5 hozzászólás a témában

[zeezoltano]

Részemről minden tisztelet Felföldi Vikié aki bár nem volt ellenfele és így megnyerte a kategóriáját azért a teljesítményéről sejtet valamit hogy a fiúk közt a 6.-ik lett volna egy körrel lemaradva az ötödiktől.

[szak]

HennGer beszámolójához csak annyi:

hogyan lehet 10 órát végigcsinálni 1 fél energiaszelettel, 5 banánnal + némi csokival?!

Én csak 3x2 órát mentem, de megállásnál 1 szenyó, 1 banán, 1 energiaszelet, 1 60g csoki lement + menet közben: 6 kulacs izó + 5 zselé. Ja és a végén 2 tányér gulyás + 2 mignon. Másnap reggel mértem magam, -2 kg.

Úgy látszik nem vagyok valami energiatakarékos gépezet .

[fmark]

nekünk/rólunk írták :

 

Henn Péter Gergely (HennGer). 

Nem árulok el nagy titkot, hogy majdnem pénzt kellett feldobjak a döntés előtt. De az ezrest úgyis elfújta volna a szél, meg már bevásároltunk olyan kajákat, amiket csak versenyen fogyasztok. A menekülés vékony ösvénye, ha mondjuk pár óra után kiállok, ha folymaatosan esik ehhez nem is kell sok magyarázat. 

Épp’ hogy felvirradt a verseny napja, már suhantunk is Marcaliba. Az autót (ezt is) másodpercek alatt tele tudom pakolni. Olyan ez, mint a merevlemez. Régen 40MB bőven elég volt, ma már a 40GB kicsinek számít. Még jó, hogy csak egy bringát és némi csomagot vittünk. Azért a tuning is beindult autó fronton, a „mi mind egyéniségek vagyunk” szellemében. 

Bőven rajt előtt érkeztünk a strandhoz. Az időjárásról csak annyit: 6 fok (Elvileg Celsius, de elhittem volna Kelvinnek is), szemetelő eső és olyan szél, hogy a fák is leguggoltak nehogy felkapja őket. A nagy sátrat jó erősen le kellett rögzíteni, hogy állja a nyomást. 

Nevezés, elemózsia összekészítése, megbeszéljük a frissítési taktikát, majd rajt előtt tíz perccel kisétálok a pálya új szakaszára. A nyomvonal előnyére változott. Utolsó percekben még imitáltam valami melegítésnek látszó gurulást a térkövön, arra elég volt, hogy ne hűljek ki. Háromnegyedes nadrág, lábmelegítő, nyári kantáros, rövid és hosszú ujjú mezek, erre egy átmeneti késő őszre való kabát. El akartam kerülni a fázás miatti eléhezést. Annál kevés rosszabb érzés van, simán kiüt órákra. 

 

Tehát elindultunk 8:45-kor. Az első körök az ismerkedéssel teltek. Megállapítottam, hogy a pálya fekvése ideális. Tökéletes hátszél van a lejtőkön, síkon oldalról, a hosszú emelkedőn pedig szemből támadt. Közben eseget, jó lesz ez! 

 

Az első körök után, elkezdte mindenki felvenni az utazótempót. Az igazi versenyzők szépen egyenletesen húznak el tőlem. A célnál kitett futó órára először csak akkor nézek, mikor már 1ó20-nál jár. Utolért az eleje, itt az első kör. Ha tízzel megúszom, tök jó vagyok- gondoltam ezt még a hét közepén, most nem éppen ilyen célokat tűztem ki. De várjunk csak, alig gyorsabbak nálam! Akkor gyerünk, szokjuk a tempót! Nem tudom pontosan, meddig tartott ez a közjáték, nagyjából egy óra lehetett. De segített elterelni a figyelmem a körülményekről. Azt mondanom sem kell, egy erősebb pedálterhelésre jobb esetben csak ugrott a lánc, de inkább le is esett. Meg amikor göröngyös volt a pálya. Úgy látszik, kérem az ostort. 

