Belépés
Felhasználó létrehozása
Lezárt topik
Elõször is köszi a hosszas, és alapos hozzászólást a témához. Ritkaság az ilyen, hogy valaki veszi a fáradságot, hogy tartalmasan, érdemben hozzászóljon a dolgokhoz. Sokan csak havi rendszerességgel benéznek ide, kidobják az aktuális fikát, - mert az, az orrot is tisztícccsa, és a léleknek is jót tesz- majd felsõbbrendûségük tudatában továbbállnak...
Jónéhány ponton teljesen jogos az észrevétel amit megfogalmaztál, néhány dologban viszont nem értünk egyet. Ezekre reagálnék most. (a többi részt kivettem a hozzászólásodból, hogy ne legyen 1 km hosszú a válasz, bár így is az lett.)
Félkövérrel a válaszaim:
Minden elismerésem azoknak, akik a felületkezelés alatt is meg bírják látni az alatta rejlõ anyag minõségét!
Ezt amúgy vérprofi metallográfusoknak sem sikerült ezidáig. Egyébként a horganyzás mint olyan azért tûnt el a küllõkrõl, mert egyrészt egy ilyen folyton surlódásnak kitett alkatrészre nemigazán idõtálló a horganyzás, valamint a organyzás mint eljárás sajna gyengíti az acél alapanyagot, mivel sem az elektromos kezelést, sem pedig a hidrogént nem kedveli az acél...."A krómozott vagy nikkelezett acél egy fokkal jobb megoldás, ez a tisztességes anyagból legyártott külön felületkezeléssel ellátott küllõk jellemzõje."
Ismét belelátunk az anyagba, királyság!
Ja, a horganyzás nem külön felületkezelés? Az úgy magától keletkezik? A titok megint máshol van, leginkább a bevonat keménységében keresendõ, így egy krómréteg nyilván ellenállóbb lesz a horganynál.Szó nincs róla, hogy belelátnánk az anyagba, de attól még, hogy ez egy általánosítás, attól még igaz, hogy az ilyen technológiával készült horganyzott küllõk gyengébbek. Persze lehet drága és erõs anyagból készült küllõt olcsó technológiával horganyozni, csak semmi értelme. Éppen ezért feltételezhetõ, hogy az olcsó felületkezeléshez olcsó alapanyag választás, és megmunkálás társul.
2.0-ás küllõrõl: "Ettõl a keresztmetszettõl aerodinamikai vagy súlybeli indokok ürügyén szokás eltérni"
Nemigazán. Inkább azt mondanám, hogy pénzbeli okok miatt nem szokás ettõl eltérni.
Ezt nem igazán értem. Akinek van pénze rá, és könnyebbet vagy áramvonalasabbat akar az megveszi és kész. Nem egy akkora tétel egy komplett gép árában a küllõzés. A cikk alapvetõen NEM a kompletten kapható bicajok "gyári" kerekeirõl szól, és hogy ott a gyártók miért nem használnak sokféle küllõt hanem az utólag épített kerekekrõl.
Mûszakilag mindenképp elõnyösebb a 2-1.8-2-es küllõ. Abból erõsebb kereket lehet készíteni, mivel a küllõnek van egy olyan része, amely képes rugalmasságot tárolni magában. Azaz a 2-es is tud, de a változó keresztmetszetû többet, és az jól jön egy olyan dologhoz, amirõl sajnálatos mód ebben a 7 oldalas cikkben szó sem esik.
A kerekek erõssége (és merevsége) egy full külön téma, szándékosan nem vettünk minden szempontot bele ebbe a cikkbe, mert akkor tizen-akárhány oldalas lett volna...
85. oldal: "Természetesen létezik a másik véglet is, a 2.0mm feletti küllõk világa, melyekkel régebben kemény terephasználat esetén találkozhattunk."
Mi az hogy régebben? Igen, a jóöreg kötõtû, a DT Alpine a maga 2,3/2.0 (M2) kialakításával régi darabnak számít, de ne feledkezzünk meg a DT Alpine III-ról sem, ami egy logikus továbbfejlesztés eredménye, azaz a hajlatban 2,3mm-es, majd 1,8mm (ahogy korábban említettem, mert ez az 1,8 többet tud mint egy buta 2-es küllõ), majd 2mm és rajta az M2-es menet. Még most is használják, nagyon jó, erõs, és nem túl nehéz küllõ!
Tény, hogy van ilyen, nekem is volt Alpin III-al fûzött kerekem, de itthon nem túl gyakori. Inkább azt mondanám, hogy széles méret választékban, és azonnali vásárlásként itthon e küllõ szinte beszerezhetetlen.
A titán küllõk sem véletlenül maradtak ki, pedig olyan is van.
Lapított küllõk: "Ezek jóval nehezebbek, mint a kör keresztmetszetû társaik"
Ez sem igaz, mert pl. (hogy ismét DT példát ragadjak ki) a New Aero azért még a 2-1.8-2-es küllõnél is könnyebb!
Pedig általánosságban igaz, amit a Hábaláge írt, mert más gyártók sima Aero küllõivel tényleg ez a helyzet. Pont az általad írt New Aero ami csak 7 g-al könnyebb mint a normál 2-es Champion, és pont nehezebb mint a 2-1,8-2-es Competition... Az AeroSpeed és Lite a könnyebb.
