Írok egy ilyen hogy is voltot, amolyan kedvcsinálónak.
Szóval összegyûlt a nem túl népes mezõny, névszerint:
Csipisz(jómagam).
Kutya úr.
Csonti.
Lora.
Márkó.
Kaller.
És valaki egy trekkinggel, akit azt hiszem Ákosnak hívtak.
Aztán a rajt idõpontja után pár perccel megjött a szervezõ is....
Kiosztotta a rajtszámokat, meg a feladatlapokat.Ezután volt öt percünk átnézni és megtervezni az útvonalat.
A térkép nem sokat segített, egyet jelöltem csak rajta a 7 cp bõl....Majd valaki megmutatott egy másikat!Hát magára vessen....
Elsõ utam a Kossuth utca 33 alá vitt, itt volt ugyanis a segítség azoknak, akik nem tudják hol van az Országh László sétány.Végülis fejben újabb cp fixálódott, az egyetemet nem nehéz meglelni.
Hárman futottunk itt össze,Lora, és Kutya is ide jött elõször.Én gyorsan elmenekültem, hogy némi elõnyhöz jussak.Asszonyt sikerült leráznom, de Kutya rámragadt, majd megelõzött...hát igen, a nagy áttétel szarul gyorsul, de ha belendül....
A paraszteloszónál összefutottam Ákossal is, aki óvatosban a járdán várt a pirosnál, amin valaki az imént tûzött át....Az enyhe forgalom szelében elrobogtam az István úti benzinkutak környékéig, itt lázasan kerestem valamit a földön, ugyanis ez volt az egyik feladat.Mint kiderült a valódi István út vége a vasúti töltésnél van, ahol fehér kövek voltak a töltés feketéi között.Elmésen kidolgozott feladat volt, csak Soma ne járjon arra egy ic vel....Lassan következett az elsõ idõlimites cp,így a margit térre vettem az irányt, útközben Lorát követve.
Itt kezdõdött az ördögi papír gps es feladat.
Kaptunk egy cetlit, amin kaotikus sorrendben fordulj jobbra, majd balra,aztán a másodiknál balra.....csak 12 irányváltás volt, de a hatodiknál már nem tudtam hol tartok.....A végén szelektív gyûjtõk voltak, a kérdés arról szólt mibõl hány van.Utam során átvágtam egy épphogy piroson, amire rendõrautókürt, és kék-piros villogás volt a válasz...ezt inkább meg se hallottam.Sejtettem hogy valahol elkavartam, ugyanis ha az utolsó utasítást követem, Ondódon kötök ki....Felírtam hát a Derék utca és a Füredi sarkán találhatóakat.
Ha már erre jártam, egy egyszerû feladatot is letudtam, a Sárvári Pál utca 7 szám elõtti kis kõrakásokat is megszámoltam.
A nyugtalanságom miatt az egyetem felé úgy indultam, hogy útba ejtettem az István utas feladatot, de hiába mint kiderült.Kutyát állva hagytam egy buszmegállóban, de csak hogy visszaelõzzön amíg én a teszkónál szopok a két kocsisor mögött.Végülis az egyetemhez én értem elõbb, mert a Dózsa Györgyön beálltam egy busz mögé....
A Bolyain vártam kicsit a buszra, ami a Biogaltól, (vagyis Tevától) 3 kor indult, és le kellett írni a rendszámát...Eldönteni nem tudtam hogy még nem jött, vagy már elment, ugyanis 3 óra nyolc perc volt.Úgy döntöttem napolom a kérdést,majd elkapom késõbb, már vár a következõ idõlimites cp 3 tól 3 20 ig az egyetemnél.Azt még nem tudtam ott hol is pontosan, pedig ha figyelmesen elolvasom az ide vonatkozó egy mondatot, hamarább fellelem.
Kinéztem a villamosmegállóhoz, megkérdeztem az ott ácsorgókat látták e a 12-est, de senki sem emlékezett rá...visszabillenve az egyetem irányába, Hátulról leptem meg egy ifjú kerékpáros hölgyet, akit a chiliben már láttam.Szép fehér túrázós ktm jérõl még csak most tudatosult ez is bennem....Tõle tudtam meg a pontos helyét a sétánynak, ahol János öccse várt, akit így, a monitor helyett nappali fénnyel megvilágítva hirtelen ismét nem ismertem fel.
A tõle kapott cetlin érdekes feladatot kaptam, Gyûjtsek be rajtszámokat anélkül, hogy az általam begyûjtött tulajdonosa felírná az enyémet....
A villamosmegállóval szemközti buszmegállóban újra Kutyába botlottam, aki épp telefonon próbálta megtudni a busz rendszámát....a keróját fel kellett emelnem a rajtszám leolvasásához, de én ugye pofátlan alak vagyok...Felírtam, ami csak arra volt jó, hogy nullázzam kettõnk találatait.
Tervem ezután az lett, hogy elkapom a buszt a Pesti úton, igy végigrobogtam az Egyetem sugárúton.Menetben szembõl jött Csonti a járdán, átvillant rajtam hogy valami bagatell ügyben megállítom sorszámlopás végett, de a busz sürgetett.
Befordulva a füredire majd a Dózsa Györgyre, innen a Honvéd utcán robogva igyekeztem a volt hajdúsági malomhoz, remélve hogy elkapom.Az utazóközönség itt is tudatlan volt....Döntöttem egy véglegeset, és becéloztam a végállomást.A nyugati utcán ráakaszkodtam egy Turmix feliratot viselõ ifára, és laza ötvennel felkísértrm a szoboszlói útig, itt kisteherautókkal sprintelve haladtam tovább.
A molkútnál még rákérdeztem a végállomás pontos helyére.Arrafelé indulva szembõl érkezve kezdte újabb körét a gonosz jármû, így gyorsan jegyzeteltem egyet, de azért elmentem a végállomásra is, hátha sunyít ott egy másik.....Már csak sört kellett szereznem a feladatlap szerint, és mivel az István út is közel volt, egy újabb irányból is szemügyre vettem az általam vélt végét, de semmi sem várt ott.
Innem kissebb lámpakerüléssel a segneren át a hatvan utcai nonstophoz érkeztem, ahol persze éppen valaki nagybevásárolt, így laza 10 percig álltam mögötte kissé ingerülten.A pénztáros srác meg a hûtõdbe nyúlva a bónusz energiaitalomért, kiborított egy rakás mindent, szóval ez se volt gördülékeny.
ezutám csak begördültem a múzeum téri célba, ahol már a mezõny többi része várt....Kivéve Kálmánt, aki egyedüliként nem hallotta hogy itt lesz a befutó....ezidõtájt épp a kossuthon szocializálódott minket várva.
Jó kis bulifutam volt, egy harmadik(Lora)
Négy második(a többiek)
És egyetlen elsõ helyezettel(Kálmán)
Valamint egy Ütközetben eltûnttel(Ákos)
Aki egy sms ben írt kissebb balesetérõl,szóval remélhetõleg semmi komoly.
Sorry az offolásért.
Happy Birthdély Korcs!
http://skidmark.blog.hu/
"Ostobákkal ne bocsátkozz konfliktusba,mert lesüllyedsz az õ szintjükre és legyõznek a rutinjukkal."