Belépés
Felhasználó létrehozása
Nekem 2 óra dirt után meg szokott fagyni a kezem, ha meg kesztyût veszek fel abban nem tudok trükközni! Ilyen az élet, hát a tél nem a legkedveltebb bringás idõszak! azért hajrá mindenkinek
Mail: boldogh.alex@axelero.hu
MSN: boldogh.alex@freemail.hu
Web: http://www.probiker-x.uw.hu
Üdvözlünk a Bikemag Fórumon!
Fórumunk bejegyzéseit regisztráció nélkül is olvashatod, ha hozzá kívánsz szólni a fórumhoz, kérjük regisztrálj!Jelentkezz be Regisztrálj
Bringázás télen
Indította
Bikemag
, 2001. június 01. 15:25
#1
Írta 2005. január 02. - 13:58
PROBIKER-X
-
- fórumtag
- 19 hozzászólás
vendég
Ugrás az oldal tetejére
#2
Írta 2004. december 30. - 22:13
csgy
-
- fórumtag
- 647 hozzászólás
törzsvendég
Nekem a lábfejem szokott lefagyni kb. egyórai tekerés után, hiába a kamásli.
Na de ma lecseréltem a patentpedálokat a régi keretesre, a bringáscipõt egy magasszárú edzõcipõre, és mentem élvezkedni a dagonyába! És még csak el sem estem, mert nem ragadt bele a lábam a pedálba. Azért egy habverõt kipróbálnék!
Na de ma lecseréltem a patentpedálokat a régi keretesre, a bringáscipõt egy magasszárú edzõcipõre, és mentem élvezkedni a dagonyába! És még csak el sem estem, mert nem ragadt bele a lábam a pedálba. Azért egy habverõt kipróbálnék!
#3
Írta 2004. december 30. - 17:15
Ethyl
-
- fórumtag
- 13 hozzászólás
vendég
Egy jó kis évvégi tekerést iktattunk be a mai napra, ha holnap nem teker már senki errefelé akkor mi voltunk az utolsó idei varacskosdisznók itt az ország legnyugatibb csücskében. 
Munkatársamnak már szóltam elõre, hogy eszközlünk egy évvégi zúzást a hegyen, mert miért ne. Azért ma még 4 telefonba került, mire meggyõztem, hogy attól hogy a fák tövig hajolnak a jeges szélben, és néhány kósza hópihe is hull, még nem kéne itt kicsinyeskedni és kifogásokat keresni.
Jól beöltöztünk rétegesen, aztán irány a hegy. Király volt nagyon, jó 3 órát marháskodtunk, meg majd beszartunk a fagyos szembeszélben. Mint ahogy az lusta varacskosdisznókhoz illik betonon feltekertünk Sopronból Muckra, aztán ösvényeken visszajöttünk a városba. Hó egy tenyérnyi foltban volt csak, viszont volt jeges sár, meg csúszós jeges avaros ösvény is, szóval nagyon király volt.
Láttunk egy csajszit és egy fószert, mindketten fullfészben tekertek fel a hegyre, a fószernek ojjjan rövid váza volt, hogy az elsõ kereke reszelte a hátsó kerekét! És õ ezzel derekasan gyûrte a hegymenetet.
Le a kalappal. Szerintem egyébként a sípályára mehettek, mert a Károly kilátónál a parkolóban láttuk õket.
Az erdõ teljesen kihalt volt egyébként. Leszámítva azt a 4 quados marhát akikkel majdnem frontálisan ütköztünk, õk jöttek felfelé ezerrel, mi pedig zúztunk lefelé kb 45-50-el! Egyszer csak kibukkantak egy kanyarból, mi addig persze a menetszéltõl süketek voltunk, õk meg annyira bömbiztették a gépeket, hogy nem halhatták a veszett lánccsattogásunkat!
Az új telóm határait is kipróbáltam néhány nagyobb gyökéren történõ áthaladással, tényleg kimozogja a nyolc centit még a hideg ellenére is (kb. -1 fok). Már csak egy elsõ tárcsaféket kell beépíteni és vár a havas varacsk! Röff.
Egyébként idén január-februárban heti 2-szer elvoltam tekerni az erdõbe és nyagon állat volt! A legjobb dolog télen, hóban nyomni. Kár, hogy idén még nem esett itt rendes hó!
Télre igen jó a hátiba bedobni a termoszt, benne forralt bor, vagy rumos tea legyen! Térdekre bármilyen plusz réteget érdemes felhúzni, én egy hosszúszárú leselejtezett hegymászózokni szárát használom erre a célra. Érdemes még valami vitrindh-s ismerõstõl (ha van) elkunyerálni a védõfelszerelést (térd, könyök, váll, esetleg full testpáncél) és már mehet is a havas móka.
Munkatársamnak már szóltam elõre, hogy eszközlünk egy évvégi zúzást a hegyen, mert miért ne. Azért ma még 4 telefonba került, mire meggyõztem, hogy attól hogy a fák tövig hajolnak a jeges szélben, és néhány kósza hópihe is hull, még nem kéne itt kicsinyeskedni és kifogásokat keresni.