Champion: 444 g (ø 2.0 mm / 64 pcs / 264 mm)
Nev Aero: 437g (64 pcs / 264 mm)
Competition: 382 g (64 pcs / 264 mm)
AeroSpeed: 294 g (64 pcs / 264 mm)
AeroLite: 278 g (64 pcs / 264 mm)
Kép feletti írás: Alátét alkalmazása erõsítés gyanánt? Nem erõsített az semmit sem, max. eloszlatta a nippli (anya) körül keletkezett feszültségeket,
Szerintem ez csak fogalmazásbeli különbség: amitõl jobb lesz a terheléseloszlás, és nõ az élettartam (bármilyen okból is) arra szerintem rámondható hogy "erõsít" a rendszeren.
Na és itt a legdurvább tézis:
"Minél nagyobb a küllõ hossza, annál nagyobb kihajlást képes produkálni."
Úristen! Az a kerék, amiben bármely küllõ kihajlást bír produkálni, az egy szar kerék!!!
Ez tényleg hiba, itt a kihajlás helyett rugalmasságot kellett volna írni, és máris értelmes a mondat.
A küllõk egy jól megépített kerékben mindig feszültség alatt vannak, még azok is, melyek éppen terheléskor az úthoz közel esnek.
Ez nem elsõsorban attól függ, hogy a kerék jól van e megépítve.
És csak akkor igaz, ha te többnyire normál használatú XC és országúti kerekekkel vagy kapcsolatban...
Zúzósabb szakágakban, vagy extrém könnyû XC felnik használata esetén gyakori jelenség egy komolyabb ugrás vagy felütés után a "lelapolás" vagyis a maradandó "tojás" ami újracentrírozással nem kiszedhetõ.
Ebben az esetben a becsapódás/ütés nagysága a döntõ tényezõ. Ha a becsapódás ereje, és az általa okozott felni el(be)mozdulás nagyobb mint földtõl ellenkezõ oldalra esõ küllõk rugalmassági tartaléka, akkor a kerék le fog lapolódni.
Na és itt jön be ez a fránya elvékonyított küllõ: ha egy küllõ több rugalmasságot bír önmagában tárolni, akkor a saját élettartamát tudja ezúton megnövelni! Az a küllõ ami buta vastag, sokszor gyengébb lesz a végelszámoláskor. Ez a szép a mechanikában, amikor intelligens megoldásokkal a könnyebb lesz az erõsebb!
Kérdés, hogy ez mennyire cél? Mármint hogy a küllõ élettartamát növeljük...
Szerintem nem feltétlenül, legalábbis egy szint fölött semmiképpen nem.
Ne írjuk le végleg a "buta" 2-es küllõket.
Szerintem fontosabb a komplett kerék élettartama, mint egy-egy kiragadott küllõé. Gondold végig az alábbiakat: melyik a jobb verzió? :
- Van egy 395 g-os jó XC felnid (8-15.000 Ft) 2-1,5-2-es Revo küllõkkel fûzve (200 Ft/db).
- Van egy másik 450 g-os felnid (6-12000 Ft) 2-es küllõkkel fûzve (120-150 Ft/db).
Mindkettõt kegyetlenül odacsapod egy versenyen.
- A 2-1,5-2-es küllõnek nagyobb a rugalmassági tartaléka, mint a könnyû XC-s felninek, így a sikeresen lelapolod a drága felnit, (kukázhatod a kereket) de örülhetsz, hogy lám milyen erõs a küllõ, mert nem szakadt el...
- A másik kereket ugyanúgy odacsapod. A 2-es küllõ nem tud annyit nyúlni, és ha erõsebb a felni, mint a rugalmatlanabb és gyengébb küllõ, akkor lehet, hogy kitörik 1-2-3 küllõd, de nem lapolod le a felnit. Valószínûleg pótolnod kell 300 ft-ért a szakadt küllõket, de még mindig jobb, mint a lelapolt felni. Nyilván a merevebb 2-es küllõ az elszakadás elõtt jobban meghúzza a küllõanyáknál a felni furatait, de ez némi utánhúzással a könnyebben orvosolható, mint a lelapolt felni…
Ha valaki szponzorált versenyzõként leledzik, akkor természetes, hogy az elsõ verziót választja, hiszen a tömeg csökkentése megér ennyit, de ha valaki magát "szponzorálja" neki valószínûleg a küllõtörés a legjobb verzió.
Minden attól függ, hogy az adott kerékben melyik a nagyobb: a küllõ rugalmassági tartaléka, vagy a felnié, amit még maradandó lelapolás nélkül elvisel. Mivel a felni 50-100-szor annyiba kerül mint a küllõ, ezért célszerû a ha küllõ a gyengébb, és elszakad még mielõtt a felni maradandó alakváltozást szenvedne.
Más aspektus, hogy valaki merev, de rövidebb élettartamú kereket szeretne használni, vagy legyen rugalmasabb de hosszabb élettartamú. Mindkettõ lehet jogos elvárás és igény.
Folyt köv...
Ugrás az oldal tetejére
