Szívem szerint ezt valami blogba írnám, de itt nincs olyan, ha jól látom.
Tegnap délután elgázolták a páromat, miközben egy macisajttal védett, zebra-kerékpárút kombón hajtott át.
Az esetnek elég sok tanulsága volt számomra, de előzetesen egy kérdés: az autós biztosítójától mire lehet ilyenkor számítani? Látványos sérülések nincsenek a biciklin, a csomagtartó kosár lett totálkáros, az első váltót (Acera) biztosan cserélni kell, a többi... mintha meghajlott volna a váz, pontosabban a hátsó villa, van egy enyhe nyolcas a hátsó kerékben (szerintem centírozható), mintha az első villa is eldeformálódott volna, mint amit egy durvább tárcsafék hajlított el - egyébként V fékes, szóval ez nem írható a fék rovására (valami noname, ócska, meridás teleszkóp, ami csak névleg teleszkóp, gyakorlatban egy merev villa is rugalmasabb szerintem
)
Következzenek tanulságok, tapasztalatok...
Párom, mivel egyébként is félősen közlekedik, kifejezetten defenzív álláspontot képvisel még gyalogosan is (értsd: zebrára akkor sem mer lelépni, ha még bőven féktávon kívül van az érkező jármű - én vagyok olyan pofátlan, hogy jelzem az átkelési szándékomat, kikényszerítem, persze óvatosan, hogy engedjenek át). Ehhez képest, elmondása szerint látta, mi több figyelte az érkező autót, de ő sem tudja, miért, nem hitte el, hogy az autó nem áll meg, így nyugodtan ment tovább. Sajnos az autó is.
Valami olyat mondott, hogy "1-es kóddal" vitte a véletlenül épp arra járó mentő a közeli, ismereteim szerint elég rossz hírű kórházba.
Szerencsére "csak" rengeteg zúzódása, horzsolása van, komolyabb sérülés nélkül megúszta. (sisakja részben leszakadt a pántról, bár nem emlékszik rá, hogy megütötte volna a fejét, szóval aki nekem még egyszer azt mondja, hogy a sisak felesleges...)
A kórház... kopott, ócska, de - eltérően a Honvéd sürgősségi osztályától, kifejezetten emberi. A betegeket nem fektetik a folyosóra, a dolgozók emberszámba vesznek mindenkit (szegény ápoló srác még akkor sem mondott semmi csúnyát, mikor távozóban háromszor küldtük vissza az orvosiba, hogy keresse meg párom iratait, mire megtaláltam a pénztárcájának egyik rejtett zugában
), szóval... emberileg elismerésem mindazoknak, akikkel találkoztam.
De... időben vissza egy órát.
Már sötétedik, rendőrök helyszínelnek, engem egy rokonunk vitt ki a baleset helyszínére a bicikliért (a baleset okozója, előbb el akarta hozni, utóbb közölte, hogy nem fér be az autójába, de kikötik ott valahova... képzelem, mi maradt volna belőle.
), vele álldogálunk, beszélgetünk az egyik rendőrrel, közben elfoglaljuk a kerékpárutat. Biciklisek meg jönnek-mennek... Hogy épp helyszínelés folyik? Kit érdekel? Az egyikre rá is kellett szólnia a rendőrnek, hogy ugyan álljon már meg és tolja át azon a rövid szakaszon... (hogy a gyalogosok következetesen a biciklik számára fenntartott csíkon közlekedtek, már nem is említem)
Közben teljesen besötétedett. Biciklisek többségén sötétkék, sötétzöld, de főleg fekete ruha. Fényvisszaverő eszköz a ruhákon? Minek. Talán egy emberen láttam, meg egyen volt láthatósági mellény. Első lámpa még so so, volt néhány biciklin, hátsó nagyjából minden 8-10. kerékpáron. (nem bekapcsolva, úgy egyáltalán)
Már jövünk hazafelé, akkor is hasonló a helyzet: aki nem járdázik, akkor világítás nélkül. Kivéve egyet, akinek viszont olyan gyenge volt a lámpája, hogy kb. 20-30m-ről vettem észre, hogy valami villog az úton...
Egyszerűen hihetetlen.