59 hozzászólás a témában

[Ralph]

Legutóbb ott hagytam abba,hogy beértünk Jósvafõre.
Az Aggteleki Nemzeti Park központi települése a Jósva-,a Kecsõ-,a Kajta és a Tohonya- patakok összefolyásánál,sziklás hegyoldalak által körülzárt völgyben fekszik.A község nevezetessége a világszerte híres:Baradla-cseppkõbarlang,melynek bejáratát már 1890-ben megnyitottak és a Béke-barlang,melyet asztmatikus,légúti megbetegedések kezelésére használnak(barlangszanatórium). a gyógybarlang szállásépülete elõtt,balra egy kis oldalvölgy zugában fakad a Béke.barlang kristálytiszta vizét ontó Komlós-forrás.a bõvízû Jósva elletti sétányon jutunk fel a Tengerszem zárógátjára.A patak felduzzasztásával az 1930-as években hozták létre ezt a dús lombok ölelésében megbúvó,festõi szépségû,smaragdzöld tavacskát.A Tengerszem bal oldalán,lombárnyékban tör elõ a Jósva-patak forrása.Ez hazánk legnagyobb hideg vizû karsztforrása. Érdekesség: 1955 augusztus 6-án kb. 20.000 liter vizet ontott másodpercenként(!). Megint nagyon elkalandoztam Bocs!
Több mûemlékileg védett épülete is van a településnek. A református templom még a középkorban épült:értékes fakazettás mennyezete és falazott szószéke van. JósvafõiTájház-Falumúzeum,szemben vele az egykori vízimalom,ami mára vendégházként funkcionál,a település egyik legrégebbi építészeti értéke az erõdszerûen vastag falú,kicsiny ablakú ún. Huszita ház. Hogy mi minden még ezeken kívül,azt inkább jobb személyesen felmérni. Remélem meg is fogja tenni aki(akik),majd velem tartanak!
Jósvafõt elhagyva aszfaltos úton kapaszkodunk egy keveset felfelé,majd az útról balra letérve a sárga jelzésen elérjük a Vörös-tavat.
Az elzsombékosodó,mocsarasodó,csapadékvíz táplálta,korábban 3 méteres mélységû kerek tavacska egy vízzáró agyaggal bemosódott,"kibélelt",õsi,eltömõdött víznyelõ aljában alakult ki .2003-ban kikotorták. Fenekének,partjának vas-oxidos iszapja vörösre festi a vizét.Borzasztóan szép látvány! Ez a terület részét képezi az ún. Baradla -Tanösvénynek,ami 7KM hosszú és a fedett és nyílt karszt természeti és kutúrtörténeti értékeit hivatott megismertetni 18 állomásával.
Ezután felvetõdik két alternatíva:miszerint nyugati vagy keleti oldalán kerüljük meg a 427 méter magas Szár-hegyet. Bármelyiket is válasszuk,a hegy megkerülése után találkozik a zöld és a zöld+ jelzés a Béke-barlang mesterséges bejáratánál,ahol a cseréptetõs kutatóház látványa fogad minket. Tovább haladva délkeleti irányba néhány száz méteres kitérõvel szemrevételezhetjük a Béke-barlang eredeti felfedezõ-ági bejáratát. A Pitics-hegy gerincénél elágazó zöld háromszög bércélt követõ,kanyargó,fárasztóan és kitartóan emelkedõ ösvénye a tetõ elõtt tisztásokon vág át,majd felér a 482 méter magas Pitics.hegy csúcsára. A hegyet egy vascsövekbõl épített kilátó koronázza meg,amely valamikor szebb idõket látott.
A kilátóból nyíló kilátást akadályozzák a környezõ fák lombjai,de észak felé a jellegzetes Nagy-oldal karros (karr = mészkõsziklák felszínén az esõvíz hatása következtében keletkezett taralyos bemélyedés) homloka,északnyugat felé a Magas-hegy,a Baradla-tetõ,Aggtelek szélsõ házai, s a távoli rozsnyói magaslatok,délre a Borsodi-dombság,a Bükk kéklõ tömbje még jól látható.