Két és fél óra telt el a versenyből, inkább visszaállok saját tempóra. És ekkor beindul a gépezet! Hirtelen elkezd fájni az oldalam, a derekam de durván- kifújta a szél. Mondhatni másodpercek alatt hullámvölgybe estem. Kiállok, elmegyek haza, az anyukámat akarom! Nem érdekelt, hogy szégyenszemre elkullogok, míg a kemények végignyomják. Az sem segített, hogy Orsit nem láttam minden körben- érthető, neki is kell a fűtés, de ez akkor nálam nem volt prioritással. 

Megkapom a második kör hátrányt. Hányadik vagyok, ötödik? Kész. Ha most indulunk, még a délutáni dugót is megússzuk. Nem tudtam rendesen tekerni, és nem a kopott lánckerék miatt- egyszerűen megállt a lábam. Orsihoz gurulok, mondom neki: vége, ennek semmi értelme így. Megérti a helyzetet. Eszek egy kicsit, tovább indulok. Mert azért mégsem járja, hogy három óra után kiálljak, ha lassan is de menjek tovább. Hiába fagyunk meg? Hiába keltünk fel hajnalban? Az elmúlt hónapok edzését, és ezzel a nagy verseny lehetőségét is dobjam ki az ablakon? Ha csak kirándulósan, de azért guruljak tovább. Még egy kört. Még egy kört. Jé, már túl a harmadán! Na jó, négy óra után vége. 

Azért van előnye a nagy szélnek. Igen gyorsan száradt a pálya. A csúszkálást felváltja a tapadás. Nem csak a kanyarokban, egyenesben is fogja a kereket. Mintha gumiasztalon tekernénk. Ami vigasztal, a többieknek is ugyanaz a pálya. Némi olajozás, a nagyobb rögök leszedése hoz változatosságot a mozgásba, az eső már rég elállt. Ez a technikát sem gyilkolja olyan veszettül. 

Hoppá, már több mint négy órája zajlik a verseny? Mindjárt itt a félidő. Utána még már csak a lúzerek állnak ki, úgyhogy itt az idő. De mintha nem rosszabbodott volna az állapotom. Sőt, mintha kis javulást éreznék. Ez pozitív. A hátrányommal nem törődöm, stabil negyedik helyen állok. Új elfoglaltság: meddig kell mennem, hogy biztosan megtartsam a helyezést? Mi az az első időpont, mikor sarokba dobhatom a bringát. Még jócskán van vissza. 

Öt, majd hat órája nyeregben. Igazából eseménytelenül telnek a körök, már kellően tompa vagyok. Talán túlzottan is. Hét óra után talán elkezd gyötörni az álom. Majd’ leragad a szemem. És nem tehetem meg, hogy „nyomok egy kövér gázt”, beletaposok a pedálba mert szétszalad a ménes vagy csak megcsúszik a kuplung. Akkor számomra most kezdődik a verseny! Délután fél négykor. 

 

A hűvös, nyirkos idő megzavart a frissítésben. Ennek jó mércéje, ha nem kellett kis szünetet tartanom. Eléhezés mellett másik hiba a kiszáradás, így elkezdtem inni nagyobb kortyokat, sűrűbben. 

Azzal tartottam még ébren magam (az időnkénti lánc felrakások mellett), hogy nézem mennyire egyenletes köridőket futok. Ahogy visszaemlékszem, nagyjából sikerült találni egy jó ritmust, de pontos adatokért meg fogom nézni a köridős táblázatot. 

 

Közel a cél 

A verseny végére, utolsó két-három órára gyakorlatilag felszáradt a pálya, volt ahol porzott, és néha, de egyre sűrűbben kibukkant a Nap a felhők mögül. Plusz pozitív energia. Már csak egy lerobbant Sherman tank kell, bor és sajt. 

Az utolsó körök koreográfiája is tökéletesen sikerült. A tavalyi eufória, a köridő hajszolás helyett munkás, dolgos célba érkezés a tíz óra lejárta után egy perccel. 

Nem hittem volna, de megcsináltuk! Én a pályán, Orsi a pálya mellett adta a legjobbat, Sőt, ő még szurkolt is minden körben. Nélküle biztosan kiállok az első megingás után. 

