1666 hozzászólás a témában

[szike81]

tilos ételt és italt bevinni

azt egy normál laborba is tilos.

[lensver]

És mégis szerinted az urániumot hogyan bányásszák? Szerinted a természetben honnan származik a háttérsugárzás? Szerinted a geotermikus gradiensnek mi az oka? Nem helyes, de a szükséges rosszak közül az egyik legjobb megoldás.

Ne haragudj, én nem értem a te magasröptû fejtegetésedet!

Az urániumot a földbõl ássák ki. A talaj hõje egyre jobban nõ ahogy közelebb haladunk a magmához. De mit akarsz ezzel mondani???

the_d: ez igaz, egyetértek. Én csak azzal nem értek egyet, hogy eldobjuk a szemetet. Tudjátok, az a dolog, amiért rászólunk (már az értelmesebbje) a gyerekére: "kisfiam ne dobd el a szemetet." Valaki még a banán héját is szóvá teszi. De abban nincs semmi rossz, hogy az atomhulladékot magunk alá ássuk! Oké, persze, a jó magyarázat is megvan: "dehát senkinek nem árt". Persze, a mûanyag palack kinek árt? Akkor miért is kell szemetet szednünk? Kinek árt az a sok eldobált üres kólásüveg az erdõben.

Nem, nekem a hozzáállással van a gondom.

De azt is tudom, hogy egyelõre ez talán a legjobb megoldás rá, és én se tudok jobbat, mert nem a szakterületem, mert nem vagyok tudós és nem töltöttem évtizedeket elõtanulmányokkal, amik elõsegíthetnének egy jobb megoldás kitalálásában.

[the_d]

amit a földbe dugnak, az onnan is jött. Sehonnan máshonnan. És be vannak zárva soook idõre, nem kibaszva a pusztára.

[lensver]

Tisztában vagyok vele, hogy az emberiség mostani lehetõségeihez képest az elásás a legjobb módszer, de mégsem értek vele egyet, mert engem az nem nyugtat meg, hogy valamit, ami ennyire káros, csak úgy bedugunk a föld mélyébe (miért, nektek ezzel semmi bajotok sincs tényleg?). Abba a földbe, amelyen mi is élünk. De gondolom a tudósok egyszerûen nem jöttek rá a jobb megoldásra egyelõre...

[the_d]

tilos ételt és italt bevinni

[Paul Vitti]

Az elásással semmi gond sincs, egészen addig, amíg elõ nem kerül. És hova ásnád? A saját házad alá? Ha mindent csak elásunk, akkor lassan nem lesz hely, ahova lehetne tenni.
Nem is beszélve arról, hogy netán valahogy mégis belekerülhet a földbe (mint ahogy ez olykor-olykor meg is esik!)

Érdemes lenne utánanézned hány tonna veszélyes hulladékot termel évente egy atomerõmû, egy hõerõmûhöz képest elhanyagolható pl, fajlagosan meg pláne (megtermelt energiát alapul véve)

Az is érdekes, hogy milyen feltételeket kell teljesítenie egy atomhulladék-tárolónak... Aberrált mértékû a túlbiztosítás, megy a dobálózás a méteres beton és különbözõ szigetelõanyag rétegekkel.

Tökmindegy, valakit ez sem gyõz meg, valaki meg azt is el hiszi hogy ha atomerõmû, akkor Csernobil, az meg tökmindegy hogy mennyit fejlõdött azóta a tudomány/technika, ha a paksi fõgépész kávéja kiborul holnap a vezérlõpultra, akkor eldurran az egész kóceráj.

[Dagi]

...semmi se jó az ami van...

[szike81]

Az elásással semmi gond sincs, egészen addig, amíg elõ nem kerül. És hova ásnád? A saját házad alá? Ha mindent csak elásunk, akkor lassan nem lesz hely, ahova lehetne tenni.
Nem is beszélve arról, hogy netán valahogy mégis belekerülhet a földbe (mint ahogy ez olykor-olykor meg is esik!)