A magaslatról az északkeleti hegygerinc ösvényén ereszkedünk le,aljában már csupán egy dombháton tartunk keleti irányba.
Egy éles jobbossal meredek,kanyargós,amolyan esõs idõben "seggencsúszok" kaliberû gyalogúton landolunk a Szabadság-barlang feletti Éger Turistaszálló melletti tisztásra. A szálló történetét inkább majd szóban,ha ott leszünk.
A szálláshely épülete elõtt,a kis futballpálya (nem vicc) alatt,a Dász-töbör (töbör = karsztos vidéken,tölcsér alakú,víznyelõ mélyedés) mélyén lépcsõsor vezet le a Szabadság -barlang vasajtóval zárt bejáratához. Általában mindig zárva tart,mivel a dolgozók más irányú elfoglaltságára a barlang neve megadja a miértre a választ. Bocs,ez gyengére sikeredett!
Az 1954-es feltárására tábla emlékeztet.
Elvileg a piros jelzésen déli irányban haladva eljutunk Égerszögre,gyakorlatilag pedig kerékpárral járhatatlan ez az ösvény,de egysávos,aszfaltos,betonos út segítségével a Simon-völgyben haladva ,csak elérjük az elõbb említett települést a lejtõ kedvelõinek nem kis örömére:elég jó sebességgel lefelé.
Három volt megye határán ( Borsod-Gömör-Torna ) fekszik a "világ végén" ez a kis falu. Református mûemléktemploma,kopjafás temetõje a régmúltat idézi.
Elkényelmesedett, puhány hátsófelünk örömére néhány kilométeren keresztül azfaltos úton haladunk. Égerszöget elhagyva Szõlõsardó irányában egy éles jobbkanyarral lihegünk felfelé egy kicsinyt,majd a domb másik oldalán legurulva Kánó nevû község elejére érünk. Nem tesszük tiszteletünket ezen faluban,hanem ellentétes irányba indulva útbaejtjük Felsõtelekest.
Felsõtelekesen átsuhanva enyhén emelkedni kezd az út,amelyet még mindig szilárd burkolat fed. Persze csak olyan ímmel-ámmal. Sportkocsiknál tengelytörés garantálva. Minden második lakásban 24-órás autószerelõ és karosszérialakatos-mûhely leledzik.Ha-ha-ha!
Az emelkedõ tetején,ahol elhagyjuk az Alsótelekesre vezetõ leágazást.(engedjetek meg egy kis megjegyzést itt: Alsótelekestõl egy kilométernyire északra mûködik hazánk egyetlen gipsz-és anhidritbányája! anhidrit = vízfelvétellel gipsszé alakuló,rombos rendszerû ásvány) rombos rendszer = három különbözõ hosszúságú,egymásra merõleges tengely alkotta kristályosodási rendszer. Hogy miket le nem írok? Térképeken:dolomitbányaként is jelölik.
Ha valakinek így sem teljesen tiszta,akkor elugrunk és hozunk egy marékkal haza. Tehát csákányt is hozzatok,ha jösztök!
Kezdek kételkedni,hogy van (lesz) olyan ember,aki az irományomban idáig eljut.
Mindenesetre:hátha!
Ott hagytam abba,hogy a tetõn egy szép kápolna fogad minket(Telekesi kápolna),mellette temetõvel. A kápolna után rögtön jobbra egy magánút veszi kezdetét,amin elvileg csak engedéllyel lehetne közlekedni,de hétvégi idõpontot válsztva nem kell semmitõl sem tartanunk. Nem is igazán a felügyeleti szervekre gondolok,hanem a többtonnás teherautókra amik ezt a magánutat használva kerülik meg a környezõ falvakat és szállítják a gipszbányából kitermelt alapanyagot a feldolgozóhelyekre. Mennek mint az állat! De jó elõre hallani a morajlást,tehát szépen udvariasan félrehúzódva ( miért bántsuk a kisebbet? ) hétköznap sem tragédia erre járni. De hétvégén NO forgalom.
Kellemes kapaszkodás után felérünk a Rudabányai-hegység legdélebbi fennsíkjára. A fennsíkról egy kis út vezet le jobbra,kanyargósan a rudabányai elõember koponya-,fog- és állkapocsmaradványainak lelõhelyére. A lelet korát 10-12 millió évre becsülik.