Jól beöltöztünk rétegesen, aztán irány a hegy. Király volt nagyon, jó 3 órát marháskodtunk, meg majd beszartunk a fagyos szembeszélben. Mint ahogy az lusta varacskosdisznókhoz illik betonon feltekertünk Sopronból Muckra, aztán ösvényeken visszajöttünk a városba. Hó egy tenyérnyi foltban volt csak, viszont volt jeges sár, meg csúszós jeges avaros ösvény is, szóval nagyon király volt.
Láttunk egy csajszit és egy fószert, mindketten fullfészben tekertek fel a hegyre, a fószernek ojjjan rövid váza volt, hogy az elsõ kereke reszelte a hátsó kerekét! És õ ezzel derekasan gyûrte a hegymenetet.
Le a kalappal. Szerintem egyébként a sípályára mehettek, mert a Károly kilátónál a parkolóban láttuk õket.Az erdõ teljesen kihalt volt egyébként. Leszámítva azt a 4 quados marhát akikkel majdnem frontálisan ütköztünk, õk jöttek felfelé ezerrel, mi pedig zúztunk lefelé kb 45-50-el! Egyszer csak kibukkantak egy kanyarból, mi addig persze a menetszéltõl süketek voltunk, õk meg annyira bömbiztették a gépeket, hogy nem halhatták a veszett lánccsattogásunkat!
Az új telóm határait is kipróbáltam néhány nagyobb gyökéren történõ áthaladással, tényleg kimozogja a nyolc centit még a hideg ellenére is (kb. -1 fok). Már csak egy elsõ tárcsaféket kell beépíteni és vár a havas varacsk! Röff.
Egyébként idén január-februárban heti 2-szer elvoltam tekerni az erdõbe és nyagon állat volt! A legjobb dolog télen, hóban nyomni. Kár, hogy idén még nem esett itt rendes hó!
Télre igen jó a hátiba bedobni a termoszt, benne forralt bor, vagy rumos tea legyen! Térdekre bármilyen plusz réteget érdemes felhúzni, én egy hosszúszárú leselejtezett hegymászózokni szárát használom erre a célra. Érdemes még valami vitrindh-s ismerõstõl (ha van) elkunyerálni a védõfelszerelést (térd, könyök, váll, esetleg full testpáncél) és már mehet is a havas móka.
:ed:
#4
vendég__*
Írta 2003. március 05. - 23:53
vendég__*
vendég__*
-
- vendég
#5
Írta 2003. március 05. - 22:37
lensver
-
- fórumtag
- 5.944 hozzászólás
bentlakó
El tudok képzelni egy olyan könyvet, ami ezeket az irásokat foglalja magába. Szerintem tök jó lenne!
#6
vendég__*
Írta 2003. március 05. - 22:25
vendég__*
vendég__*
-
- vendég
A Happy Bike-on egyébként sok ilyen duma, sõt ennél még ízesebb szövegek is terjednek!
;D
;D
#7
vendég__*
Írta 2003. március 05. - 22:11
vendég__*
vendég__*
-
- vendég
Nem lenne rossz, de ezt nem tudom megrendelésre csinálni. Csak úgy élmánytõl túlfûtötten, felpörögve a látnivalóktól viszont könnyedén. Olyan kellemes, jó érzés utólag szavakba önteni azt a sok szépet, amit az ember egy ilyen hajtáson lát, tapasztal, átél!
Manka, most látom csak, hogy mit csináltál ide! ;D
Nem akarsz bringás könyvet irni? Simán megtehetnéd, az élményeknek eme tárházával, és ekkora mesélhetnékkel!
#8
Írta 2003. március 05. - 16:57
lensver
-
- fórumtag
- 5.944 hozzászólás
bentlakó
Manka, most látom csak, hogy mit csináltál ide! ;D
Nem akarsz bringás könyvet irni? Simán megtehetnéd, az élményeknek eme tárházával, és ekkora mesélhetnékkel!
Nem akarsz bringás könyvet irni? Simán megtehetnéd, az élményeknek eme tárházával, és ekkora mesélhetnékkel!
#9
vendég__*
Írta 2003. március 03. - 23:39
vendég__*
vendég__*
-
- vendég
Baromi nagy szívas!
Na de még mennyire! Igaz, hogy még most is mosolygok, de ez nem volt végig így. Állítom nektek, hogy az árvízi szivattyú nem szívott akkorát, mint mi! Na de jöjjenek a részletek.
Elindulás
Már 06:30-kor ébren voltam. Rendesen be voltam sózva. Elterveztem, hogy két különbözõ útvonalon is mehetünk. A második - ami alap lenne - két alváltozatban is létezett (mármint a fejemben). Az elsõ tervem egy Budapest - St.Endre - Király-völgy - Pap-rét - Apátkúti-völgy - Visegrád és vissza. A második egy Budapest - St.Endre - Dömörkapu - Sikárosi rét - Király-Kúti-nyereg - Ördög küllõje - Malom völgy - Két Bükkfa-nyereg - Dobogókõ - P.St.Kereszt - Hosszúhegy - Csobánka - Pomáz - Budapest illetve ennek a variánsa, ami a rövidebbik rendszerben a Király-Kúti-nyereg - szintút - Laktanya - Két Bükkfa-nyereg - Dobogókõ rövidítésen ment volna. Panther persze az elsõt egybõl leszavazta. Na ennyit a tervemrõl. Tehát maradt a hosszú túra. Akkor irány nekije!