És mégis szerinted az urániumot hogyan bányásszák? Szerinted a természetben honnan származik a háttérsugárzás? Szerinted a geotermikus gradiensnek mi az oka? Nem helyes, de a szükséges rosszak közül az egyik legjobb megoldás.

[lensver]

Az elásással semmi gond sincs, egészen addig, amíg elõ nem kerül. És hova ásnád? A saját házad alá? Ha mindent csak elásunk, akkor lassan nem lesz hely, ahova lehetne tenni.
Nem is beszélve arról, hogy netán valahogy mégis belekerülhet a földbe (mint ahogy ez olykor-olykor meg is esik!)

[Bikertigger]

kicsit árnyaltabb kép a szélerõmûvek, alkalmazhatóságának korlátairól is, egy üzemzavar kapcsán.
forrás : mvm.hu
(kicsit száraz szöveg bocs )
"Rendszerüzemzavar Európában – tények és tanulságok


A november 4-én bekövetkezett, Európa jelentõs részét érintõ áramellátási zavar elemzése nemcsak az okok feltárása, hanem a hasonló események jövõbeli bekövetkezési esélyének csökkentése miatt is rendkívül fontos. Bár a részletes elemzés hosszabb idõt vesz igénybe. Néhány alapvetõ megállapítás azonban már az eseményt követõen is megtehetõ. A Magyar Villamos Mûvek Zrt. és leányvállalata, a nemzeti nagyfeszültségû hálózatot tulajdonló MAVIR ZRt. ezért az alábbiakban az események elsõ elemzését mutatja be.


A tények

November 4-én este 22 óra 10 perc körül az észak-német távvezeték rendszerben üzemzavar történt, amely dominó effektussal több távvezeték kikapcsolódásához vezetet., Ennek eredményeként az európai villamosenergia-rendszer kezdetben kettõ, majd három részre szakadt. A kezdeti rendszerbomlás két részre vágta Németországot, Ausztriát. A nyugati rész Belgiummal, Hollandiával, Spanyolországgal, Portugáliával, Olaszországgal és Szlovéniával, a keleti rész a CENTREL országokkal (Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal), ukrán szigettel és kezdetben a délkelet-európai országokkal maradt szinkronban. Miután a Németország északi részén lévõ szélerõmûvek a keleti részben maradtak, a nyugati részben az igény lényegesen meghaladta a betáplálást. Ennek következményeként a frekvencia gyorsan csökkenni kezdett egészen 49 Hz-ig. Az automatikus terheléskorlátozó rendszerek az UCTE elõírásoknak megfelelõen azonnal mûködésbe léptek és ennek eredményeként fogyasztók millióit kapcsolták le a hálózatról.


A keleti részrendszerben – ennek része maradt a magyar hálózat is – a túltermelés gyors frekvencianövekedést eredményezett, amelynek eredményeként 50,4 Hz-re növekedett a frekvencia. Ez több magyarországi erõmûben a frekvencia növekedés elleni védelem mûködését indította, amely a közüzemi nagykereskedõ mérlegkörében is több termelõ, a Csepeli Erõmû, Újpesti Erõmû, Kelenföldi Erõmû leállását eredményezte. A nemzeti rendszerirányító, a MAVIR ZRt. a hazai teljesítmény egyensúly helyreállítása érdekében mindhárom rendelkezésre álló szekunder tartalék gázturbina indítását kezdeményezte, amely rövid idõn belül sikeresen meg is történt.


A keleti rész német területén az üzemzavart követõen jelentkezõ többlet betáplálás hálózati lengést is elindított, amelynek eredményeként a horvát, szerb, román irányú távvezetékek kikapcsolódtak, így a délkelet-európai rendszer levált a keleti részrendszerrõl, a kontinentális, UCTE hálózat három részre szakadt.