Visszakapaszkodva a fennsíkra 200 méter után balra letérve (hogy ne csak mindig jobbra) a Csorbakõ várának romjait keresgélhetjük,de sajnos több róla az írásos emlék,mint amit valójában találni a helyén.
Már másodszor visszakapaszkodva kellemes lefelégurulás következik. Ha nem nagyon húzgálnánk a fékkart,akkor akár magunk mögött is tudhatnánk a Rudabányai-hegységet. De inkább fékezzünk!
Mert ha ezt tesszük,akkor részünk lehet gyönyörködni egy olyan tájban,amit szerintem földi halandó csak a holdon,vagy a világ valami nagyon távoli,kietlen részén tapasztalhatna meg.
Ez nem más,mint annak idején földrajz órán tanult,az ország egyetlen külszíni vasércbányájának látványa.
A korábban említett csákány mellé nem árt az oxigénpalack megléte,mivel garantált a több perces lélegzet elállás!
Csak kõ-kõ és kõ,amerre a szem ellát. Hatalmas kráterek,ahonnan a kirobbantott,kitermelt vasárctartalmú kõzet milliárdnyi tonnáit,kimondhatatlanul sok nehézgép mozgatta meg és szállította tova egykoron.
Aki itt sátorozni szeretne az számoljon a cölöpleszúrásnál apró nehézségekkel. Pedig érdemes leheveredni itt nyáron,ugyanis a mély kráterek alján a bányászati tevékenység megszûnte után a talajvíz kitöltött minden üreget. Mesterséges tó jött létre,aminek jellemzõje.hogy rendkívül tiszta ( NO iszap!) és veszettül mély! Nyaranta van is forgalom.
A látványtól megrészegülve,kellemes lejtõn gurulunk be Rudabányára.
A község talán legfontosabb idegenforgalmi látnivalóját ezen irányból haladva képtelenség kihagyni. Ugyanis a lejtõ alján pontosan szemközt találhatjuk az Érc-és Ásványbányászati Múzeumot,az ország egyik legnagyobb bányászattörténeti gyûjteményét. A múzeum belsõ udvarán külön épületben rendezték be a Földvári Aladár kiállítótermet,ahol a Kárpát-medencében-fõleg Észak-Magyarországon és a Dunántúlon-elõforduló ásványcsodákban gyönyörködhetünk.
Higgyétek el nem túlzás! Én jónéhányszor voltam ott,de nem lehet a látvánnyal betelni.
Záróakkordként,hogy ne csak a szemünk lakjon jól. A környék legjobb cukrászdája szerintem itt üzemel és Diana névre hallgat.
Ha a fagyijuk nem is de a süteményük verhetetlen,mert tudjátok:az én torkosságom nem éri be bármivel!
Levezetésként,fáradt lábainkat még néhány kilométert mozgatjuk és egy nagyszerû karikát zárunk be :szeretett falum Ormosbánya elérésével.
Nagyon röviden ennyi lenne az elgondolásom a tavaszi MAGELLAN- PARTY ötletével. Nem szeretném magam ismételni,de meg kívánom jegyezni:ez egy hozzávetõleges terv. Nincs semmi véglegesítve,nem kell mindenhová benéznünk,nem kell mindent megnéznünk,lerövidíthetjük az útvonalat,átírhatjuk az útirányt,rajtatok,rajtunk múlik,hogy mi lesz a vége az elgondolásomnak.
Segítsetek ötletekkel,javaslatokkal! Magunknak csináljuk. A kerékpározás öröméért. Szebbnél szebb helyeken haladva.
Ha valakit nagyon untattam az itt-ott feltûnõ,nem az útvonalat érintõ megjegyzéseimmel,attól elnézést kérek.
Viszont ez közel sem minden,amit meg szeretnék osztani azokkal,akiket részletesebben is érdekelnek a leírásomban elõforduló falvak,látnivalók.
Dolgozom a képek felrakásával kapcsolatban is.
Addig is kérem türelmeteket!
Üdv mindenkinek:Ralph

