...csak úgy , megláttam hogy támadnak és átveszik az uralmat a PARAZITÁK!!! hehhehe
By Tóta W.
PublicisztikaA sztárbacilus köszöntése[2006.04.06.]Kreatív, és benne ez a cikk most ötször feltûnõbb, mint. Változatlan áron. Az ötszörös feltûnõség ötletét a Maxfactor szempillaspiráltól kölcsönöztem, amelyrõl szintén ismert, hogy ötször feltûnõbb. Hogy a feltûnõséget miféle mûszerrel mérik, azt nem tudom, sõt nem is akarom tudni, mert nyilván nem mérik azt sehogy se, hanem akkor ahelyett, hogy üres locsogásról siránkoznék, használatba veszem.
De inkább úgy, hogy ötször méltóságteljesebbnek nevezem ki magam, a feltûnõség ugyanis nem egyértelmûen pozitív, egy spirál lehet úgy is feltûnõ, hogy mondjuk egyetlen loncsos rasztába ragasztja össze az egész szemszõrzetet, vagy esetleg áthatóan büdös.
Az L. casei immunitas a Danone házibaktériuma, brandje, szabadalma, ami lehetõvé teszi, hogy a napjainkra már nélkülözhetetlen véglényt kizárólag a Danone forgalmazhassa. Aki ezt a konkrét bacilust akarja fogyasztani milliárdszámra, annak Danone Actimelt kell vennie.
A Danone már több baktériumkultúrával ajándékozta meg a székrekedéses, puffadásos, beteg, modern embert, például a Bifidus digestivummal, amelynek „tudományos” neve spanyol nyelvterületen Bifidus activo, a német nyelvû közönségnél meg a Bifidus essensis nevével egyenesen rákérdeznek: essen Sie es? Tényleg megeszik ezt? Hát meg. Szégyen ránk nézve, hogy nekünk nem fordították le. Magyar neve lehetne közönséges reklámbacilus.
A szendvicsember megfelelõje a baktériumok között.
Mivel ma ötször gonoszabb is vagyok, egy rendkívül rosszindulatú tejipari cégnek képzelem magam. Sötéten végigfuttatom a tekintetem a piacon, és észlelem, hogy az emberek azért vesznek joghurtot, mert egészségesnek, egész pontosan emésztésjavítónak vélik. Viszont nemcsak tõlem vesznek, hanem a konkurenciától is. Ideje tehát, hogy kijelentsem: az én joghurtom az egyedül üdvözítõ, anélkül pedig felgyülemlik bennetek a szar, és vagy felrepedt testtel pusztultok el, vagy dagadt, bojlertestû disznóként tengõdtök tovább. De léteznek sajnos holmi hülye fogyasztóvédõk meg versenyhivatalok, úgyhogy olyat kell mutatnom, amit õk már nem tudnak ellenõrizni, mert nincs pénzük a cáfolatra.
Mutálok magamnak valami baktériumot, bejegyeztetem, aztán vagy én magam terjesztem el, vagy az általam szponzorált Tejipari Kutatóintézettel mondatom ki, hogy enélkül az ember halálra van ítélve, felfalják a vírusok, és rosszabbul fog élni, mint valaha. Azt bebizonyítani, hogy az L. casei superdefensis – a jobbára ártalmatlan lactobacillus törzs egy változata a sok ezerbõl – egyáltalán semmilyen hatással nincs az emésztésre, vagy nem hatékonyabb, mint az összes többi joghurtbaktérium, nos, az sok millió eurós kutatást igényelne. Pont olyat, mint amilyet én sosem hajtottam végre, de azt állítom, hogy igen. És mire nekilátnának, én úgyis kitenyésztek egy új verziót, három fejjel, és fõleg ötszörös feltûnõséggel.
Ha pedig az orvosi szakirodalom szkeptikus a céges baktériumokkal szemben, az csak a tudósok irigységének köszönhetõ, amiért a vállalatom gyorsabban halad a kutatással, mint õk. Illetve annak, hogy még nem vettem meg annyi orvost, mint más versenyzõk. De ami késik, nem múlik. Fog még a körzeti doki csodajoghurtot felírni. Sõt a rendõr, ha jól haladunk.
Még az a szerencse, hogy nincsenek rosszindulatú tejipari vállalatok.
Tóta W. Árpád