A rendszerbomlás Magyarországon csak jelentéktelen nagyságú, mintegy 1500 kWh fogyasztói korlátozást okozott, mintegy 20-30 perc idõtartamra.

A tanulságok

Az üzemzavar elemzése és a végleges szakmai következtetések levonása, a hasonló események bekövetkezési valószínûségének minimalizálása nyilvánvalóan hosszabb idõt igényel, de néhány tényre már most is érdemes a figyelmet felhívni:

A magyar villamosenergia-rendszer és a magyar rendszerirányítás jól vizsgázott, azzal, hogy a máshol jelentõs fogyasztói kikapcsolódással járó üzemzavart minimalizálni tudta. Ebben meghatározó szerepe van azoknak a nagyarányú fejlesztéseknek, amelyet a magyar átviteli hálózaton, a nemzetközi összeköttetéseken az elmúlt idõszakban az MVM és a MAVIR elvégzett. Más országokkal szemben Magyarország folyamatosan jelentõs, évente 20 Mrd Ft-ot megközelítõ nagyságrendû összegeket költ az átviteli rendszer és a kapcsolódó infrastruktúra szinten tartására, fejlesztésére.

A magyar erõfeszítések ugyanakkor csak részben tudják minimalizálni a hasonló üzemzavarok veszélyét, ugyanis a szabályozhatatlan szélerõmûvek nagy tömegben történõ rendszerbe állítását egyrészt nem tudta követni a kiegyenlítésüket végzõ erõmûvek bõvítése, másrészt azokat ki is szorítják a rendszerbõl. Emiatt az arányában csökkenõ kiegyenlítõ kapacitás a gyors állapot változásokra nem tud megfelelõen reagálni, és könnyen bekövetkezhetnek nagyobb kiterjedésû üzemzavarok.

Nagyon fontos lenne az egységesülõ európai belsõ villamosenergia-piac technikai és kereskedelmi feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérése a dr. Kóka János miniszter úr által is sürgetett európai, energetikai felügyeleti központ megalapításával, amely rámutathatna a nemzetközi együttmûködést fenyegetõ és ezért nemzetközi megoldást igénylõ problémákra. Ezáltal elkerülhetõ lenne, hogy a csak összehangoltan üzemeltethetõ, egymásra lényeges hatást gyakorló részrendszerek fejlesztése elkülönült érdekek mentén, mások kockázatait is indokolatlanul növelve történjen.
A viszonylag erõs nemzetközi összeköttetések hátterében esetenként gyenge belsõ hálózatok állnak, amely bármilyen túlterhelõdés esetén könnyen részekre eshet. Különösen kedvezõtlen ebbõl a szempontból az osztrák nagyfeszültségû hálózat helyzete, amely már programszerûen felkészül az Észak- és Dél-Ausztria közötti szükségszerû belsõ hálózatbontásokra. A nagykereskedelmi áramlások miatt rendszeresen elõfordul, hogy az ellátásbiztonság szempontjából szükségszerû n-1 elvet a szomszédos országokban a hálózat nem képes biztosítani, azaz bármelyik vezetékszakasz kikapcsolódása nagyobb kiterjedésû üzemzavarokhoz vezethet.

A magyar rendszer szempontjából különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi években nagyobb teljesítõképességû, jól szabályozható erõmûvek nem kerültek üzembe, így mint arra már többször utaltunk a rendszer szabályozhatósága az ellehetetlenülés határán van, a magyar rendszerirányító sem tudja gyakran a negatív szabályozási tartalékra vonatkozó nemzetközi kötelezettség vállalásokat betartani. Ezért mielõbb szükség lenne egyrészt a jelenleg kötelezõ átvétel körébe tartozó kiserõmûvek szabályozhatóságának, a mûködésbe történõ rendszerirányítói beavatkozás lehetõségének kikényszerítésére, másrészt a további hasonló erõmûvek rendszerbe állítása elõtt a tározós vízerõmû megépítésére.
Végezetül: A tartós kereslet-kínálat egyensúly biztosításához elengedhetetlen nagyerõmûvek megépítésére csak stabil gazdasági, finanszírozási körülmények mellett lesz lehetõség. Ebbõl a szempontból különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben a hosszú távú kapacitás lekötési megállapodások által biztosított kiszámítható, tervezhetõ befektetõi jövõkép a banki finanszírozás hátteréhez."

