig egy kerek mondatot, a csapat neveket pedig még gyakorolni kéne. De komolyan, megint örültünk a szövegelésednek. A zenei kínálat meglehetõsen változatos volt. Tényleg kaptál végül úttörõ dalokat?
Köszönet a sok fotósnak, vannak igazán remekül sikerültek is. (Találtam magamról is néhány képet.)
Szerintem a pálya tökéletes volt. Nagyon tetszett az a rengeteg csiki-csuki kanyar, kicsi szint. Olyan volt a nyom, mintha elgurítottak volna egy golyót. Minden tökéletes volt, csak azzal volt bajom, hogy voltak nálam gyorsabbak, akiknek mindegy volt, hol elõznek. Így aztán nem is erõszakoskodtam, inkább az elsõ kiszélesedésnél félrehúzódtam és eleresztettem a hajtósakat. Így megúsztam esés nélkül. De volt ám olyan csapattársam, akit beborítottak éjjel a bozótba, aztán még csúnyán rá is szóltak, hogy "Méé nem keesz máá fel?". Sírva jött be a célba és haza is ment. Jól megütötte a térdét. Persze õ látta délután a véres arcú lányt is az aszfalton feküdni fennakadt szemekkel...
Szóval én nem szívóskodtam a nyomulósokkal, meg is úsztam.
Volt, hogy egy darabig mentem egy srác mögött, megkérdeztem, hogy mit csináltak a váltó mezükkel, mert csak a mezén volt a rajtszám. Mondta, hogy szólóban nyomja. Egy negyed körön át beszélgettünk, de aztán elhúzott egy letörésnél.

Vasárnap délelõtt már rossz volt nézni némelyik versenyzõt. Olyanok voltak, mint a lassított felvétel. Mekkora küzdelem lehetett megmászni azt az emelkedõt úgy 300 km után...
Ja és éjjel nagyon tetszett menni. 2-szer is kint voltam 1-1 órára. Jó lámpáim voltak. Nekem is a gyomrom görcsölt hajnali fél 4 körül. Nagyon örültem, amikor ismerõst láttam.
Aztán tegnap 8-kor ágyba bújtam, ma fél 10-ig aludtam. A combjaimban a fájdalom tegnap óta még nem múlt.
Belegondoltatok, szerintem, ha megnéznénk a nevezetteket, az 1/3-uk biztos fórumos.
Nagy buli volt. Köszönet érte: a szervezésért, a csapatnak, a résztvevõknek, Harangnak, Ádámnak. Szóval mindenkinek.