Hát, ez az X2S nem jött össze. Nagyon nem, szóval kicsit szomorkás vagyok.
Rövid beszámoló, ha nem érdekel, akkor SKIP.
Kezdjük, azzal, hogy kimentünk, s szemrevételeztük gyorsan a váltómezõnyt. Kicsit megijedtünk, hogy magyar maraton bajnokunk is váltóban nyomja, mert hát mégiscsak egy "ratyi kis vidéki verseny ez", meg azon is, hogy a MMT és CUBE atomállatok is feltûntek a színen, Benkó Barbiról nem is beszélve. Végül Házi (hálistennek) nem indult el, valami friss sérülés miatt. (+1 helyezés)
A futópályáról Pite tök jól jött le, 5. váltónak, ha jól emlékszem. (és abszolútban is az elsõ 7-8-ban) Kimegyek bringával, s emgindulok fölfelé. Rögtön az elején hosszában bele kellett ugratni egy betonárokba, majd meredeken föl, s egy "átereszen" át a vasút alatt. Remek. Kormányom szikrákat vetett, nem volt 80 centi széles. Innen a Kopárcsárdáig "horrorszakasz" jött. Sodros, laza talajos, rohadtmeredek, olyan igazi enduro pálya stílusban, amit a Dombságban úgy szeretünk. Olyannnyira, hogy a "P" jel a csárdától már laza, pihenõs volt fölfelé, általában ott ittam.
Elsõ körben utolért 2 egyéni, nem tudom, honnan volt ennyi erejük. Jött a Vörös-hegyrõl egy kis DH, majd sodrós kanyarok után, máris vissza lehetett izmozni, a csúcsra (Fehér-hegy), ahonan jött a durva DH. Itt a vázon kiülve, s lábbal végigszántva az erdõt, lementem, majd végigküldtem a célig (visszamászás volt persze, meg lépcsõ és hasonló nyalánkságok). Az elsõ körben belevertem viszont egy fémszilánkot (valami alu darabka az elsõ kerékbe, de jól beágyazódott, s a hab is elzárta, szóval reméltem, nem lesz gond. Még két ilyen kör volt. Sajnos a másodikban buktam egy nagyot, bezuhantam jobbra, de kigurultam az esést, s végül az ösvény bal oldalán kötöttem ki. Képzeljétek el a Hozé-esés szitut - gyakorlatilag tök azonos volt, meredek rövid DH-ban a homok befogta az elsõ kereket, s elcsavarta a gépet. Annyira diszorientálódtam, hogy azt sem tudtam, hol vagyok, így az ösvényen rossz irányban indultam el. Szerencsére egy szembõl jövõ sporttárs rémült arckifejezése láttán még gyorsan korrigáltam.
A harmadik körhöz érve, úgy voltam vele, hogy most már nagyon küldeni fogom. A Vörös-hegyre 5 percet javítottam az elõbbi körökhöz képest, szóval ment a dolog, végig nagy meg középtányér, kiállva, ahol csak lehet. (ami sajnos nem sok helyen volt, mert elég laza talajú volt a pálya) Sajnos a nagy DH utáni kanyargásban egyszer csak fémes csengés ütötte meg a fülemet, minden kerékfordulatnál odavertem a murvához a fémszilánkot az elsõ kerékben. Mondanom sem kell, hatalmas durrdefekt lett...de végül felnin még felnyomtam az uccsó emelkedõ tetejéig (még elõztem is közben, hülyén néztek rám a népek...), de az utolsó lejtõt, ami hosszú is volt, ráadásul 2 km rossz minõségû aszfalttal folytatódott, már nem mertem bevállalni, így megjavítottam.
Az utolsó kör, még így sem lett sokkal rosszabb, vicces módon, mint a korábbiak, pedig bõ 10 percet elszerelgettem. Pite kiment, lazára tervezte, de végül sprintbefutó lett, mert feljött rá egy srác, aki a bénázásaim miatt túl közel került - a sprintet Pite nyerte, így lettünk váltók között abszolútban 5. helyezettek. Mehetett volna jobban. Idén kevés malõr volt, kellett ide ez is. Bukóm sajnos kicsit megrongálódott, az egyik borda "fellazult", s a héj is levált róla, ráadásul eléggé meg is horpadt. Mondjuk ha a fejem kapta volna mindezt, az azért rondább lett volna. Nekem semmi bajom nem lett. (3 karcolás)
With this bike you can traverse even the most technically difficult terrain and still maintain
some semblance of control (obviously depending on your skill level).
GIANT ANTHEM-X hivatalos leírás