E helyett a 10 órát igen hasznosan töltve, jelentékeny tapasztalattal gazdagodtunk. Ami talán még közelebb visz a cél felé. Most már úgy gondolom, egy 24 órás verseny teljesítése nem kósza ábránd, hanem a realitás is lehet. Természetesen nem szabad elhamarkodott döntést hoznom, mégis megnyugtató a tudat, hogy az extrémebb körülmények ellenére sokkal jobban érzem magam, mint a 8 órás után. Igaz, Kakas Lacitól most nagyobb hátránnyal végeztem- de ha ez kell a sikeres teljesítéshez, ez a tempóm akkor minek siessek? 

A verseny során fél szelet Giant Bar, öt banán és némi mogyorós csokika adta életét sikeres teljesítéshez. Mindezt 6-7 kulacs folyadékkal öblítettem le. Főként maltodextrinnel turbózva, de volt High5 is (köszönjük, a verseny támogatását is!) és a végén kis kóla. Azért 24 óra alatt extrémebb igényekkel érdemes számolnom. 

Köszönöm a versenyzési lehetőséget Zsigabának, a Marcali KSE-nek és a lelkes segítőknek! Ide érdemes visszatérni. 

 

 

Kata Krizbai 

Szia! Szeretnénk megköszönni a vasárnapi versenyt! A helyszín tökéletes volt az idő is a végére a szervezés profi volt azt hiszem a fiúk is (PE-TO Pécs csapat) is jól érezték magukat. Köszönjük ezt a fantasztikus napot! Jövőre találkozunk! Péter, Tomi és a kíséret Rita és Kata 

 

Lengyel Lajos. 

Helló! Szeretném megköszönni,hogy részt vehettünk a versenyen(Bakony Bike Team) Fantasztikus szervezés és pálya jellemezte!Az eddigi legjobb versenyünk volt! Szeretnék kérni egy olyan eredmény listát ha lehet, amin csak az összes csapat van (rendes,vegyes ) egybe körök számával és csapatagokkal. Előre is köszönjük! Jövőre találkozunk!  

 

Marczal Milán. 

Szia! Mit is mondhatnék.... Évek óta járok kerékpár versenyekre az ország egész területén. Amit ti a hétvégén versenyszervezés gyanánt bemutattatok az példa értékű lehetne nem csak hazai de nemzetközi szinten is. Nagyon köszönöm nektek ezt a versenyt mert hihetetlenül jól éreztük magunkat és örülök,hogy ilyen barátságos emberek ismeretére tehetünk szert mint ti vagytok. Hétfőn mielőtt még haza indultunk volna a boltodba is betértünk. Nagyon szép! Úgy gondolom a Marcali 10órás ezentúl állandó versenyünk lesz.. Köszi mindent Milán 

Kakas László egyéni 1. hely. 

Egy kissé felemás Buda maraton után volt még egy nagy kaland az Anyák napi hosszú hétvégén! 

Már a másodikat szervezték, de nekem még csak az első 10 órásom volt Marcaliban. Mivel bátyó most Bad Goisernbe ment „sógorékhoz” íjászkodni, így kellett egy support, akivel tudom pótolni a hiányát. András csapattársam és edzőtársam jelentkezett a feladatra! 

Az időjárás előrejelzések nem voltak túl bíztatóak, menetrend szerint megérkezett a hidegfront. egész éjjel esett és az autópályán is változó intenzitással zuhogott. Marcali előtt már kezdett szakadozni a felhőzet, de még mindig szemerkélt. Kezdett kicsit azonos lenni minden, mint pár éve Zalaegerszegen a 10 óráson. 

Odaérve a termálfürdőhöz megkerestük a nevezési központot, ami egy jó nagy sátor volt a strand kerítése mellett. Kis eligazítás után úgy döntöttünk, hogy nem állítunk sátrat, mert a viharos szél csak széttépné, helyette beköltöztünk a „központba”. Szépen kipakoltam mindent és elmagyaráztam Andrásnak, mit mikor miért adjon, ne adjon. Közben ismerős arcokba botlottam. Eljött Henger, a tavalyi győztes, Pósfalvi Tomi a Deseda tavi 10 órás győztese és ott volt egy nagy adag ZKSE is, mindenféle kategóriában és természetesen a HIGH5 Bereczki Lacival! Rögtön kérdeztem is, hogy Németh Gábor jött e (Holdfényliget 10H győztes), természetesen igen Kép. Minden megvolt egy jó kis versenyzéshez! Gáborral aztán még beszélgettem kicsit és azt mondta, hogy mivel nem jött össze a szlovén ultra versenyére a háttér, most ez lesz helyette. Szuper, gondoltam magamban, akkor ő is nyerni jött! Kemény, rutinos pilóta, régóta nyomja az ilyen és még hosszabb versenyeket. 

