deszeretnék ilyet csinálni a helyi rézbõrû invazív lakosság hasonló típusú gépjármûveivel.. akik szintén járdán/bringaúton/ahol épp tetszik rendszer szerint parkolnak.
Kamu volt, a tankos meg a egy litván polgármester
deszeretnék ilyet csinálni a helyi rézbõrû invazív lakosság hasonló típusú gépjármûveivel.. akik szintén járdán/bringaúton/ahol épp tetszik rendszer szerint parkolnak.
nem is tudtam, hogy ezekbõl meg Dictum lett...
azt azért érdemes tudni, hogy a damaszkolt Dick-ek anyagát automata damaszkológépek csinálják, nem kovácsok. ezeket az acélokat nem ütik, hanem spéci hengersorban hajtogatják õket, szúrólánggal folyamatosan izzásban tartva. ettõl persze még lehetnek nagyon jók, de én, ha damaszkolt kést veszek, elvárom, hogy ne méterre lehessen kapni az acélt, amibõl készült. a plázás/webshopos damaszkolt kések lényegében mind ilyenek, itthon is, külföldön is. aki igazit akar, menjen el a kovácshoz, szerencsére van itthon is néhány jó mester.
sõt, gyakran a damaszkolt mintát csak beleütik/gravírozzák a pengébe, miközben sima hétköznapi acél. mint a karbonmatrica az aluvázon
A damaszkuszi acél híres volt vágóélérõl, teherbírásáról, kicsorbíthatatlanságáról, törhetetlenségérõl. Ezt az anyagot ma wootznak nevezzük. Az eredeti anyagot az oroszok készítették.Az európai kovácsok az eredeti damaszkuszi acélt nem tudták elõállítani és megmunkálni, de látván a mintázatos pengék szépségét és erejét, hasonlóakat akartak készíteni. Az eredeti technológiát nem sikerült lemásolni, így a rétegelt eljárással készült acélt – amit elõ tudtak állítani – nevezték damaszkuszi acélnak, hiszen a felületi minta hasonló volt, a szövetszerkezetet és az összetételt pedig nem tudták vizsgálni. Ez a módszer jelentette a minõségi acélgyártást a wootz eltûnésétõl a tégelyacél megjelenéséig, a XVIII-XIX. században. A rétegelt acélokat két különbözõ széntartalmú – egy alacsony és egy magas – acél összekovácsolásával állították elõ. Az így készült penge rendelkezett bizonyos felületi mintázattal és szilárdsága megközelítette az eredeti wootz pengék szilárdságát, de az elkészítési mód merõben más volt. A wootz pengéket ugyanis egy adott ércbõl készítették egy különleges acélgyártási és kovácsolási eljárással. A technológia mára eltûnt, a pengéket már szinte csak magángyûjteményekben és a nagyobb múzeumok kiállításain csodálhatjuk meg. Az ércet India déli és középsõ részein bányászták. Itt gyártottak belõle wootz pogácsákat, majd számos helyre, fõleg Ázsia déli, délnyugati részére, Perzsiába és a Közel Keletre exportálták. A legjobb technológiát a perzsa kovácsmesterek fejlesztették ki. A kardok a különleges eljárásnak köszönhetõen rendkívüli tulajdonságokkal rendelkeztek. Az érc egyedi összetételének köszönhetõen (számos karbidképzõ elem volt jelen benne) pedig a pengék felületén maratás és polírozás után hullámos, örvényes mintázat jelent meg. Az elsõ ilyen pengét (perzsa wootz) i.sz. 500 körül készítették el, az utolsót pedig 1750 körül. wootz acél nevét az Indiai ukku (acél) szó angolosításával kapta. Az orosz tudósok bulatnak nevezték, ez perzsául (pulat) szintén acélt jelent. A wootz acélból készült pengékkel az európaiak számos alkalommal találkoztak az ókori és középkori történelem során. Elõször Makedóniai Alexandrosz (Nagy Sándor), aki hódításai során eljutott Indiába is, ahol a déli tartományok urától, Porus királytól, 100 talentum (≈250 kg) wootz acélt kapott ajándékba, amely többet ért ugyanennyi súlyú aranynál. [16] Ezt követõen az európaiak a keresztes hadjáratok alkalmával kerültek kapcsolatba a wootz pengékkel (innen ered a damaszkuszi acél elnevezés). A mohamedán hadak ugyanis számos ilyen pengét használtak, melyek sokkal erõsebbek voltak a keresztesek kardjainál.
