Ki ne hallott volna a klímaváltozásról? Valamit rebesgetnek itt meg ott, sõt mostanában egyre több médiában elõfordulnak a kellemetlen hírek. De érdekel-e ez valakit egyáltalán? Nekem sokszor az az érzésem, hogy nem. Valamiért úgy teszünk, mintha ezek a hírek egy másik bolygóról származnának, mintha egy iciri-picirit se befolyásolnák az életünket. Pedig sokkal jobban, mint azt hinnénk. Itt az ideje, hogy ezen a fórumon is legyen egy ilyen topik, s még ha idõnként alá is süllyed majd a múlt hónapok távlatába, újra elõ fog kerülni, mivel ez egy forró téma, mely egyre inkább ráégeti bélyegét mindennapjainkra, ha akarjuk, ha nem. Egyszer pedig eljön az a nap is, amikor az illúzió fátyla, mellyel magunkat – saját egónkat és lelkiismeretünket – takargatjuk átégetõdik.
Én is olvastam cikkeket, könyveket, és hallgattam elõadásokat a klímaváltozásról. Igen, tudom: valami lesz, folyamatban van, és egyébként is a Föld történetében már néhányszor, sokszor, ezerszer megtörtént. És valószínûleg hamarosan ismét elõfordul.
De mit tehetek én? Tehetek-e egyáltalán valamit, vagy csak tehetetlen bábuként sodródom istenek játékasztalán? Ne üljek kocsiba, ne vegyek több lánckenõ-olajat és válogassam szét a szemetet? Vegyek részt demonstrációkon, osztogassak röplapot, ne vegyek rovarirtót és költözzek ki vidékre egy tanyára? És akkor tettem valamit?
A kérdés inkább az, hogy képes-e az emberiség összefogni valamiért? Képes-e a jövõért, az utódokért, a Föld megmentéséért változtatni a szokásain?
Szomorú válaszom – levonva az engem körbevevõ világból: sajnos nem.
Így tehát mégis marad minden egyes ember lelkiismeretbeli feladata, hogy valamit tegyen egyed-szinten, és ha minél többen próbálkozunk, minél több embernek beszélünk a témáról és gondolatainkról, akkor majd talán globálisan is így fog cselekedni az emberiség. De a kulcs egyelõre az egyénen van.
Valami megfoghatatlan gondolatfoszlány lebeg homályosan agyamban: érdemes boldogan élni, és lehet is. Csak meg kell látnunk az élet szépségét. És ebben, mi bringások szerencsések vagyunk, ugyanis hobbink ezt lehetõvé teszi. Én tehát azt javaslom, hogy fogjunk össze és minél többet tekerjünk, és ha tehetjük, menjünk ki a hegyekbe, a természetbe. Nézzünk kicsit más szemmel rá. Képzeljük el azt, mi lenne, ha mindez nem lenne. Értékeljük, hogy megadatott nekünk ez a szerencse, hogy zöld lombok közt járhatunk, mert unokáink talán már nem láthatják ezt a csodát. Nem kérek tõletek semmi különöset, csak azt, hogy LEGYETEK egy kicsivel ÉRZÉKENYEBBEK! Mert ami minket körbevesz (a természetre gondolok) az igazi ajándék! A másik, pedig hogy annyit mégiscsak mindenki megtehet, hogy kevesebbet szemetel, nem?
Ezentúl heti, hónapos rendszerességgel írni fogok e topikba, és mindig fölrakok valami érdekességet, ami engem megfogott a környezetszennyezéssel vagy földünk nagyszerûségével kapcsolatban. Azt hiszem ezek a témák már túlnõttek a Bringás Lányok topik keretein!
A következõ irásokat komoly emberek, csillagászok, szoc-pszichológusok irták, de lesznek közöttük olyanok is, akik kevésbé tudományos szemléletbõl közelitik meg a dolgokat.
Hogy miért fogom begépelni õket azokból az újságokból, amelyekben megjelentek?
1. Tudom, hogy többeknek talán nem fog már újat mondani, de tudom, hogy sokaknak igen. A legtöbb cikket értelmes, okos emberek irták. Lesz majd meteorológusi vélemény is.
2. Szeretném ha napirenden lenne ez a téma, mert ez a világon az egyik legfontosabb dolog: hogy mindenki észrevegye a világ múló szépségét, hogy értékelje azt, hogy ez a gondolat rendszeressé váljon az életében, és hogy tudja: a felelõsség nem valaki másé, egy távoli országban, hanem mindenkié!!! Akár tetszik, akár nem.
Kérlek SEGÍTSETEK!!! Ellopták Giant Anthem 1 (2008-as) 18 colos bringámat. Fekete/bronz színben - ebbõl csak ez az egy volt MO-on! Ez a bringa volt az: http://bikemag.hu/teszt/giant-anthem-1 Ha láttok ilyet apróban, légyszi szóljatok! Megtalálónak jutalom.
Sign In
Create Account
Back to top
aztán jött a kérdés mikor mondtuk hogy nem,, hogy Plattensee egy ország??? ez sokat elárul...
