Nem hülyeség, sokan kérdezik, ahogy azt is, hogy az északi féltekén miért tart tovább az út nyugati irányban.
Földetéréskor az álló kerekek kezdik meg a gép lassítását. Ha pörögnének, akkor vagy motor gyorsítaná a megfelelõ GS-re (ground speed) - ez elég nehezen kivitelezhetõ, ahogy drága is lenne; vagy a légáramlásra bíznánk a felpörgetést, akkor viszont a gép földetéréskor nem lassulna, hanem gyorsulna, ami nem elõnyös, fõleg rövid, síkos pályán. A repülõgépek szembeszélben szállnak fel és le, hogy ezáltal növeljék a szárnyakra ható felhajtóerõt, mivel repüléskor mindig a levegõhöz viszonyított sebesség (IAS: Indicated Air Speed) a mérvadó, ugyanis ettõl függ a felhejtóerõ, vagyis, hogy a levegõ milyen gyorsan áramlik a szárnyak alatt és fölött. Hiába megy a gép 300 km/h-val, ha 250 km/h-s hátszélbe kerül, lezuhan, hiszen az IAS 50-re csökken. Tehát a kerekek mindig gyorsabban forognának, mint a gép földhöz viszonyított sebessége. Egyébként, ha látnád hogyan fest belülrõl mondjuk egy modern B737NG orrfutó rekesze jót derülnél. Felszálláskor a 260-280 km/h-val forgó kereket nem fékezik be, hanem ahogy felcsukódik, a mechanika nekinyomja egy fatuskónak, ami megállítja. Ezt a darálást érezni is a pilótafülkében. Ha sokáig darál, akkor kopott a csukló, lehet cserélni.
Jorus,
ha már repülõt veszünk... Régen eszembe jutott, hogy a gép kerekeit miért nem pörgetik fel leszállás elõtt?
Valószinû, nem lenne nagy szám, valamit rátenni, hogy a levegõ felpörgesse.
Szerintem az össz kopás felét otthagyja az elsõ pillanatban, amikor az álló kerék 2-300 km/h val érintkezik a talajjal, és a talaj pörgeti fel.
Ha hülyeség tójjjjá le nyugodtan.
"...hogy tudsz-e kegyelmezni, Úgy ahogy neked soha soha senki
S ha igen, hát jó leszel annak, Aki hagyja magát, mások is hagynak
Majd mindig, s Te ott állsz szelíden Hajnalban az utcán, és jól esik minden"