[attibike]

Szerintem is egy ilyen gitáros télapó csak feldobhat egy magellan parti hangulatát azaz ha jól szûröm le Ralph te épp a nem a fénykorát élõ egészségügyben dolgozol??
Lassan elõkapok egy tépképet és megkukkantom hol az az Ormosbánya!! A mikulás eljut még oda vagy ez olyan hely ahol a madár sem jár, mert ha igen akkor nyeregre fel és irány a világ vége!!! Boldog KArácsonyt!!!

[lensver]

Ralph, most jut eszembe: nekem van egy ujjatlan sötétkék Magellános mezem, amit nagyon szeretek! Úgyhogy lehet hogy mégis beillek a csapatba? :lick:

[Ralph]

Elnézést MINDENKITÕL,aki veszi a fáradtságot és benéz ebbe a topicba és várja a folytatást. Egy kicsit késik,mivel otthonomban nem rendelkezem internet hozzáféréssel és mindemellett dolgozom,mint egy állat. Az egészségügy munkahelyi állapotával senkit nem szeretnék untatni. De röviden:több mint rossz!
Tehát:köszönet minden érdeklõdõnek.Írom a folytatást és a helyszinekrõl képeket is mellékelek,ha találok ismerõsöknél normális átviteli sebességet.
Mégegyszer bocsi.
Igyekszem!
Üdv:Ralph

[attibike]

szia Ralph most veszek egy pyxist magamnak! és ez az ajánlat több mint csodálatos
és melyik hétvégén lenne?? Az a baj hogy Bécsben tanulok és nem mindig vagyok otthon Magyarországon de ha megtudom mikor lesz akkor én is szeretnék egy kis helyet padlón!!:) Na és ez a leírás kis történelmi részekkel nagyon tetszik olyan mint egty könyv!! ja és majd írj egy kicsit magadról avagy az emailcímed mert szívesen felvenném veled a kapcsolatot! Remélem szervezésed jó kis összejövetel lesz. Sok sikert addig is! Attila

[savanyugabi]

Szelcepuszta:

Láttad már ott a "Borz" tanösvényt? csekkold le, picit tovább kell menni aszfalton, majd balra táblázva lesz, szvsz, f@sza egynyomtávu ösvény, a vége a vaddisznóskertnél gyön' ki az erdõbû' "

[Ralph]

Ralph, mint természetimádónak és kajaszeretõnek, ott a helyem. Meg azért is,mert érdekel ez aBüdöskútpuszta! :)

Csak vigyázz, mert a tiz ember helyett szerintem kb.35-en fognak jelentkezni hivásodra, és csakhamar egy újabb fórumtali kellõs közepében találod magad!

Szia Lensver.
Ha több jelentkezõ lesz,akkor majd több részletben megoldjuk valahogy. Tudod! Nincs lehetetlen csak tehetetlen. Legyünk pozitívak.Üdv:Ralph

[Ralph]

