Üdvözlünk a Bikemag Fórumon!
Fórumunk bejegyzéseit regisztráció nélkül is olvashatod, ha hozzá kívánsz szólni a fórumhoz, kérjük regisztrálj!Jelentkezz be Regisztrálj
Világökörségek
Started by
kölyök8
, 2006. September 19. 15:08
#2081
Posted 2010. June 10. - 18:29
Mûanyaggyártás házilag:
Végy egy csomag ropit, tedd egy fazékba, majd kezdd el fõzni! Várd meg, amíg levet enged, majd tegyél rá egy polipot.
Máris kész a polip ropilén!
Végy egy csomag ropit, tedd egy fazékba, majd kezdd el fõzni! Várd meg, amíg levet enged, majd tegyél rá egy polipot.
Máris kész a polip ropilén!
#2082
Posted 2010. June 10. - 15:51
Büdös biciklisisakot fejlesztettek ki.
budos_biciklisisak_cikk
A hozzászólásokat is érdemes elolvasni. Egy idézet a sok közül:
"ergerberger 2010.06.04. 05:10:33
Amúgy aki szeretne ilyet már most, szóljon, és jutányos áron telefosom a sisakját a pereméig. "
budos_biciklisisak_cikk
A hozzászólásokat is érdemes elolvasni. Egy idézet a sok közül:
"ergerberger 2010.06.04. 05:10:33
Amúgy aki szeretne ilyet már most, szóljon, és jutányos áron telefosom a sisakját a pereméig. "
Sohasem az a fontos mit hogy szoktak, mert az a múlt és a jelen.
Egy a lényeg: mi hogyan mûködhet még jól, még jobban mert az a jövõ !
A találmányok már csak ilyenek..
#2083
Posted 2010. June 09. - 20:58
#2084
Posted 2010. June 09. - 20:31
#2085
Posted 2010. June 08. - 21:06
na ezért mondják, hogy használd a csuklópántot
Team Heavy Pedal - Szeged
A tehetség az, amikor többet tudsz, mint amennyit tanultál.
A tehetség az, amikor többet tudsz, mint amennyit tanultál.
#2086
Posted 2010. June 08. - 20:36
#2087
Posted 2010. June 08. - 12:11
#2088
Posted 2010. June 07. - 14:01
"Ilyen kutya másnapos még az életben nem voltam. Vizsgáknak vége, kellõen megünnepeltük. Délután felriadtam, csak az alapfunkciók mûködtek: szomjas, éhes, álmos. Na mondom kezdjük azzal, hogy vért pumpálok az agyamba és elmászok pisálni. Büdös voltam mint egy görény (átható pia meg hányásszag), ez így nem pálya, zuhanyzok is egyet, közben majd iszok a zuhanyrózsából. Remek haditerv, kezdjük az elején, irány a WC. ***tam az ajtót, bementem a fürdõszobába. Nem esett le, hogy a kádba pisálok, pedig a tusfürdõket is megigazgattam a szélén; még akkor se mikor nem találtam se madzagot, se kart amivel lehúzhatnám. Elsõ fázis kivitelezve irány zuhanyozni.
Átvonszoltam magam a WC-be. Akkor kezdett derengeni, hogy valami nem stimmel, mikor fél lábbal beleálltam a budiba és átázott a zoknim … nem tudatosult teljesen, másik lábbal is utánamásztam, belekucorodtam a budiba. Újabb probléma a tervemben: a lehúzóba kapaszkodtam. Ahogy 10-20L hideg víz rázúdul az ember lábára, nem kellemes. Ez a kõkemény információhalmaz már utat tört magának az alkohol-ködben. Optimális. Következõ lépés: menjünk enni!
Csíkot húzva kicsoszogtam a konyhába, becéloztam a hûtõt, találtam is benne baracklekvárt meg szalonnát. Isteni volt zsömlével azt meg kell hagyni. Tervem utolsó fázisa: visszafeküdni aludni. Tovacsoszogtam a szobám fele, átestem a küszöbön, esést orral tompítottam, ott aludtam el. Anyám hazajött, ott talált törött orral, vérben fekve, lekváros-szalonnás zsömlével a kezembe, zoknim, nadrágom csurom vizesen. Nevetett egyet és csak ennyit mondott: Látom fiam meglett az összes vizsgád. Jó fej anyám van."