Budapest, 2006. november 6.

[szike81]

Ti most vicceltek velem, vagy a jövõbe láttok?

Nem, tényleg szánalmasnak tartom a lakosság dozimetriai tudásának szintjét. A többit már említeni sem merem, mert az alapokat nem értik az emberek. Csak Csernobil meg Three Miles Island jut eszükbe, vagy esetleg még pár apróbb eset.
A tárolás pedig megoldható.

Az elásással semmi gond sincs. Egyetlen veszélyes oldala a földrengés lehet.

[Bikertigger]

a kelet európai módszerre gondolsz, hogy elássuk jó mélyen oszt jó napot, az észak európaira, hogy tóba dobjuk azt jól bebetonozzuk, vagy hajóval konvojszám átküldjük Ghánába, az jó messze van....cserébe a helyieknek adunk valami kis alamizsnát....ja ámerikai módszer....

PS ...ajánlott music : Pain Of Salvation : One Hour On The Concrete Lake.....lehet a betont nem jól írtam, akkor bocs...

[burce]

Ti most vicceltek velem, vagy a jövõbe láttok?

[the_d]

jobban dolgozzák fel az atomhulladékot már mint bármi más hulladékot: mert fontos volt és kutattak

[burce]

Mamár ráadásul millió egy módszer van a hulladék feldolgozására.

:scared:

[szike81]

a probléma nem is a müködésével van hanem az évszázadokig, sugárzó hulladékkal......
1ébként még egy paksi méretû, vagy kicsit nagyobb, az jóval több mint a hazai villamos energiaigény felét fedezné, mivel teljes kapacitásnál paks jelenleg közel a 40%-át adja /de mondjuk 35/ .

Ezzel csak az a gond, hogy nálunk ugye nem gyakoriak a földrengések. Mamár ráadásul millió egy módszer van a hulladék feldolgozására. Más országok bátran belevágnak az ilyen fejlesztésekbe, de nálunk valahogy félnek az emberek. Persze ha egy zsák kálium-tartalmú mûtrágyát vesznek, az ugye nem veszélyes. Pláne az sem, hogy az emberi szervezetben is 10000 db K40 bomlik el másodpercenként. Az sem veszélyes. Szerintem csak az a gond, hogy a felvilágosítás egyoldalú.

[Bikertigger]

ohh gagarin erõmû....én nem nagyon éltem még (vagyis nem emléxem sokmindenre/semmire) pedig tok róla...asszem sokat mesélt bátyám, õ más akkor is járta a rengetegeket (most bmeg vhol andorrában dekkol egy hétig.....)

amit viszont írni akartam, az az hogy elmegy a p*csába mindenki a biomasszával. Gazdaságtalan, nem környezetkímélõ (nem a kibocsájtás hanem az alapanyag miatt), és még drága is felépíteni. Mér nem tudunk végre még egy atomerõmûvet építneni???????????? Megoldaná Magyarország felének az áramát. Tisztán, szárazan, biztonságosan. Azér fél a sok ember az hasadástól mer nem tud semmit róla, csak hogy sugároz meg atombomba. Bazd akkor ne éljen ilyen a földön, nagy a háttérsugárzás. Repülõre meg pláne ne üljön (London - NYC közöttt annyi sugárzát nyelsz el amennyit egy paksi dolgozó egy hét alatt.....). Amit ma tudunk az elég a biztonsághoz. A jövõ pedig a fúzióé.

a probléma nem is a müködésével van hanem az évszázadokig, sugárzó hulladékkal......
1ébként még egy paksi méretû, vagy kicsit nagyobb, az jóval több mint a hazai villamos energiaigény felét fedezné, mivel teljes kapacitásnál paks jelenleg közel a 40%-át adja /de mondjuk 35/ .