Kezdjük akkor azzal, hogy 08:55-kor ott voltam a megbeszélt helyen. Panther sehol. 09:04-kor már nem bírtam. Rácsörögtem. "Jó van na, már megyek" volt a válasz. Na ez sem jött össze. Megint csörgetés (amúgy 09:15-kor) "Már a liftnél vagyok". Na ennyit a Panther féle pontosságról... Végül is 20 perces csúszással indultunk el.
St.Endre
Idáig elég szar volt az utunk. Elõször jött egy reszelõ hang Panther gépébõl, persze a forrást nem találtuk meg. Aztán meg az út is nagyon szar volt. Olyan hógerincek voltak, amiken nagyon keményen csúszkáltunk. Utánunk jött egy 3-as kerós bagázs (2 országúti és egy Monti). Szerintem Õk ezen az úton nem tudtak végig menni.
Az Aral kútnál "Malátaipari Továbbképzés"-en kaptuk rajta egy-két régi Római partos kerós haver csapatot. Mivel mi tovább tekertünk, ezért Õk kénytelenek voltak utolérni. Közösen tekertünk a Kínai étteremig. Innen Õk tovább mentek a Dunaparti sétány felé, míg át a parkolón és irány az egyirányú utca, a patak melletti híd, majd a patak melletti út. Nem volt rossz. Csak az út volt kissé kemény. Nem is vállaltam a híd utáni tükörjeges részt. Maradt a fõút. Tehát uzsgyi föl az Izbégi templomhoz, majd el a cukrászda mellett, le a lejtõn, fel a "falu" vége táblához. Itt elhúztunk egy tekerõs pár mellett, akiket ez maximálisan felizgatott. Innentõl kezdve ment a váltott "küzdelem". Hol Õk voltak elõttünk és ezért a srác arcán széles mosoly volt, hol pedig mi. Ekkor Panther mosolygott és a srác volt tiszta ideg...
:-)))
A Sikárosi rét utáni egyenes szakaszon úgy elhúztunk, hogy a kanyartól kezdve már egyszer sem láttuk Õket. Kellemetlen volt, hogy az olvadás miatt folyamatosan folyt a víz a hó réseiben. Mi is itt mentünk, ezért eléggé szûken voltunk. Hol mi szorultunk ki, hol a víz....
:-)
A Király-Kúti-nyereg után a 3. úton mentünk tovább. Azon, amelyiknek a vége Pilismarót fölötti Ördög küllõje hegynél van. A Rám hegynél kapott egy hívást Panther, amibõl egy félórás beszélgetés lett. Közben én mentem elõre is, majd a fölsõ útra is. Itt megálltam úgy, hogy belássam a bekötõ utat. Panther persze nem jött utánam. Nem akart a nagy hóban gyalogolni. Én meg kiabáltam neki. Õ kiabált nekem. Így alakult, hogy két biciklista üvöltözött az erdõben egymásnak. Elég mulatságosak lehettünk.
:-)
Na de ez mind semmi. Elindultam visszafelé (sajnos én adtam be a derekam). Erre a visszaút elején egy akkorát tanyáztam, mint még soha. Na persze a hó miatt nem ütöttem meg magam, de képzeljétek el, amikor az ember megy egy keréknyomban. A két keréknyom közötti magas hóban tolja a gépét. Egyszer csak kicsúszott a bal lábam. Én meg mint egy zsák bumm, elvetõdtem a hóban. Na de nem akárhogy. Bal vállam, bal felem és persze a fejem is benne az útszéli árokban. Fél arcom a hó alatt. Elsõre meg sem tudtam mozdulni. Másodikra sem. Csak a harmadik manõvernél sikerült - mint egy párzó giliszta násztánca - apró mozdulatokkal kikúsznom az árokból úgy, hogy ne csússzak vissza. Nem tudom, hogy Panther utánam jött volna-e... Mármint megkeresni.
:-)
Na lényeg az egészben, hogy gyorsan letakarítottam a havat magamról és szépen visszasétáltam Panther-hoz. Õkelme, mint a sértett Lord állt az út közepén. Szerencséjére jött két gyalog. Máskülönben tuti, hogy bevágom a hóba...
:-)))
Tehát jött két gyalog, és a Két Bükkfa-nyereg-hez akart eljutni. Térképen akartak tájékozódni, de még azt sem tudták éppen most hol is vannak. Meg akartam mutatni a srácoknak, ezért a térkép fölé hajoltam, a srác is oda akart, de akkorát koppant a bukómon, hogy szerintem azóta sem tudja mi történt akkor. Na de ez csak egy mellékes dolog. Lényeg az, hogy sikerült eligazítani Õket.