Családias hangulatban aztán elindult a menet, miután a polgármester két velős mondatban összefoglalta gondolatait. Szeretem az ilyen lényegre törő beszédeket, főleg csepergő esőben, rajtban állva Kép. Közben kiderült, hogy Gábor két bringát is hozott, ami azért is jó, mert a várható sárban egy gyors cserével sokat lehet nyerni. Az egyetlen gond, a chip áthelyezés, de jelentem, ITT ezt is megoldották! Két rajtszám és két aktivált chip és csak a szólósoknak! Kérjük minden hazai ultraversenyen bevezetni, már csak azért is, mert külföldön ez egy teljesen bejáratott dolog. De térjünk vissza a rajthoz. Hogy kompenzáljam most ezt a taktikai előnyt? Gondolkodtam, aztán arra jutottam, hogy kicsit meghúzom az elejét, amíg nagy a torlódás a pályán. Hideg „motorral”, de kevesebb energiával viszonylag sokat lehet nyerni a puha talajú füves pályán. Ez jól is ment, gyorsan elmentem az elejével és lett is több, mint fél perc előnyöm az első 3 kör után. A pálya rövid volt, 1,9km hosszon átlagosan 6 perces köridőket lehetett menni, de rengeteg kanyar és egymás mellett párhuzamosan haladó nyom volt. Az egyik ilyen helyen letépte és befújta a szél a pályára a szalagozást, szóltunk is a pályabírónak. Épp akkor értem oda, mikor ott volt és irányított is, csak a rossz sávba, így ugyanabba a hurokba fordultam vissza kétszer is egymás után, aztán meglett a jó irány, de Gábor és Tomi már messze előttem volt, elolvadt az előny. Gyors üldözésbe kezdtem, aztán Tomit felértem, morgolódtam kicsit a baki miatt, de aztán úgy voltunk vele, nem ezen fog múlni. Azért itt volt még egy kis izgalom, mert a nagy üldözésben túl közel mentem az egyik sporttárshoz és összeakadtunk. Elestünk, ő rám borult és a nyerge beállt balról a hátsó kerekembe. Na már csak ez hiányzott…szerencsére nem szakadt ki semmi és a váltó sem ment el. Közben András mondta, hogy kaptam 40 mp jóváírást (mivel annyival vezettem előtte), de vissza is kérdeztem rögtön, hogy ugye erről Gábor is tud? Mondjuk válasz nélkül is rájöttem, hogy igen, mert olyan tempóba kezdett, hogy már fájt. Mikor egyszer mögé értem, mondta, hogy váltva menjünk, de ő gyorsabb volt a puha részeken (biztos a 29-es kerék…), én meg örültem, hogy a pofaszeles emelkedőn vissza tudtam rá kapaszkodni. Néha kicsit megúszott előttem, aztán megállt bringát cserélni. Na igen, ettől tartottam. El is kértem Andrástól az olajsprayt és a célegyenesben menet közben fújtam, de éreztem, hogy ez kevés lesz, mert a sár is csak rakódott, egyre jobban. Közben láttam, hogy a mosó (slag) a pálya széléhez közel van, szóltam is Andrásnak, hogy hozza oda az olajat és lecsapatjuk a bringát. Gábor megállt öltözködni én meg bringát mosni, olajozni, mindez kb 15 mp alatt Kép. Volt is recsegés a fogak között, de pár kör után újrakentük és jó lett. Innen már gyorsan száradt a pálya a viharos szélben. Már nem ragadt, viszont a puha talajon süppedt a kerék rendesen. Bátran kijelenthetem, hogy ennyit kiállva Síkon(!) még soha nem tekertem! 