[szike81]

amit viszont írni akartam, az az hogy elmegy a p*csába mindenki a biomasszával. Gazdaságtalan, nem környezetkímélõ (nem a kibocsájtás hanem az alapanyag miatt), és még drága is felépíteni. Mér nem tudunk végre még egy atomerõmûvet építneni???????????? Megoldaná Magyarország felének az áramát. Tisztán, szárazan, biztonságosan. Azér fél a sok ember az hasadástól mer nem tud semmit róla, csak hogy sugároz meg atombomba. Bazd akkor ne éljen ilyen a földön, nagy a háttérsugárzás. Repülõre meg pláne ne üljön (London - NYC közöttt annyi sugárzát nyelsz el amennyit egy paksi dolgozó egy hét alatt.....). Amit ma tudunk az elég a biztonsághoz. A jövõ pedig a fúzióé.

Átlag ember semmit sem tud a sugárzásról. De inkább csak beszéljünk arról hogy ha orvosnál röntgenezik. Az a lámpa eléggé nagy terhelést jelent, de azt sem akarja senki betiltani.

Igaz is, túl sok hidrogén van a tavakban, be kéne tiltani.

[Bálna]

ohh gagarin erõmû....én nem nagyon éltem még (vagyis nem emléxem sokmindenre/semmire) pedig tok róla...asszem sokat mesélt bátyám, õ más akkor is járta a rengetegeket (most bmeg vhol andorrában dekkol egy hétig.....)

amit viszont írni akartam, az az hogy elmegy a p*csába mindenki a biomasszával. Gazdaságtalan, nem környezetkímélõ (nem a kibocsájtás hanem az alapanyag miatt), és még drága is felépíteni. Mér nem tudunk végre még egy atomerõmûvet építneni???????????? Megoldaná Magyarország felének az áramát. Tisztán, szárazan, biztonságosan. Azér fél a sok ember az hasadástól mer nem tud semmit róla, csak hogy sugároz meg atombomba. Bazd akkor ne éljen ilyen a földön, nagy a háttérsugárzás. Repülõre meg pláne ne üljön (London - NYC közöttt annyi sugárzát nyelsz el amennyit egy paksi dolgozó egy hét alatt.....). Amit ma tudunk az elég a biztonsághoz. A jövõ pedig a fúzióé.

Ezért is kezdték el építeni Franciaországban a fúziós erõmûvet... 2012-be (asszem) már kezdõdik a próbaüzem... Bár Nostradamus szerint ha jól emlékszek jövõre egy zsarnok veszi kezébe a föld irányítását, és megpusztulnak sokan... Ugyhogy még bármi lehet addig... :D

[the_d]

ohh gagarin erõmû....én nem nagyon éltem még (vagyis nem emléxem sokmindenre/semmire) pedig tok róla...asszem sokat mesélt bátyám, õ más akkor is járta a rengetegeket (most bmeg vhol andorrában dekkol egy hétig.....)

amit viszont írni akartam, az az hogy elmegy a p*csába mindenki a biomasszával. Gazdaságtalan, nem környezetkímélõ (nem a kibocsájtás hanem az alapanyag miatt), és még drága is felépíteni. Mér nem tudunk végre még egy atomerõmûvet építneni???????????? Megoldaná Magyarország felének az áramát. Tisztán, szárazan, biztonságosan. Azér fél a sok ember az hasadástól mer nem tud semmit róla, csak hogy sugároz meg atombomba. Bazd akkor ne éljen ilyen a földön, nagy a háttérsugárzás. Repülõre meg pláne ne üljön (London - NYC közöttt annyi sugárzát nyelsz el amennyit egy paksi dolgozó egy hét alatt.....). Amit ma tudunk az elég a biztonsághoz. A jövõ pedig a fúzióé.