Mai hír a Teletexben: Két fiatal eltévedt a Pilis-Visegrádi hegységben. Állítólag utoljára a Király-Kúti-nyereg közelében látták õket. A rendõrség keresi azt a két kerékpárost, akik - szemtanuk szerint - útbaigazították Õket.
Tehát ott tartottam, hogy a két srác azóta sem talált ki a Pilisbõl... Sikeres útbaigazításom miatt.
:-)
Na de mi mentünk tovább. Méghozzá az Ördög küllõje felé. Nagyon érdekes volt az útviszonyok változása. Hol teljesen száraz úton mentünk, hol pedig totál havason. Volt egy szakasz, ahol két kost (csavart szarvú állatot) láttunk, valamint egy õzike, vagy szarvas (én nem tudom megállapítani, ráírva meg nem volt) ugrott át elõttünk az úton. Az utóbbi állat kicsit elvétette az ugrást. A meredek partfalról leugorva úgy esett, hogy az útszéli árokba pottyant, ahol elég nagy puffanással ért földet. Utána persze kikászálódott, majd az út túloldalán be a bozótba és már messze járt tõlünk. Aztán jött a legkellemetlenebb, amikor is vagy hókása fogadott, vagy tükörjég.
:-))
Nem semmi volt. Panther most kapott rendesen. Végigjárta a "Hogyan egyensúlyozzunk két keréken a legszarabb terepviszonyok között" címû iskolát. Azért le a kalappal elõtte, mert egyetlen apró csalinkázást kivéve teljesen normálisan végig ment az úton.
Innen felfelé is tekertünk egy szépet, ugyanis valahogy vissza kellett volna jutnunk a hegy tetejére. Sajnos a sofõreink szabadnaposak, a helikoptereinket meg még meg sem építették. Ezért kénytelen voltunk feltekerni.
A Malom völgyön keresztül feltekertünk a Hoffmann kunyhóhoz, majd onnan a Két Bükkfa-nyeregbe. Amikor oda értünk, akkor elhatározási ponthoz kerültünk. Mivel vagy lefelé megyünk (hazafelé), vagy pediglen felfelé és akkor Dobi-Kövi-re érünk fel. Na ez utóbbi történt.
Feltekertünk a forgalomban a csúcsra. A Matyi büfénél tömeg volt. Szerencsére sikerült Panther-t ide csábítani. Na és ami a meglepetés volt, hogy Panni-val is találkoztunk. Így Panther ismeri már KoLa-t, Marci-t, Karesz-t, Flame-et. na és persze most már Panni-t is!
:-)))
Jót ettünk, ittunk, majd elindultunk lefelé. Én úgy gondoltam, hogy betonon csak P.St.Kereszt-ig megyünk. Életem egyik leghülyébb döntése volt. De ezt akkor még nem tudtam. Így a Két Bükkfa-nyeregben elköszöntünk Pannitól. Még egy kicsit együtt mentünk, majd mi elkanyarodtunk jobbra és a Szántói nyeregnél bementünk az erdõbe. Na ez hibás döntés volt. Miért is.
Egyrészt azért, mert az ösvény nagyon csúszott az olvadt hótól, mely néhol egész kásás jégmezõvé állt össze. Ezen részek nemcsak bizonytalan vonalvezetést adtak a gépünknek, hanem még baromira is csúsztak.
Persze ha tudtam volna, mi vár ránk, akkor inkább már itt visszafordultunk volna. Lehet, hogy Panther mondta, hogy forduljunk meg, de nekem valahogy nem jutott el ez (már persze ha mondta). Így történt, hogy életem legszarabb tekerési szakaszába fogtam bele. Nem volt elég, hogy folyamatosan csúszott az elsõ kerekem, a jégtõl, illetve a felnire fagyott rétegtõl alig fogott a fékem, még bejöttek egyéb - eddig sohasem látott izgalmak. Amint így szenvedtünk az úton, egyszer csak arra figyeltem fel, hogy elõttünk 7-8 vaddisznó csörtetett át kb. 200 méterre. Na ettõl nagyon meglepõdtem. Nem csak azért, mert hosszú idõ óta elõször láttam élõ vaddisznót úgy, hogy nem volt közöttünk kerítés, hanem azért is, mert Panther "megnyugtatott", miszerint most a legveszélyesebbek ezek az állatok, mert párzási idõszak van...
Az elõzõ látvány miatt kissé remegõ gyomorral mentünk tovább. Itt már azért érdekelt a hóban található nyomok is. Panther itt is "megnyugtatott". Az egyik nagy mancsra azt mondta, hogy lehet, hogy kóbor kutya nyoma. Közben kezdett besötétedni. Mivel én nem szeretek erdõben - éjszaka - nyüglõdni, ezért már nagyon menekültem volna. Igen ám, de Panther elhatározta, hogy "bosszút" áll. A bosszú abból állt, hogy ott is tolta a gépét, ahol felülhetett volna rá. Így húzta az idõt, és taszított az egyre keményebb idegesség kilátástalan völgyébe. Kínomban már olyat tettem, amit soha nem szerettem, és ha velem teszik magam biztos, hogy nagyon ideges lettem volna emiatt. Ez pediglen az volt, hogy elõre mentem. Otthagytam Panther-t az ösvényen. Persze nem teljesen hagytam magára, csak a sorompóig mentem elõre.