Átvonszoltam magam a WC-be. Akkor kezdett derengeni, hogy valami nem stimmel, mikor fél lábbal beleálltam a budiba és átázott a zoknim … nem tudatosult teljesen, másik lábbal is utánamásztam, belekucorodtam a budiba. Újabb probléma a tervemben: a lehúzóba kapaszkodtam. Ahogy 10-20L hideg víz rázúdul az ember lábára, nem kellemes. Ez a kõkemény információhalmaz már utat tört magának az alkohol-ködben. Optimális. Következõ lépés: menjünk enni!
Csíkot húzva kicsoszogtam a konyhába, becéloztam a hûtõt, találtam is benne baracklekvárt meg szalonnát. Isteni volt zsömlével azt meg kell hagyni. Tervem utolsó fázisa: visszafeküdni aludni. Tovacsoszogtam a szobám fele, átestem a küszöbön, esést orral tompítottam, ott aludtam el. Anyám hazajött, ott talált törött orral, vérben fekve, lekváros-szalonnás zsömlével a kezembe, zoknim, nadrágom csurom vizesen. Nevetett egyet és csak ennyit mondott: Látom fiam meglett az összes vizsgád. Jó fej anyám van."
Kerékpáros hírek - bikemag.hu
Blog - blog.bringasandras.hu
#2089
Posted 2010. June 06. - 21:42
#2090
Posted 2010. June 06. - 20:57
#2091
Posted 2010. June 05. - 20:05
#2092
Posted 2010. June 05. - 20:00
#2093
Posted 2010. June 05. - 01:40
#2094
Posted 2010. June 04. - 17:52
fuck me, i'm famous!
-- Go ahead, Droids! --->
#2095
Posted 2010. June 04. - 17:36
#2096
Posted 2010. June 04. - 17:19
telitalálat!
ez kééééééééész
ez kééééééééész
fuck me, i'm famous!
-- Go ahead, Droids! --->
#2097
Posted 2010. June 04. - 17:09
#2098
Posted 2010. June 04. - 16:56
#2099
Posted 2010. June 04. - 16:39
Vajon miért élnek a férfiak sokkal rövidebb ideig...
- Mi az isten van ebben a rohadt nagy táskában, Barbara?
- Strandfelszerelés.
- Strandfelszerelés? A strandon én leszerelni szoktam. Hozok egy törülközõt, meg egy újságot, és kész.
- Hidd el, csak az van benne, ami feltétlenül szükséges.
- Igen? Akkor mitõl tizenöt kiló?
- Ne rinyálj már mindig, Kari!
- Oké. Akkor vidd te.
- Te vagy a férfi.
- És? Hol van az leírva, hogy nõket nem lehet felmálházni?
- Lovagi szabály.
- Az erényöv is.
- Udvariasság.
- Az apák napja is, mégse ünnepelted meg.
- Nem is vagy apa!
- Ki tudhatja azt manapság biztosra?
- Na, ebbõl elég... Hová telepedjünk le?
- Az árnyékba.
- Ott nem ér a nap.
- Pont azért hívják ezen a néven.
- Napozni akarok.
- Akkor kifekszel a napra, amíg sercegni nem kezd a... a francba!
- A mi?! Na, mondd csak ki! A zsírom!
- Ez csak egy szófordulat.
- Valóban? Szóval kövér vagyok?
- Nem. Remekül nézel ki.
- Akkor miért beszélsz a zsíromról?
- Egy kur... egy nyavalyás szót sem mondtam a zsírodról. Annyit mertem csak megjegyezni, hogy ha napozni akarsz, feküdj ki a napra egyedül.
- Hogyisne! Te meg majd egyedül stírölöd a nõket.
- Milyen nõket? Nincs itt egy normális nõ se az egész strandon.
- De gyorsan felmérted!
- Mit?
- A nõket. Csak most jöttünk, és máris megnézted mindet.
- Dehogy néztem meg mindet. Az amúgy is fizikai képtelenség volna
Annyit bátorkodtam csak mondani, hogy nincs egy normális nõ se az egész strandon - rajtad kívül!
- Most bezzeg smúzolsz.
- Barbara!