Örülök,hogy egyre többen nézitek az írásom.
Tehát a folytatás.
Az Esztramos-hegyrõl lejtõzünk egy jót és aszfalton kitekerünk a 27-es útra. Itt egy éles ballal egy egyenes szakasz után letérünk jobbra Szögligetre.
Ez a rendkívüli szépségû kis falu 3-400 méter magas hegyektõl övezve,a Ménes patak völgyében bújik meg.
A faluból kiérve a Vár-völgyön keresztül felérünk a Szalamandra házhoz.Ez az egykoron határõr õrs épülete,ma a Nemzeti Park 50 férõhelyes szálláshelyeként funkcionál.Felszerelt konyha,tágas társalgó,étkezõ,közös vizesblokk.Az épülethez tartozó 2 hektáros zárt,õrzött terület sátorozásra kb.40 fõnek ideális.
A piros jelzésen északi irányban,enyhén vadregényes csapáson feljuthatunk a Szádvár romjaihoz (461m).a vártól a kék jelzésen haladva nyugati irányba elérjük Derenk romközséget.Mára már csak rom ez a község és ténylegesen már csak az egykori iskola épületének állnak a falai.Az elsõ világháborút lezáró békeszerzõdés nyomán a magyar-szlovák orszárhatár közvetlenül Derenk mellett húzódott.
A két világháború között Derenktõl délnyugatra volt az ország akkori államfõjének Horthy Miklós kormányzónak kedvelt Szelcepusztai-vadászkastélya és a környezõ hatalmas erdõségekben vadászterülete,amely egész Derenk határáig nyúlt.A vadászterületre a kormányzó még medvéket is telepíttetett. A kicsiny falu szegény lakossága,sovány földjeibõl megélni nem tudván,jövedelmét néha kisebb csempészkedésekkel,orvvadászattal egészítette ki.(Csempész barlang)
Ez a „szomszédság” azonban nem volt kívánatos az államfõi vadászterület számára.Már az 1940-es évek elején igyekeztek rábírni a lakosságot az önkéntes elköltözésre,de miután ezt csak néhány család vállalta,a többieket 1943-ban erõszakkal telepítették ki.
Hogy vissza se jöhessenek,házaikat és templomukat is lerombolták,területét Szögligethez csatolták.Minden év augusztus 20-án a romfaluban rendezik meg a derenki búcsút.
Hát egy kissé elkalandoztam,bocs!
A romközségtõl visszagurulva a Szalamandra házig,ahonnan a ménes-völgy ténylegesen kezdõdik (Tetves forrás) kiépített kerékpárúton tekerhetünk a Ménes tó mellett a völgyben (piros jelzés).
Majd átérve a Patkós völgybe,egy éles balos hajtûfordulóval(Puska Pál forrás,pihenõ) felküzdjük magunkat Szelcepusztára.
Itt található egy erdészeti túristaház,ahol elõzetes bejelentkezés után szállás is foglalható. Csak „rossz” élményeim vannak errõl a helyrõl.
Valahogy az itt õrködõ kutyáknak soha nem vagyok szinpatikus,mert többször is megzavartak,sõt az egyik puli,amelyik láncra volt kötve:még a láncot is elszakította. Persze a gazdájuk semerre sem volt fellelhetõ.
A piros turistajelzésen jobbra letérve szilárd burkolatú útról kezdetét veszi a Szelce völgy. A mezõn átkelve,hol a levert karókon és villanyvezeték oszlopokon követhetjük a piros jeleket. Az összeszûkülõ középsõ völgyszakaszban közelebb húzódik az erdõ. Ezután elérjük az András-galya és a Nagy oldal között nyíló füvesSzelce völgy tágas U alakú,kanyargós folyosóját.Kiérve a Kuriszlán mezõre,melyet amfiteátrumszerûen vesznek körbe a karsztvidék legjelentõseb magaslatai (Fertõs tetõ 600m).Az utat egyre több bokor kezdi szegélyezni,ahol a Kõ völgyön át egy kis sziklaszoroson keresztül megérkezünk Jósvafõre.
Legközelebb innen folytatnám.
Üdv:Ralph

[lensver]

Ralph, mint természetimádónak és kajaszeretõnek, ott a helyem. Meg azért is,mert érdekel ez aBüdöskútpuszta! :)

Csak vigyázz, mert a tiz ember helyett szerintem kb.35-en fognak jelentkezni hivásodra, és csakhamar egy újabb fórumtali kellõs közepében találod magad!

[Lord_Leslie]

március körüli érkezésrõl tudok én.

[exxpert]

tudom,hogy nem ide vág, de tud vki vmit a 2005-ös Magellan-okról? mert a magellan.hu-n nincs semmi infó!
köszi

[Zed]

Arrafelé még úgysem montiztam, benne lennék és szerintem Lensver nevében is beszélhetek.