Innen már szürkületben mentünk tovább. Pár perc volt a sötétedésig. Csobánkán már teljes sötétben mentünk keresztül.
Na így történt, hogy egy csodálatos túrát elrontottam egy - nyáron nagyon szép, de télen kibírhatatlanul pocsék - út, a Hosszúhegyi út bejárásával.
Ez volt eddigi tekerésem legszarabb választása, útvonala.
Végül is, ilyet is kell csinálni, hogy az ember azt a sok jó útvonalat, melyet máskor jár, becsülje meg. Persze ezt azért kihagytam volna! Az biztos, hogy én még egyszer télen oda nem megyek. Még egymillió Forintért sem!
Azért egy kis adathalmaz is legyen itt:
T = 6h 42m
O = 645 km
M = 51.8 km/h
A = 12.9 km/h
D = 85.01 km
Remélem nektek jobban sikerült a szombati tekerés.
Na de még mennyire! Igaz, hogy még most is mosolygok, de ez nem volt végig így. Állítom nektek, hogy az árvízi szivattyú nem szívott akkorát, mint mi! Na de jöjjenek a részletek.
Elindulás
Már 06:30-kor ébren voltam. Rendesen be voltam sózva. Elterveztem, hogy két különbözõ útvonalon is mehetünk. A második - ami alap lenne - két alváltozatban is létezett (mármint a fejemben). Az elsõ tervem egy Budapest - St.Endre - Király-völgy - Pap-rét - Apátkúti-völgy - Visegrád és vissza. A második egy Budapest - St.Endre - Dömörkapu - Sikárosi rét - Király-Kúti-nyereg - Ördög küllõje - Malom völgy - Két Bükkfa-nyereg - Dobogókõ - P.St.Kereszt - Hosszúhegy - Csobánka - Pomáz - Budapest illetve ennek a variánsa, ami a rövidebbik rendszerben a Király-Kúti-nyereg - szintút - Laktanya - Két Bükkfa-nyereg - Dobogókõ rövidítésen ment volna. Panther persze az elsõt egybõl leszavazta. Na ennyit a tervemrõl. Tehát maradt a hosszú túra. Akkor irány nekije!
Kezdjük akkor azzal, hogy 08:55-kor ott voltam a megbeszélt helyen. Panther sehol. 09:04-kor már nem bírtam. Rácsörögtem. "Jó van na, már megyek" volt a válasz. Na ez sem jött össze. Megint csörgetés (amúgy 09:15-kor) "Már a liftnél vagyok". Na ennyit a Panther féle pontosságról... Végül is 20 perces csúszással indultunk el.
St.Endre
Idáig elég szar volt az utunk. Elõször jött egy reszelõ hang Panther gépébõl, persze a forrást nem találtuk meg. Aztán meg az út is nagyon szar volt. Olyan hógerincek voltak, amiken nagyon keményen csúszkáltunk. Utánunk jött egy 3-as kerós bagázs (2 országúti és egy Monti). Szerintem Õk ezen az úton nem tudtak végig menni.
Az Aral kútnál "Malátaipari Továbbképzés"-en kaptuk rajta egy-két régi Római partos kerós haver csapatot. Mivel mi tovább tekertünk, ezért Õk kénytelenek voltak utolérni. Közösen tekertünk a Kínai étteremig. Innen Õk tovább mentek a Dunaparti sétány felé, míg át a parkolón és irány az egyirányú utca, a patak melletti híd, majd a patak melletti út. Nem volt rossz. Csak az út volt kissé kemény. Nem is vállaltam a híd utáni tükörjeges részt. Maradt a fõút. Tehát uzsgyi föl az Izbégi templomhoz, majd el a cukrászda mellett, le a lejtõn, fel a "falu" vége táblához. Itt elhúztunk egy tekerõs pár mellett, akiket ez maximálisan felizgatott. Innentõl kezdve ment a váltott "küzdelem". Hol Õk voltak elõttünk és ezért a srác arcán széles mosoly volt, hol pedig mi. Ekkor Panther mosolygott és a srác volt tiszta ideg...
:-)))
A Sikárosi rét utáni egyenes szakaszon úgy elhúztunk, hogy a kanyartól kezdve már egyszer sem láttuk Õket. Kellemetlen volt, hogy az olvadás miatt folyamatosan folyt a víz a hó réseiben. Mi is itt mentünk, ezért eléggé szûken voltunk. Hol mi szorultunk ki, hol a víz....