Oroszlánszívû Richárd és Saladin párbaja nagyon jó példa az európai és a közel-keleti fegyverek közötti különbségek bemutatására. A Sir Walter Scott által kitalált párbaj a harmadik keresztes hadjárat idején, Jeruzsálem kapui elõtt zajlik. A két vezér egyaránt be akarta mutatni fegyvere erejét. Elõször Oroszlánszívû Richárd csapott ketté egy erõs csapással egy vaskos (1½ inch – 38 mm – átmérõjû) acélrudat. Saladin ekkor felállt, ülõpárnáját feldobta a levegõbe és egy könnyed vágással kettészelte azt. A párna úgy hullott alá, hogy a levegõben nem vált ketté. Az író részletes leírást ad a szaracén vezér szablyájáról:
„…A szultán több tíz millió kígyózó vonal szabdalta, keskeny, görbe pengéje nem úgy fénylett, mint a frank acél, hanem tompa kék fényû volt…”.
Ma megkülönböztetésül ezt az acélfajtát wootznak vagy eredeti damaszkuszi acélnak nevezzük. Ez egy nagy tisztaságú (kiv. foszfor), magas széntartalmú (1,3-2,1%), India bizonyos területein bányászott és gyártott acél. (Mai besorolás szerint hipereutektoidos összetételû, ötvözetlen szerszámacél.) Az elõgyártmányokat (hokikorong méretû acélpogácsák) egész Ázsiába és a Közel Keletre exportálták. Az anyagból különleges feldolgozási technológiával kardokat, tõröket, esetleg vértezeteket készítettek. A technológia hiánya miatt az európai kovácsok nem tudták megmunkálni akkor sem, ha hozzájutottak, így Európába csak a késztermékek kerültek. A damaszkuszi acélt a penge anyagának különleges felületi mintázatáról lehet felismerni. A fõ szövetelem (perlit) sötét hátterében a cementit (Fe3C) világos, örvényes formában válik láthatóvá a polírozás és maratás után. Ez a mintázat véletlenszerû, ellentétben a következõ fejezetben bemutatott rétegelt acélokéval, amikben az alkalmazott gyártástechnológia miatt mindig felfedezhetõ bizonyos rendezettség. A mintázat a wootz esetében akkor látható, ha a gyártás során ausztenit fázisban lévõ anyag szövete elegendõen durva. Ekkor a hõmérséklet csökkenésekor a szemcsék határán cementit válik ki. Ebbõl nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a nem látható mintázat jobb anyagtulajdonságot eredményezne, mivel a durva szövetszerkezet a megmunkálás során finommá alakul. Mindössze az eredeti durva szemcseszerkezet körvonala látszik a felületen.
btw, mások autóját gyakorlatilag megsemmisíteni nem bûncselekmény? Harckocsival -gondolom- forgalommal szemben közlekedni szabad?
talán az nem bûncselekmény?Utána nem szeretném, hogy megfogjanak
Bûncselekmény, nem vicces.
A brazil mercin átmenni annál inkább.
Kerékpáros hírek - bikemag.hu
Blog - blog.bringasandras.hu
Utána nem szeretném, hogy megfogjanak
Bûncselekmény, nem vicces.
A brazil mercin átmenni annál inkább.
RAUH-Welt
B E G R I F F