[savanyugabi]

Meek én is, naoon fasza az a környék, legutóbb kbarcika-bódvaszilas, szlovákhatáraknabarlang-derenk-szádvár trükköt mentem, s a szilasi cigányokat leszámítva überalles. fõleg a szádvárról lefele.

[Ralph]

Hello MINDENKINEK!
Nagyon örülök,hogy pozitív visszajelzést kaptam, és hogy vannak emberek, akik fantáziáját megmozgatta az elgondolásom.
Tehát: az lenne a lényeg, hogy egy nagyon jó hangulatú hétvégét töltsünk együtt az Aggteleki nemzeti park területén megtett jó néhány nevezetesség meglátogatása közben, alatt és úgy egyébként.
Az persze majd a továbbiakban realizálódik, hogy 1vagy 2 nap lesz a taliból.Azzal kezdõdne szerintem az egész, hogy eljutnátok erre az alig 2000 lélekszámú faluba, ahol lakom.Ormosbányára.
Talán egy péntek délután, este.
Akár egy ismerkedés gyanánt is fel lehetne fogni,hogy készítenénk egy jó vacsorát,ahol segítségünkre lenne két bogrács,zene,jó levegõ,a kert végében egy horgász tó. Az evés után, közben persze biztos lenne mirõl beszélgetnünk. Egy jó alvás, erõgyûjtés a szombatra.
Ezt a túrát én kb.80-90KM-re tervezem,de természetesen semmi sem „szentírás”. Majd ahogy a kedvünk tartja. Azért is írtam csak nagy vonalakban,mert bármit változtathatunk rajta. Persze,ha rám hagyatkoztok, nem fogtok csalódni.
Ezt garantálom.
Ormosbányáról indulva,átkelve egy legelõn az Ormos-tetõre jutva tekernénk,majd a Kazinci-oldal és a Borda-oldalt érintve eljutnánk Büdöskút-pusztára,ahonnan a 27-es útra kiérve északi irányba Szendrõbe érnénk(Kékfestõház,Csáky-kastély)
Tovább ezen az úton Szalonnára érünk (Árpád-kori toronynélküli templom). Jobbra letérve a 27-es útról a Rakacai-víztározó mellett haladva balra kanyarodva Martonyi felé (érdemes begurulni a templom miatt a faluba).
A falu határában kezdõdik balra az a magánút a TV -toronyig (Szár-hegy 514m) ,amiról Balázs a Bikemagazin néhány évvel ezelõtti számában, csak nemes egyszerûséggel csak:"szenvedéskoncentrátumnak" aposztrofált.
Alig 5KM 5-18%-os emelkedõvel, felfelé: 20-25 perc, lefelé:7-8. Azt hiszem, ez magáért beszél.A TV-toronyhoz vezetõ út felénél jobbra letérve a kék turistajelzésen haladva jutunk el a Martonyi Pálos kolostor romjaihoz, ami mára már nem is annyira rom. Hála a felújítóknak.
A Fehér-kõ irányában a Nagy-oldal keleti oldalán haladva (kék jelzésen),a Mile-hegy (405m) után egy éles ballal bezúgunk Bódvarákóra. Itt fújunk egyet, mielõtt belefognánk az Esztramos-hegy megmászásának.(Rákóczi-barlang) Valami fantasztikus a látvány és maga a hely. Minden fáradtságot megér, annyira egyedi dologról van szó.
Az élõvilág (a jégkorszakot átvészelõ korai fehér szegfû, hazánkban a legnagyobb tömegben itt elõforduló fürtös kõtörõfû,a gyíkok a sziklagyepek gyakori látogatói. Közülük a magyar gyík a legértékesebb, de gyakran találkozhatunk a nagy méretû zöld gyíkkal és a fürge gyíkkal is.) A hegy legnagyobb ragadozója a vadmacska. A bányászat megszûntével egyre több énekesmadár (poszáta, füzike, pinty) lakja a sûrû, bozótos területeket, de megtalálhatók a kék galamb, a fekete harkály, a szürke küllõ és a holló egyedei is.
Állítólag az itt található Rákóczi-barlang szépsége felülmúlja mind a Jósvafõi,mind az Aggteleki barlangok varázsát. Nem véletlenül limitálják a látogatók számát és kötik szigorú követelményekhez a látogatását. Persze a jegy ára is háromszorosa az elõbb említettekének.
De azt látni kell!
Folyt.köv. hogy el ne unjatok.
A továbbiakról és mindenrõl még részletesebben néhány nap múlva. Leírom majd azt is, hogy miért romboltatott Horthy porig egy községet 1943-ban,amit egykor Derenk néven emlegettek.
Üdv:Ralph