- Igen?
- Hová tegyem le akkor végül is a székhelyünket?
- Ide. A napra.
- Oké. Meg fog fõni az a bogyóagyam, de sebaj! Láttad a Szaffit?
- A rajzfilmet?
- Azt.
- Láttam. És?
- Kéne majd nekem egy olyan szelep a fejemre, mint az ezredesnek volt.
- Nem oda kéne neked szelep, Kari.
- Meg se kérdezem, hova...
- Most meg mit csinálsz?
- Hogyhogy mit? Leterítem a plédet.
- Ezt a régi rongyot?
- Hát... elég csehszlovák egy darab, de hát mindenki ezt használja.
- Mi nem! Ez már nem menõ.
- Asszem én megyek. Vár engem édesanyám nokedlivel...
- Itt maradsz. Ezt terítsd le.
- Mi ez?
- Bambuszgyékény.
- Mitõl kék?
- Laoszi lápibambusz, amit eredeti indigóba áztattak.
- Ezt ki mondta?
- Az eladó.
- Aha. Tud valamit a pasas. Mindezt mennyiért?
- Hatért.
- Mondom, hogy tud a pasas. Sima tintás szalmát ennyiért eladni...
- Miért gondolod, hogy mindenki csal?
- Tapasztalat. Édesanyám plédje olcsóbb volt. Ráadásul ez a lápiszar még keskeny is.
- Majd fekszel itt mellettem a f^uben.
- Te meg a lápi laoszi bambuszgyékényen?
- Aha.
- Mégiscsak lerakom én azt a plédet.
- Ide ugyan nem.
- Nem is. Az árnyékba.
- Itt maradsz. Na, feküdj te a gyékényre, lásd, kivel van dolgod, én
meg
lefekszem a törölközõmre.
- Erre, amelyiken Brad Pitt van?
- Erre. Vagy inkább te fekszel Bradre?
- Dehogy! Félnék, hogy esetleg alattam felébred Pitt.
- Add ide a fürdõruhámat.
- Melyiket?
- A pinket.
- Az melyik? A rózsaszín?
- Az pink.
- Mindegy... Tessék... Itt van egy zöld is.
- Az pisztácia.
- Csak egy bugyi.
- A színe pisztácia.
- A pisztácia nem szín, hanem mag.
- Mit értesz te ehhez?
- És ez a kék?
- Türkiz.
- Feladom.
- Ideje. Takarj el, míg felveszem.
- Tessék...
- Jól áll?
- Jól. Remekül.
- Akkor most add ide a szalmakalapomat.
- Tessék.
- Kérem a napszemüvegem is.
- Nesze.
- Megkaphatnám a sarum?
- Hát hogyne.
- Ideadnád a nyakpárnámat?
- Ide.
- Jaj, dobd már ide a müzliszeletemet is!
- Parancsolj.
- Még a Cosmóval is megdobhatnál.
- Íme.
- És kérem a kézkrémet is.
- Tessék... Esetleg most már ideadnád az újságomat?
- Nem. Most kentem be a kezem. Vedd ki magad.
- Kösz. Rád aztán lehet számítani.
- Mivel kencés a kezem, add ide azt is. Az a kis tégely az orrhámosítóm.
- Elég vészesen hangzik.
- Bekennéd az orrom?
- Minek? Jeget akarsz törni vele? Nem mehetnénk inkább fürdeni végre?
- Fürdeni?
- Strandon vagyunk, Barbi.
- A bícsen vagyunk, ne legyél már olyan alpári.
- Nem, kincsem, én bizony strandon vagyok, és a délelõttöt sem beer-shoppingolással töltöttem, hanem elmentem sört venni.
- Akkor most bekened az orrom, vagy nem?
- Dehogynem... Mellesleg most már úgy érzem magam, mint valami háziinas.
- Nehezedre esik?
- Nem, csak...
- Na, akkor kend be szépen a hátam...
- Kenem...
- ... a lábam...
- Kenem...
- ... a karom...
- Kenem... A hasad is?
- Igen...
- A melled?
- Nem!
- Gondoltam. Na, most te kenj be engem.
- Oké.
- Most miért teszed el azt a naptejet?
- Mert drága. Van ott egy másik flakon, add azt! Neked ez az olcsó is jó lesz.
