Halihó!
nos, akkor kijavítok egy pár dolgot, amiben igencsak nagyot tévedtek. Elõlkjáróban annyit, hogy a Mûszaki Egyetemen doktorálok, és a megújuló energiák felhasználása hõerõgépekben a témám címe. Tehát kicsit járatos vagyok a témában, mindamellett fogadjátok fenntartásokkal, amit írok. Ja, 76-os évjáratú vagyok.
1. erdõgazdálkodás. Az erdõk területe tényleg növekszik. Az, hogy mennyi CO2-t köt le, nem tudom, de nem is lényeges. A lényeg, hogy NE nézzük hülyének az erdészeket (sem). Azt õk sem akarják, hogy az összes fa eltûnjön, aztán meg nincs munkájuk. Õk az erdõbõl élnek, akkor vágják ki a fát, amikor az a legtöbbet ér. Hiszen Magyarországon erdõgazdálkodás van. Ugyan úgy, mint a búzát is learatják, amikor megérett, az erdõt is. Csak az erdõnek nem pár hónap az érési ideje, hanem pár év(tized). És mikor ér a fa a legtöbbet? Amikor a legnagyobb, amikor a legtöbb CO2-t köti meg. De ha akkor nem vágják ki, akkor belülrõl elkezd rohadni, ezen folyamat során pedig CO2 szabadul föl. Kívülrõl még nem látszik semmi, de belülrõl már igen. És akkor nem lehet belõle bútort gyártani, sõt, tüzifának is kevesebbet ér!
Az, ami a Mátrában történt, szörnyû, de azt a mennyiségû csapadékot semmi sem fogta volna meg.
A Tátrában pedig 70 éve volt egy hasonló katasztrófa, mint most télen. Akkor er erdészek beültették a területet új fákkal, majd frissíteni, változatosabbá szerették volna tenni az állományt. De ekkor a zöldek közbeléptek, és megtiltatták az emberi beavatkozást! Így az egész állomány egyszerre öregedett el, ami nem más, mint egy idõzített bomba... A katasztrófa lehetõségérõl már 4 éve hallottam egy konferencián!
2. szélerõmû. Szép, hogy az osztrákokat, németeket felhozod példának. De azt tudod-e, hogy a németeknél a telepített szélkerekek 50%-a lehet egyszerre üzemben, mert tönkre teszi a hálózatot, nem lehet vele tervezni? Minden egyes forgó szélturbina mellett ott kell, hogy járjon egy gázturbina melegtartalékként! Ausztriában pedig az állam támogatta a szélerõmûvek építését. Aztán rájöttek, hogy tönkreteszi a hálózatukat, így az osztrák kormány csak akkor támogatja a szélerõmû építését, ha az országhatáron kívül létesül... Mert mi van akkor, ha nem fúj a szél? Azt mondod, hogy azzal lehet számolni, akkor felterheljük a hagyományos erõmûvet. (Ez nem teljesen van így, de elfogadhatjuk, elsõ közelítéskor). És mi van akkor, amikor vihar jön? Akkor a szélerõmûpark egyre többet termel, egyre erõsebb a szél, mindaddíg, amíg a védelem le nem kapcsol (túl erõs szélben a lapátokon áramlási leválások keletkeznek, amik nem hasznosan a gép szerkezetének). és akkor ott hirtelen hiányzik mondjuk 250 MW. na, akkor mi van? Vagy elfogadod, hogy hol van áram, hol nincs, vagy sajnos használni kell a hagyományos erõmûveket. A szélerõmû egyetlen (mind a villamos, mind a gépész szakma szerint) jó megoldása az, hogy amikor van szél, akkor vizet szivattyúzunk magas helyre, amikor pedig kell az áram, akkor leengedjük a vizet, és vízturbinával áramot termelünk. Ez a tározós vízerõmû, a zöldek akadályoztás meg ennek az építését is Magyarárszágon.
Dániában, az Off-shore (remélem jól írom) szélerõmûparkok egész jó kihasználtsági fokkal mûködnek, de ott is tiltakoznak a környezetvédõk. Madarak vonulása, stb. Ja, Németországban a szélerõmûvek által keltett árnyék-fény-árnyák hatás miatt is korlátozzák azok üzemét...(a lapátok eltakarják a napot-átengedik a napot).
3. atomerõmû. Paks biztonságos, de nincs 100%os biztonság. kész, ezt be kell ismerni. De az is igaz, hogy nagyobb a valószínûsége annak, hogy pont a Te fejedre essen egy repülõ WC-tartályának megfagyott tartalma... Áram pedig kell, mert Te is ruhában jársz, amit valahogy elõállítottak, használsz valamiféle közlekedési eszközt, stb, stb. És pillanatnyilag az atom a legolcsóbb, a legbiztonságosabb. Az, hogy a kiégett fûtõelemekkel még nem sok mindent tudunk kezdeni igaz. De remélem, hogy a tudomány majd kezd ezzel a problémával valamit.
Kíváncsi vagyok, hányan olvastátok végig
Üdv
Lazus