Legutoljára egy meredek átkötõ úton mentünk felfelé, ahol udvariasan magam elé engedtem. A következõ pillanatban azt vettem észre, hogy Dinnye két kézzel markolja az útjába esõ faágat, majd teljes erõbõl letépi, és rükvercbe elindul felém, amikor én már csak méterekre vagyok tõle. Épp ki tudtam törni jobbra, és elzúg mellettem kezében egy halom levéllel és ággal, tolatva a jó kis meredeken. Egy pillnatra érzem, hogy a hátsó kerekemnél még próbálja pedállal elkapni küllõimet... hátha megáll.
Mire hátratekintettem négykézláb térdelt és valahol teljesen érthetetlen helyen a biciklije. A köztes idõpillanatban nem tudom mi történhetett, de valószínûleg kirúgta maga alól bicót.
minden olyan gyorsan történt....
