A "Börzsönyi szivató" alapvetõen CC-s túra, csak Valéria barátunk az utakat csak kersztben szereti használni.
-Nem zártkörû, sõt!
Ennek a legjobban örülök. Az ivararányon sajna nincs módomban javítani, csak rontok a a helyzeten.
Mi a forgatókönyv egy ilyen túrán?
Rendes együtthaladás van: mindenki megvár mindenkit, fent és lent, plusz ahol el lehet tévedni?
Ez hány fõig mûködik gyakorlatban?
hogy ne nézz hülyének:
Szerintem, ha 4 embernél több halad együtt nyugodt túratempóban, akkor azért felmerül elõbb utóbb némi széthúzás, ha másért nem az erõnlét különbözõsége miatt (pisi-fotó-kaja-hopp csörögatelefon...stb.) Ezt jól kell tolerálni mindenképp, mert ha véletlen nem te lennél a gyengébb és állati jó fej módjára bevárogatod a lemaradót, az elõbb utóbb szabadkozni fog és/vagy szenvedni, de nagyon.
Ezt lehet egy vasmarkú túravezetõvel kompenzálni,-nincs elõreengedés, mindenkinek megfelelõ tempót diktál-, lehet hogy VV ilyen, nem ismerem.
De, honnan tudjátok ha magamfajta idegeneket is szívesn láttok, hogy én mit tudok menni?
Az állandó túratársak -nyilván-, ismerik egymást annyira, hogy megtalálják a "közös nevezõt". Vagy rossz tapasztalat esetén egy idõ után nem lesznek már túratársak többé.
A lassú:
Hopp, bocs VV, közben itt Hozét nyaggattam...volna.
Remélem sikerül eljutnom, a Börzsönyt nagyon szeretem.