- Mert ez mibõl van? Szürkemarha trágyából, hogy olyan olcsó?
- Ne hisztizz! A férfiak bõre igénytelen, arra ez is jó lesz.
- Kösz...
- Fordulhatsz.
- Jó. És most így is maradok a hátamon, és elolvasom az újságomat. Nincs több kívánság. Kezdd meg a napozás végrehajtását.
- Kari!
- Ühüm?
- Nézd meg azt a nõt!
- Jól hallottam?
- Nézd csak meg! Nézed?
- Nézem.
- Na, pont ilyen melleket akarok.
- Akkor menj, és vedd el tõle.
- Ne viccelj! Ez nekem fontos!
- Na, speciel ez nekem is fontos.
- És?
- Hülye vagy. Jó a melled. Olvasok. Egyébként a lápi laoszi gyékényed töri a lapockámat, és érzem, ahogy a szürkemarha trágyád belecsorog a réseibe a hátamról, ahogy izzadok.
- Te izzadsz?!
- Most mondd! Így hûtöm magam.
- Undorító.
- Miért, te mit csinálsz? Kilógatod a nyelved?
- Olyan vagy!... Nézd csak meg azt a nõt is!
- Nézem. Jobb a melled.
- Jobb?
- És a bal is.
- De kisebb a feneke, mint nekem?
- Hm... Egy kicsit talán, de... Nem! Nem, nem, nem, nem, nem!!! Jobban megnézve, azt kell mondanom, hogy a te feneked sokkal kisebb! És formásabb, izmosabb, feszesebb is...
- Azt mondtad elõször, hogy az övé kisebb!
- Oké, Barbi, most mondd meg nekem õszintén: udvarias választ akarsz, vagy õszintét?
- õszintét.
- Kisebb a segge, mint a tiéd.
- Olyan udvariatlan vagy!
- Ezért kérdeztem, hogy milyen választ kérsz.
- Megsértettél.
- Akkor olvasok.
- Kari!
- Hm?
- Van narancsbõröm?
- Nem hiszem. Csak almát pakoltál, meg egy zöldpaprikát...
- Úgy értem, a combomon van-e narancsbõr?
- Hacsak rá nem köpte valaki, nincs.
- Édi vagy!
- Akkor menjünk a vízbe.
- Elkenõdik a make-upom.
- Hogy én mé' kapom ki mindig az ilyen nõket!
- Mit mondtál?
- Hogy minek sminkelsz a strandra...
- Beachre.
- Oda. És ha már sminkelsz, akkor ezek szerint nem is akarsz fürdeni?
- Nem hát! Napozni jöttem, meg amúgy is itt van mindenki, aki számít.
- És én miért kellek ehhez a nézzük-egymást-mert-az-rohadt-trendi dologhoz?
- Csak nem jövök ki egyedül! Na, add csak ide a pisztácia tangámat!
- Minek?
- Fel akarom venni.
- De semmi baja a másiknak.
- Nem is azért. Csak a pink már sokat volt rajtam.
- Sokat? Egy órája jöttünk.
- Nem azért vettem három fürdõruhát, hogy ne hordjam!
- Te itt sminkes divatbemutatót csinálsz?
- Ne legyél ilyen sarkos. Nézd csak, azt a nõt máris eszi a sárga irigység, hogy milyen jó volt a kis pinkem, és most a pisztácia is csuda trendi.
- És ez neked jó?
- Hogy irigy?
- Aha.
- Jó.
- Hát nekem sosem állt fel attól, hogy márkásabb a teniszütõm, mint a srácoké.
- Nem érted te ezt!
- Hát nem, de...
- Kari, leégett a hasad. Csúnyán.
- A szentségit! Pedig te kented le!
- Igen... Ja, mert nem jó flakont adtál.
- Miért, mi ez?
- Bõrradír.
- Minek hozol bõrradírt a strandra?
- Mindenhová viszek. De jó is, hogy itt van, mert most egyszerûen csak itt megfogom, és szépen egyben az egészet le tudom húzni...
- Áááááá!... A felhámmal együtt! Normális vagy?! Leégeted a hasam a bõrradíroddal, utána letéped a leégett bõrömmel együtt.
- Fujj, de gusztustalan!