[Mr.Downhill]

nem rossz az ötlet

[pompier]

Szia

Engem is érdekel, ha tudsz többet szólj.

Tamás

[KRIX]

Hali!
Két emberrel tuti számolhatsz,én meg a faterom biztosan mennénk! ;D Maga a Tali is jó ötlet,de a táj .az nem semmi!
Várom a további híreket! sziasztok.

[baky]

rulez 8) ...
ott a helyem

[conor1326]

Magellán tali yeah...
Jó ötletnek tartom.
Csak még 2 megjegyzés:
1.: kicsit tördeld a szöveget hogy jobban áttekinthetõ legyen..
2.:hány km ez a túra?
illetve ha hétvégén van akkor a második napra mehetne egy másik túra a kimaradt dolgokkal,nem?
üdv

Conor

[Ralph Fiennes]

ÜDV Mindenkinek és nem csak Magellánosoknak,de elsõsorban nekik.Elnézést a levédett márkától,hogy bátorkodom a party-t az Õ nevükkel illetni,dehát ha nem OK akkor késõbb módosíthatjuk.A lényeg.,hogy jól érezzük magunkat.Tehát:szerintem én egy elég szép helyen lakom ahoz,hogy ezt mások tudomására ne hozzam.Ki nem? Szeretek sokat és jókat tekerni az erdõben,szép helyeken és ahol van is miket megnézni.Engem például megfog egy olyan dolog is,ha egy növényt egyedül az országban egyetlen helyen lehet fellelni,akkor én képes vagyok bármerre elmenni,hogy láthassam.Vagy ez már kóros? Lumnitzer-szegfû? Ismerõs? Most hogy már itt össze-vissza hordtam mindenfélét röviden vázolnám,hogymi is lenne az amihez társakat keresnék.Egy jó hétvégét,bográcsozással,tekeréssel,nézelõdéssel.Kertes házban lakom,igy a szállás szerintem megoldható legalább 10embernek,de tudjátok:sok jó ember...Természetesen nyáron gondoltam.
Hozzávetõlegesen egy útvonalterv már van,illetve hát lenne több is.Tehát nagyjából vázolva:Ormosbánya-át az erdõn Büdöskútpusztára-Szendrõ-Szalonna-Rakacai víztározó-Martonyi TV-torony-Martonyi Pálos kolostor-át a hegyen 514,(majdnem hegy) magas dombon a Bódvarákói Esztramos hegyhez-innentõl több alternatíva lenne-az egyik az,hogy Szögliget érintésével végigpengetnénk a Ménes völgyön egészen Jósvafõig(Vörös-tó,barlangok),majd innen-Égerszög-Kánó-és Rudabányai Rudapitecus Hermanus Hungaricus lelõhelye felé-vissza Ormosbányára.
Ez egy durva terv és ha valakiket részletesebben is taglalva érdekel,majd kifejtem. De akkor kimaradt még az Ördöggát,az 1000-éves Zilizi-tölgy és soroljam még?Tehát:ha érdemesnek találjátok az elgondolást és lenne is aki(akik)velem tartana(tartanának),akkor részleteiben leírnám az útvonalat,nevezetességekkel,látnivalókkal fûszerezve.Vannak képeim is a helyekrõl.Szóval:rajtunk múlik,hogy lesz-e az elgondolásból valami.Annyi van,hogy saját internettel nem rendelkezem,így csak heti rendszerességgel tudom látogatni a honlapot.Várom reagálásaitokat.
Üdv_Ralph