:-)
A Király-Kúti-nyereg után a 3. úton mentünk tovább. Azon, amelyiknek a vége Pilismarót fölötti Ördög küllõje hegynél van. A Rám hegynél kapott egy hívást Panther, amibõl egy félórás beszélgetés lett. Közben én mentem elõre is, majd a fölsõ útra is. Itt megálltam úgy, hogy belássam a bekötõ utat. Panther persze nem jött utánam. Nem akart a nagy hóban gyalogolni. Én meg kiabáltam neki. Õ kiabált nekem. Így alakult, hogy két biciklista üvöltözött az erdõben egymásnak. Elég mulatságosak lehettünk.
:-)
Na de ez mind semmi. Elindultam visszafelé (sajnos én adtam be a derekam). Erre a visszaút elején egy akkorát tanyáztam, mint még soha. Na persze a hó miatt nem ütöttem meg magam, de képzeljétek el, amikor az ember megy egy keréknyomban. A két keréknyom közötti magas hóban tolja a gépét. Egyszer csak kicsúszott a bal lábam. Én meg mint egy zsák bumm, elvetõdtem a hóban. Na de nem akárhogy. Bal vállam, bal felem és persze a fejem is benne az útszéli árokban. Fél arcom a hó alatt. Elsõre meg sem tudtam mozdulni. Másodikra sem. Csak a harmadik manõvernél sikerült - mint egy párzó giliszta násztánca - apró mozdulatokkal kikúsznom az árokból úgy, hogy ne csússzak vissza. Nem tudom, hogy Panther utánam jött volna-e... Mármint megkeresni.
:-)
Na lényeg az egészben, hogy gyorsan letakarítottam a havat magamról és szépen visszasétáltam Panther-hoz. Õkelme, mint a sértett Lord állt az út közepén. Szerencséjére jött két gyalog. Máskülönben tuti, hogy bevágom a hóba...
:-)))
Tehát jött két gyalog, és a Két Bükkfa-nyereg-hez akart eljutni. Térképen akartak tájékozódni, de még azt sem tudták éppen most hol is vannak. Meg akartam mutatni a srácoknak, ezért a térkép fölé hajoltam, a srác is oda akart, de akkorát koppant a bukómon, hogy szerintem azóta sem tudja mi történt akkor. Na de ez csak egy mellékes dolog. Lényeg az, hogy sikerült eligazítani Õket.
Mai hír a Teletexben: Két fiatal eltévedt a Pilis-Visegrádi hegységben. Állítólag utoljára a Király-Kúti-nyereg közelében látták õket. A rendõrség keresi azt a két kerékpárost, akik - szemtanuk szerint - útbaigazították Õket.
Tehát ott tartottam, hogy a két srác azóta sem talált ki a Pilisbõl... Sikeres útbaigazításom miatt.
:-)
Na de mi mentünk tovább. Méghozzá az Ördög küllõje felé. Nagyon érdekes volt az útviszonyok változása. Hol teljesen száraz úton mentünk, hol pedig totál havason. Volt egy szakasz, ahol két kost (csavart szarvú állatot) láttunk, valamint egy õzike, vagy szarvas (én nem tudom megállapítani, ráírva meg nem volt) ugrott át elõttünk az úton. Az utóbbi állat kicsit elvétette az ugrást. A meredek partfalról leugorva úgy esett, hogy az útszéli árokba pottyant, ahol elég nagy puffanással ért földet. Utána persze kikászálódott, majd az út túloldalán be a bozótba és már messze járt tõlünk. Aztán jött a legkellemetlenebb, amikor is vagy hókása fogadott, vagy tükörjég.
:-))
Nem semmi volt. Panther most kapott rendesen. Végigjárta a "Hogyan egyensúlyozzunk két keréken a legszarabb terepviszonyok között" címû iskolát. Azért le a kalappal elõtte, mert egyetlen apró csalinkázást kivéve teljesen normálisan végig ment az úton.
Innen felfelé is tekertünk egy szépet, ugyanis valahogy vissza kellett volna jutnunk a hegy tetejére. Sajnos a sofõreink szabadnaposak, a helikoptereinket meg még meg sem építették. Ezért kénytelen voltunk feltekerni.
A Malom völgyön keresztül feltekertünk a Hoffmann kunyhóhoz, majd onnan a Két Bükkfa-nyeregbe. Amikor oda értünk, akkor elhatározási ponthoz kerültünk. Mivel vagy lefelé megyünk (hazafelé), vagy pediglen felfelé és akkor Dobi-Kövi-re érünk fel. Na ez utóbbi történt.
Feltekertünk a forgalomban a csúcsra. A Matyi büfénél tömeg volt. Szerencsére sikerült Panther-t ide csábítani. Na és ami a meglepetés volt, hogy Panni-val is találkoztunk. Így Panther ismeri már KoLa-t, Marci-t, Karesz-t, Flame-et. na és persze most már Panni-t is!
:-)))
Jót ettünk, ittunk, majd elindultunk lefelé. Én úgy gondoltam, hogy betonon csak P.St.Kereszt-ig megyünk. Életem egyik leghülyébb döntése volt. De ezt akkor még nem tudtam. Így a Két Bükkfa-nyeregben elköszöntünk Pannitól. Még egy kicsit együtt mentünk, majd mi elkanyarodtunk jobbra és a Szántói nyeregnél bementünk az erdõbe. Na ez hibás döntés volt. Miért is.
