Nos, hát tényleg túl vagyunk Zagreben! Azt hiszem ilyen durva sárban még soha nem tekertem (nem mindenhol lehetett tekerni), pedig a 12 montis évem alatt azért láttam ezt azt.
Az elit mezõny idõeredményei elõtt le a kalappal! Az elsõtõl majdnem négy percet kaptam, ami azt jelenti, hogy pont kétszer olyan gyorsan ment mindenhol mint én. Én így is mindenhol borotvaélen táncoltam, tehát elég durván nyomhatta a srác. (A szekszárdi gyõztes M.Kozar-t, aki 8. lett, közel 20 mpcel verte) Persze azért egy merev polarx 80mm telóúttal, vfékkel nem az az ideális dh bringa, de azért nem éppen ezen múlt. Egyszerûen durván tudnak bringázni ezek a srácok (bár a profi lányok tudását is elfogadnám).
Ezek után nagyon boldog voltam, hogy merev kategóriában Márk barátom negyedik lett, jómagam pedig a dobogó alsó fokára lépehettem életem elsõ dh versenyén. Az viszont elgondolkodtató, hogy a helyi színekben versenyzõ elsõ helyezettõl 70 másodpercet kaptam!!!
Külön gratula Dalmának, aki ebben a mezõnyben harmadik lett! És persze Sonka Zsuzsinak is, aki lejött azon a north shore-on, amin én egyszer sem mertem, és aminek az érkezõjétõl a mentõk folyamatosan szállították az üvöltõ szétzúzott srácokat. Négy méter zuhanás után arccal beleállni a talajba, úgy hogy a bicajod hátbavág, az a mellékelt számos példa szerint átkozottul tud fájni. Annyira, hogy a versenyre a pályabíróknak megjött az esze, és kivették azt a szakaszt.
Szóval kemény és sáros hétvége volt, de örülök, hogy sok magyarral mehettem, és egyész jól is szerepe!