- Mi? A hasam?
- Nem. A letépett bõrradír. Egyben maradt, mint egy állatbõr. Tele van szõrrel.
- Majd csinálok bele egy frankó kis csikóbõrös kulacsot. Ó, anyám, de fáj!
- Milyen vörös a hasad! Minek jössz ki a napra, ha nem bírod?
- Hogy minek?!... Állj! Barbi!
- Na?
- A hátam is bõrradírral kented le?
- Igen. Miért?
- Nézd már meg!
- Jaj ne!
- Leégett?
- Nem! Feltépted a laoszi lápi bambuszgyékényrõl a festést! Az összes
indigó ott van a hátadon!
- Szedd le!
- Tépem!
- Aaaargh!
- Ajaj.
- Mi van?
- Az indigó beivódott a hátadba.
- Kék vagyok?
- Kék. Mint az ég. Most meg hová mégy?
- A vízbe....
- Mi az isten van ebben a rohadt nagy táskában, Barbara?
- Strandfelszerelés.
- Strandfelszerelés? A strandon én leszerelni szoktam. Hozok egy törülközõt, meg egy újságot, és kész.
- Hidd el, csak az van benne, ami feltétlenül szükséges.
- Igen? Akkor mitõl tizenöt kiló?
- Ne rinyálj már mindig, Kari!
- Oké. Akkor vidd te.
- Te vagy a férfi.
- És? Hol van az leírva, hogy nõket nem lehet felmálházni?
- Lovagi szabály.
- Az erényöv is.
- Udvariasság.
- Az apák napja is, mégse ünnepelted meg.
- Nem is vagy apa!
- Ki tudhatja azt manapság biztosra?
- Na, ebbõl elég... Hová telepedjünk le?
- Az árnyékba.
- Ott nem ér a nap.
- Pont azért hívják ezen a néven.
- Napozni akarok.
- Akkor kifekszel a napra, amíg sercegni nem kezd a... a francba!
- A mi?! Na, mondd csak ki! A zsírom!
- Ez csak egy szófordulat.
- Valóban? Szóval kövér vagyok?
- Nem. Remekül nézel ki.
- Akkor miért beszélsz a zsíromról?
- Egy kur... egy nyavalyás szót sem mondtam a zsírodról. Annyit mertem csak megjegyezni, hogy ha napozni akarsz, feküdj ki a napra egyedül.
- Hogyisne! Te meg majd egyedül stírölöd a nõket.
- Milyen nõket? Nincs itt egy normális nõ se az egész strandon.
- De gyorsan felmérted!
- Mit?
- A nõket. Csak most jöttünk, és máris megnézted mindet.
- Dehogy néztem meg mindet. Az amúgy is fizikai képtelenség volna
Annyit bátorkodtam csak mondani, hogy nincs egy normális nõ se az egész strandon - rajtad kívül!
- Most bezzeg smúzolsz.
- Barbara!
- Igen?
- Hová tegyem le akkor végül is a székhelyünket?
- Ide. A napra.
- Oké. Meg fog fõni az a bogyóagyam, de sebaj! Láttad a Szaffit?
- A rajzfilmet?
- Azt.
- Láttam. És?
- Kéne majd nekem egy olyan szelep a fejemre, mint az ezredesnek volt.
- Nem oda kéne neked szelep, Kari.
- Meg se kérdezem, hova...
- Most meg mit csinálsz?
- Hogyhogy mit? Leterítem a plédet.
- Ezt a régi rongyot?
- Hát... elég csehszlovák egy darab, de hát mindenki ezt használja.
- Mi nem! Ez már nem menõ.
- Asszem én megyek. Vár engem édesanyám nokedlivel...
- Itt maradsz. Ezt terítsd le.
- Mi ez?
- Bambuszgyékény.
- Mitõl kék?
- Laoszi lápibambusz, amit eredeti indigóba áztattak.
- Ezt ki mondta?
- Az eladó.
- Aha. Tud valamit a pasas. Mindezt mennyiért?
- Hatért.
- Mondom, hogy tud a pasas. Sima tintás szalmát ennyiért eladni...
- Miért gondolod, hogy mindenki csal?
- Tapasztalat. Édesanyám plédje olcsóbb volt. Ráadásul ez a lápiszar még keskeny is.