Egyrészt azért, mert az ösvény nagyon csúszott az olvadt hótól, mely néhol egész kásás jégmezõvé állt össze. Ezen részek nemcsak bizonytalan vonalvezetést adtak a gépünknek, hanem még baromira is csúsztak.
Persze ha tudtam volna, mi vár ránk, akkor inkább már itt visszafordultunk volna. Lehet, hogy Panther mondta, hogy forduljunk meg, de nekem valahogy nem jutott el ez (már persze ha mondta). Így történt, hogy életem legszarabb tekerési szakaszába fogtam bele. Nem volt elég, hogy folyamatosan csúszott az elsõ kerekem, a jégtõl, illetve a felnire fagyott rétegtõl alig fogott a fékem, még bejöttek egyéb - eddig sohasem látott izgalmak. Amint így szenvedtünk az úton, egyszer csak arra figyeltem fel, hogy elõttünk 7-8 vaddisznó csörtetett át kb. 200 méterre. Na ettõl nagyon meglepõdtem. Nem csak azért, mert hosszú idõ óta elõször láttam élõ vaddisznót úgy, hogy nem volt közöttünk kerítés, hanem azért is, mert Panther "megnyugtatott", miszerint most a legveszélyesebbek ezek az állatok, mert párzási idõszak van...
Az elõzõ látvány miatt kissé remegõ gyomorral mentünk tovább. Itt már azért érdekelt a hóban található nyomok is. Panther itt is "megnyugtatott". Az egyik nagy mancsra azt mondta, hogy lehet, hogy kóbor kutya nyoma. Közben kezdett besötétedni. Mivel én nem szeretek erdõben - éjszaka - nyüglõdni, ezért már nagyon menekültem volna. Igen ám, de Panther elhatározta, hogy "bosszút" áll. A bosszú abból állt, hogy ott is tolta a gépét, ahol felülhetett volna rá. Így húzta az idõt, és taszított az egyre keményebb idegesség kilátástalan völgyébe. Kínomban már olyat tettem, amit soha nem szerettem, és ha velem teszik magam biztos, hogy nagyon ideges lettem volna emiatt. Ez pediglen az volt, hogy elõre mentem. Otthagytam Panther-t az ösvényen. Persze nem teljesen hagytam magára, csak a sorompóig mentem elõre.
Innen már szürkületben mentünk tovább. Pár perc volt a sötétedésig. Csobánkán már teljes sötétben mentünk keresztül.
Na így történt, hogy egy csodálatos túrát elrontottam egy - nyáron nagyon szép, de télen kibírhatatlanul pocsék - út, a Hosszúhegyi út bejárásával.
Ez volt eddigi tekerésem legszarabb választása, útvonala.
Végül is, ilyet is kell csinálni, hogy az ember azt a sok jó útvonalat, melyet máskor jár, becsülje meg. Persze ezt azért kihagytam volna! Az biztos, hogy én még egyszer télen oda nem megyek. Még egymillió Forintért sem!
Azért egy kis adathalmaz is legyen itt:
T = 6h 42m
O = 645 km
M = 51.8 km/h
A = 12.9 km/h
D = 85.01 km
Remélem nektek jobban sikerült a szombati tekerés.
#10
Írta 2003. január 17. - 00:01
TOM
-
- fórumtag
- 836 hozzászólás
törzsvendég
lor: Siman ulok, megmentette a hatsom az a gatya. Nyaron is tobb tenyernyi veralafutas volt az oldalamon, kozben a gatyan meg a diszvarras se kopott meg...
Bar velem is volt ugy hogy 1,5 hetig hason aludtam, es meg leguggolni is nehez volt, mikor kigurult alolam a bicaj egy epitkezesen epitett palyan :) /Na ezutan hataroztam el hogy nem cicanaciban fogok tekerni ;)/
Bar velem is volt ugy hogy 1,5 hetig hason aludtam, es meg leguggolni is nehez volt, mikor kigurult alolam a bicaj egy epitkezesen epitett palyan :) /Na ezutan hataroztam el hogy nem cicanaciban fogok tekerni ;)/
#11
Írta 2003. január 11. - 10:25
lor
-
- globális moderátor
-
- 24.199 hozzászólás
phorumus maximus
#12
Írta 2003. január 11. - 08:45
Lovas_Gabi
-
- fórumtag
- 1.725 hozzászólás
fórumfüggõ
Jó bizony, de nem az aszfalton!
Ha jót akarsz zúzni, ezen a vonalon lefelé lehet!
A Sovereign-nel még nem voltam erre, de lehet, hogy hét végén megnézem.
Ha jót akarsz zúzni, ezen a vonalon lefelé lehet!
A Sovereign-nel még nem voltam erre, de lehet, hogy hét végén megnézem.
