én isitt vok

én sem beszélek vele, csak köszönünk és ennyi, meg néha veszekszik velem... ennyi a kapcsolatén effektíve nemis vagyok vele túlzottan beszélõviszonyba.
dehát ha itatnak két oldalról, akkor engedékenyebb a természetem
az enyémnek még nem volt jócselekedete, csak néha úgy tesz, mintha kedves lenne, amikor apukám is ott van, aztán folytatja a szemétkedést
NE ÍGY! NE ÍGY!
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.
Hajas mesék
Gyorsabban/sûrûbben/vastagabban nõ-e a hajunk/szõrünk, ha rendszeresen vágjuk, és egyéb hajas történetek.
A korábban már idézett Jürgen Brater egy kifejezetten az emberi testtel kapcsolatos legendákkal, hitekkel, tévhitekkel foglalkozó könyve, a Lexikon der rätselhaften Körpervorgänge a fenti megállapítást az abszolút hülyeségek között szerepelteti. Brater szerint gyorsabb és sûrûbb növést legfeljebb fûnyírásnál tapasztalhatunk, ahol a folyamatos kaszálásra a fû egyre több új hajtással reagál. A hajnál azonban ez a hatás nem létezik, itt minden egyes szál a fejbõr szõrtüszõiben (hajhagyma) képzõdik. A hajgyökérre nincs hatással az, hogy a hajunknak azt a részét, amelyet láthatunk, és amely tulajdonképpen egy halott anyag, milyen gyakran vágjuk.
Ugyanezen a véleményen van az osnabrücki egyetem professzora, Eberhard Heymann is, aki "Bõr, haj és kozmetika” címû tankönyvében leírja: ez a téves megállapítás valószínûleg azon a megfigyelésen alapul, hogy a fiatal fiúknál az arcszõrzet eleinte pihék formájában jelentkezik, majd miután e fiatalok elkezdenek rendszeresen borotválkozni, az arcszõrük megvastagszik. Ez azonban nem a vágás eredményeképpen történik. Testünk minden egyes szõre ciklikusan fejlõdik. A kezdeti gyors növekedés egy idõ után megáll, egy nyugalmi idõszak után a szõr kihullik, majd egy új nõ. Hogy közben vágtuk-e a hajunkat, arcszõrünket, ez a gyökérben zajló folyamatokat nem érinti. Lábszõrtelenítés után pedig csak azért tûnik sûrûbbnek a szõr, mert azt éppen a legvastagabb részénél vágtuk el.
A snopes.com-os Barbara Mikkelson szerint a hajvágásos tévhit arra vezethetõ vissza, hogy a rövid haj erõsebbnek tûnik a hosszúnál. Philip Kingsley hajszakértõ a bambusznádhoz hasonlítva a hajat, megjegyzi: a hosszú bambusznád könnyen hajlik, de ugyanaz a szál rövidre vágva keménynek és erõsnek hat. A snopes.com összegyûjtött még néhány tévhitet a hajról, többek között szó esik arról, hogy
- a hajkefélés jót tesz-e a hajnak (nem)
- egy õsz haj kihúzása után két új nõ (egy kihúzott hajszál hat hónap múlva nõ vissza, ha ez idõ alatt egy másik hajszálunk is õszbe fordul, nem a kihúzás miatt történik)
- egy sokk következtében egy éjszaka alatt megõszülhetünk (rossz hír következtében nem, maximum egy autoimmun betegség következtében, és nem egy éjszaka alatt, hanem a szokásosnál gyorsabban. Lásd még itt is)
- hajunk halálunk után tovább nõ (nem, errõl majd még késõbb részletesebben)
Források:
Thick Talk
Rasieren nutzlos
Jürgen Brater: Lexikon der rätselhaften Körpervorgänge, Piper München Zürich, p. 149.
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.
A Kokkknak nem az életkora határozza meg az agymenéseit, hanem a tényleges tartózkodási helye és az általa felvett órák idején a sulja közti távolság által keltett feszültség nagysága. Meg, hogy hogy kelt.