- Majd fekszel itt mellettem a f^uben.
- Te meg a lápi laoszi bambuszgyékényen?
- Aha.
- Mégiscsak lerakom én azt a plédet.
- Ide ugyan nem.
- Nem is. Az árnyékba.
- Itt maradsz. Na, feküdj te a gyékényre, lásd, kivel van dolgod, én
meg
lefekszem a törölközõmre.
- Erre, amelyiken Brad Pitt van?
- Erre. Vagy inkább te fekszel Bradre?
- Dehogy! Félnék, hogy esetleg alattam felébred Pitt.
- Add ide a fürdõruhámat.
- Melyiket?
- A pinket.
- Az melyik? A rózsaszín?
- Az pink.
- Mindegy... Tessék... Itt van egy zöld is.
- Az pisztácia.
- Csak egy bugyi.
- A színe pisztácia.
- A pisztácia nem szín, hanem mag.
- Mit értesz te ehhez?
- És ez a kék?
- Türkiz.
- Feladom.
- Ideje. Takarj el, míg felveszem.
- Tessék...
- Jól áll?
- Jól. Remekül.
- Akkor most add ide a szalmakalapomat.
- Tessék.
- Kérem a napszemüvegem is.
- Nesze.
- Megkaphatnám a sarum?
- Hát hogyne.
- Ideadnád a nyakpárnámat?
- Ide.
- Jaj, dobd már ide a müzliszeletemet is!
- Parancsolj.
- Még a Cosmóval is megdobhatnál.
- Íme.
- És kérem a kézkrémet is.
- Tessék... Esetleg most már ideadnád az újságomat?
- Nem. Most kentem be a kezem. Vedd ki magad.
- Kösz. Rád aztán lehet számítani.
- Mivel kencés a kezem, add ide azt is. Az a kis tégely az orrhámosítóm.
- Elég vészesen hangzik.
- Bekennéd az orrom?
- Minek? Jeget akarsz törni vele? Nem mehetnénk inkább fürdeni végre?
- Fürdeni?
- Strandon vagyunk, Barbi.
- A bícsen vagyunk, ne legyél már olyan alpári.
- Nem, kincsem, én bizony strandon vagyok, és a délelõttöt sem beer-shoppingolással töltöttem, hanem elmentem sört venni.
- Akkor most bekened az orrom, vagy nem?
- Dehogynem... Mellesleg most már úgy érzem magam, mint valami háziinas.
- Nehezedre esik?
- Nem, csak...
- Na, akkor kend be szépen a hátam...
- Kenem...
- ... a lábam...
- Kenem...
- ... a karom...
- Kenem... A hasad is?
- Igen...
- A melled?
- Nem!
- Gondoltam. Na, most te kenj be engem.
- Oké.
- Most miért teszed el azt a naptejet?
- Mert drága. Van ott egy másik flakon, add azt! Neked ez az olcsó is jó lesz.
- Mert ez mibõl van? Szürkemarha trágyából, hogy olyan olcsó?
- Ne hisztizz! A férfiak bõre igénytelen, arra ez is jó lesz.
- Kösz...
- Fordulhatsz.
- Jó. És most így is maradok a hátamon, és elolvasom az újságomat. Nincs több kívánság. Kezdd meg a napozás végrehajtását.
- Kari!
- Ühüm?
- Nézd meg azt a nõt!
- Jól hallottam?
- Nézd csak meg! Nézed?
- Nézem.
- Na, pont ilyen melleket akarok.
- Akkor menj, és vedd el tõle.
- Ne viccelj! Ez nekem fontos!
- Na, speciel ez nekem is fontos.
- És?
- Hülye vagy. Jó a melled. Olvasok. Egyébként a lápi laoszi gyékényed töri a lapockámat, és érzem, ahogy a szürkemarha trágyád belecsorog a réseibe a hátamról, ahogy izzadok.
- Te izzadsz?!
- Most mondd! Így hûtöm magam.
- Undorító.
- Miért, te mit csinálsz? Kilógatod a nyelved?
- Olyan vagy!... Nézd csak meg azt a nõt is!
- Nézem. Jobb a melled.
- Jobb?
- És a bal is.
- De kisebb a feneke, mint nekem?