#13
Írta 2003. január 11. - 08:40
lor
-
- globális moderátor
-
- 24.199 hozzászólás
phorumus maximus
bankut omassa!! jo irany!!!
en telen tanultam meg spd-zni!
ja es utalom a simanot!
en telen tanultam meg spd-zni!
ja es utalom a simanot!
#14
Írta 2003. január 11. - 08:19
Lovas_Gabi
-
- fórumtag
- 1.725 hozzászólás
fórumfüggõ
T Bertalan! Semmi bajom vele, csak egy elhatározás volt, hogy erre a bicóra nem teszek Shimano cuccot.
David007! Te kis aljas!
;D
Viszont nekem soha nincs olyan problémám, hogy recseg, nyikorog, nem vált, elszakad, kilyukad stb. Ami jár, az jár. Szeretem tudni azt, hogy ha legközelebb megyek a géppel, tiszta, minden rendben van, és ha elmegyek valahova, akkor onnan haza is jövök. Lehet, hogy hülyén hangzik, de az én gépem a tegnapi tekerés után is úgy lett elrakva, hogy csili-vili.
Tom!
Az elsõ téli tekerésem után két napig nekem is nehezemre esett az ülés! ;D ;D
LOR!
Én SPD nélkül estem Bánkút és Ómassa között. Igaz, még a HAUSERRAL.
David007! Te kis aljas!
;D Viszont nekem soha nincs olyan problémám, hogy recseg, nyikorog, nem vált, elszakad, kilyukad stb. Ami jár, az jár. Szeretem tudni azt, hogy ha legközelebb megyek a géppel, tiszta, minden rendben van, és ha elmegyek valahova, akkor onnan haza is jövök. Lehet, hogy hülyén hangzik, de az én gépem a tegnapi tekerés után is úgy lett elrakva, hogy csili-vili.
Tom!
Az elsõ téli tekerésem után két napig nekem is nehezemre esett az ülés! ;D ;D
LOR!
Én SPD nélkül estem Bánkút és Ómassa között. Igaz, még a HAUSERRAL.
#15
Írta 2003. január 11. - 04:46
lor
-
- globális moderátor
-
- 24.199 hozzászólás
phorumus maximus
tom ulni azert tudsz nem??? :-)
egy haver harom eve az eslo spd-s tekeresbol hazaerve pont a haz elott esette l es torte el a farcsontjat!! ez annyit jelenetett, hogy ket hetig se ulni se fekudni nem tudott!
egy haver harom eve az eslo spd-s tekeresbol hazaerve pont a haz elott esette l es torte el a farcsontjat!! ez annyit jelenetett, hogy ket hetig se ulni se fekudni nem tudott!
#16
Írta 2003. január 11. - 01:41
TOM
-
- fórumtag
- 836 hozzászólás
törzsvendég
A soval vigyazzatok! Szereti magat beleenni a fembe es akkor semmi nem allithatja meg....
a ho OK :) Bar ilyenkor inkabb szankozzatok :> Csak vigyazzatok, nem lehet tudni mi van a ho alatt!
Tegnap a csak a DAINESE gatyam mentett meg egy ho latt lapulo vascsotol vagy mitol ... Sajna szegenykem gatyom picit kiszakadt, alatta a Cratoni termogatyaval, az az alattival, + 1 seb a hatsomon, mara mar celkaszinben pompazik :> .
a ho OK :) Bar ilyenkor inkabb szankozzatok :> Csak vigyazzatok, nem lehet tudni mi van a ho alatt!
Tegnap a csak a DAINESE gatyam mentett meg egy ho latt lapulo vascsotol vagy mitol ... Sajna szegenykem gatyom picit kiszakadt, alatta a Cratoni termogatyaval, az az alattival, + 1 seb a hatsomon, mara mar celkaszinben pompazik :> .
#17
Írta 2003. január 10. - 23:12
tbertalan
-
- fórumtag
- 1.436 hozzászólás
törzsvendég
#18
Írta 2003. január 10. - 21:48
David007
-
- fórumtag
- 970 hozzászólás
törzsvendég
Lovas G: a végére olyan rutinosan fogod csinálni, hogy a cc versenyre felvesznek a csapatok szerelönek( mint a Ferrarinál) ...
Defekt! kiáll a pálya szélére, te máris kereket cserélsz, olajozod a láncot, letakaritod a biciklit (10 másodperc alatt) és mehet is tovább...
Defekt! kiáll a pálya szélére, te máris kereket cserélsz, olajozod a láncot, letakaritod a biciklit (10 másodperc alatt) és mehet is tovább...
#19
Írta 2003. január 10. - 17:36
lor
-
- globális moderátor
-
- 24.199 hozzászólás
phorumus maximus
hi! most ertem haza egy kis tekeresbol!! megmutattam a miskolci kozonsegnek a kis testem!! csapattam egy kicsit! utana meg leraktam pihenni! tolem annyi apolast kap, minn a csuda! kap olajat meg egy hulye gyereket aki telennyaron nyomja a pedalt!!! :-)))
#20
Írta 2003. január 10. - 17:35
tbertalan
-
- fórumtag
- 1.436 hozzászólás
törzsvendég