A reggeli 6 fok után már kezdett melegedni, felment egészen 15 fokra, ezért én is ledobtam a szélmellényt és lecseréltem a téli kesztyűt. Gábor mögöttem, de körről körre jött föl. Közben András eltűnt valahová egy órára. Kulacsom fogyóban, egyszer csak visszajön, gondoltam bement a fürdőbe melegedni, mert előző nap megázott-megfázott és szipogott rendesen. Aztán kiderült, hogy kimerült ( Kép) és csak ledőlt egy kicsit a kocsiban. Tomi párja segített ki egy kulacs vízzel itt 5-6 óra között. Volt némi holtpont is, de Gábor is lassult, így kompenzáltuk egymást. 

Egy óra múlva András visszajött és máris nyomta a kaját és a kulacsokat, majd jött a „kóla only” üzemmód. Elég korán, de nem volt mit tenni, mert Gábor jött, mint a végzet. Aztán egyszer csak beindult vmi és megint távolodtam, egyre jobban. Tominak már két kört adtam, Hengernek már a sokadikat, de Gáborral még mindig körön belül voltunk. Mivel nem akartam, hogy azon a bizonyos 40mp-es jóváíráson múljon, csak nyomtam és nyomtam. Néha még egy kis sós kaja és alma lement, de folyadékból már csak kóla és talán egy kis víz. Andrást kérdeztem, mennyi egy kör, én 7percre tippeltem, de aztán azt mondta, hogy ha tartom a 6 perceseket, nemsokára kört adok Gábornak. Nem tudtam hányt kört mentem, csak a nagy órát néztem a célegyenesben, András pedig mondta, hogy mennyi van még vissza. Kb 2 kör lehetett, amikor Gábort felértem az emelkedőn, ő már gratulált, de én még tudtam, hogy nincs vége. Csak nyomtam felfelé kiállva ugyanúgy, mint az első körben, szépen tempósan, szinte robotizált mozgással. Ugyanott váltottam és ugyanott nyitottam (volna) a telót, ha nem romlik el a lockout kar (mondtam ugye, hogy nem bírja a sarat!). Az utolsó két és fél órát ezért zárt villával mentem, így legalább kevesebbet vesztettem, mintha nyitva maradt volna. 

Utolsó kör, utolsó kanyarok, BEÉRTEM és persze, hogy felemeltem a bringát MEGINT, jó magasra! 

MEGNYERTÜK! 

Idén a tervezett ötből már a másodikat, de most tényleg kemény ellenfelekkel szemben. Itt most nem unatkoztam, tekerni kellett az első perctől az utolsóig és ezt Gábornak és Tominak köszönhetem, akik eljöttek, hogy egy jót meccseljünk! Még sok ilyen versenyt FIÚK! 

Kereken 100 kört mentem, ami 190 km lett kb 2250m szinttel. Km-enként 100 forintot tekertem össze, kaptam két kulacsot, egy pólót és egy nagyon egyedi aranyérmet! Köszönet illeti a szervezőket, hogy ilyen időben is helyt álltak. Zsíroskenyér, alma, banán, meleg tea és a végén még gulyásleves is volt friss kenyérrel. Kulturált zuhanyzási lehetőség és strandbelépő ez mind benne volt a nevezésben! Mit is kerestünk mi akkor pár nappal ezelőtt a HHH környékén? 

Ui: csak hogy teljes legyen a kép, Bátyó is megnyerte az osztrák terepíjász versenyt így megint Szárnyaltak a Kakasok! 

KakLac Flying Roosters Racing Team 

[fmark]

http://balaton-team....marcali2014.xls - eredmények
https://picasaweb.go...Maraton2014Maj4 - képek
 

[julien72]

Sziasztok!

A Zsiga nevében is köszönjük a dicséretet! Már mindent elpusztítottunk a helyszínről

Nekünk is örök élmény marad.

Remélem a többiek is csak a jóra emlékeznek.....

Jövőre már jobb idő lesz!

HZs

[szak]

Tegnap volt a marcali tízórás. Előtte egész éjjel esett, sőt még délelőtt is. Plusz 30-40 km/h-s északi szél lengedezett. Miután elállt az eső, elkezdett szikkadni a sár, kellemes gyurma állagú lett egy két helyen, igazán vendégmarasztaló volt. Ennek ellenére (vagy talán éppen ezért) kiváló verseny volt. Nagyon jó hangulat, hibátlan szervezés, mennyei kiszolgálás (még mignont is kaptam ). Nagy élmény volt, hatalmas köszönet Zsigának és csapatának. Jövőre. Veletek. Ugyanitt.