- Hm... Egy kicsit talán, de... Nem! Nem, nem, nem, nem, nem!!! Jobban megnézve, azt kell mondanom, hogy a te feneked sokkal kisebb! És formásabb, izmosabb, feszesebb is...
- Azt mondtad elõször, hogy az övé kisebb!
- Oké, Barbi, most mondd meg nekem õszintén: udvarias választ akarsz, vagy õszintét?
- õszintét.
- Kisebb a segge, mint a tiéd.
- Olyan udvariatlan vagy!
- Ezért kérdeztem, hogy milyen választ kérsz.
- Megsértettél.
- Akkor olvasok.
- Kari!
- Hm?
- Van narancsbõröm?
- Nem hiszem. Csak almát pakoltál, meg egy zöldpaprikát...
- Úgy értem, a combomon van-e narancsbõr?
- Hacsak rá nem köpte valaki, nincs.
- Édi vagy!
- Akkor menjünk a vízbe.
- Elkenõdik a make-upom.
- Hogy én mé' kapom ki mindig az ilyen nõket!
- Mit mondtál?
- Hogy minek sminkelsz a strandra...
- Beachre.
- Oda. És ha már sminkelsz, akkor ezek szerint nem is akarsz fürdeni?
- Nem hát! Napozni jöttem, meg amúgy is itt van mindenki, aki számít.
- És én miért kellek ehhez a nézzük-egymást-mert-az-rohadt-trendi dologhoz?
- Csak nem jövök ki egyedül! Na, add csak ide a pisztácia tangámat!
- Minek?
- Fel akarom venni.
- De semmi baja a másiknak.
- Nem is azért. Csak a pink már sokat volt rajtam.
- Sokat? Egy órája jöttünk.
- Nem azért vettem három fürdõruhát, hogy ne hordjam!
- Te itt sminkes divatbemutatót csinálsz?
- Ne legyél ilyen sarkos. Nézd csak, azt a nõt máris eszi a sárga irigység, hogy milyen jó volt a kis pinkem, és most a pisztácia is csuda trendi.
- És ez neked jó?
- Hogy irigy?
- Aha.
- Jó.
- Hát nekem sosem állt fel attól, hogy márkásabb a teniszütõm, mint a srácoké.
- Nem érted te ezt!
- Hát nem, de...
- Kari, leégett a hasad. Csúnyán.
- A szentségit! Pedig te kented le!
- Igen... Ja, mert nem jó flakont adtál.
- Miért, mi ez?
- Bõrradír.
- Minek hozol bõrradírt a strandra?
- Mindenhová viszek. De jó is, hogy itt van, mert most egyszerûen csak itt megfogom, és szépen egyben az egészet le tudom húzni...
- Áááááá!... A felhámmal együtt! Normális vagy?! Leégeted a hasam a bõrradíroddal, utána letéped a leégett bõrömmel együtt.
- Fujj, de gusztustalan!
- Mi? A hasam?
- Nem. A letépett bõrradír. Egyben maradt, mint egy állatbõr. Tele van szõrrel.
- Majd csinálok bele egy frankó kis csikóbõrös kulacsot. Ó, anyám, de fáj!
- Milyen vörös a hasad! Minek jössz ki a napra, ha nem bírod?
- Hogy minek?!... Állj! Barbi!
- Na?
- A hátam is bõrradírral kented le?
- Igen. Miért?
- Nézd már meg!
- Jaj ne!
- Leégett?
- Nem! Feltépted a laoszi lápi bambuszgyékényrõl a festést! Az összes
indigó ott van a hátadon!
- Szedd le!
- Tépem!
- Aaaargh!
- Ajaj.
- Mi van?
- Az indigó beivódott a hátadba.
- Kék vagyok?
- Kék. Mint az ég. Most meg hová mégy?
- A vízbe....
Mer' egy állat vagyok !
Three attributes of a good mountaineer are high pain threshold, bad memory, and ... I forget the third.
#2100
Posted 2010. June 04. - 15:48
MaTT-nek meg nem futja sisakra a csodafixi mellett, ha jól látom:
YouTube - Fixie ride @ BP
Lebuktam. Van sisakom, härom, de bevallom varosban nem szoktam hordani. Rossz szokas tudom.