4161 replies to this topic

[Atom]

Szia tnaz!

Köszönjük az érdemi reagálást, és hogy rászántál sok idõt a téma alapos kivesézésére.

Most nem fogok tételesen végigmenni az összes pontodon, mert éppen a júliusi szám finnish-ében járunk, ezért erre MOST nincs idõm, így majd késõbb válaszolok tételesen.

Elöljáróban addig is: több hiba is van a gondolatmenetedben, melybõl egyik itt a végén bukott ki:

- nem számoltál, az olcsóbb 2 mm-es és drágább 2-1.5-2-es küllõ közti anyagminõségbeli különbséggel,
- nem számoltál a megmunkálábeli, és a gyártástechnológiai különbséggel,
- nem számoltál azzal, hogy a küllõk szinte soha nem az egyenes 2 mm-es, vagy az 1,5-ös szakaszain szoktak elszakadni, (így erre a szakaszra tök fölösleges bármit is számolgatni) hanem a küllõfej hajlításánál (ami szintén 2 mm, de mégis itt a leggyengébb az anyag) vagy a mángorolt menetes résznél.

- Namármost, ha a küllõ a hajlításnál, illetve a menetnél eleve gyengébb, akkor erõsség szempontjából a küllõközép 2 mm-es szakaszának egy része totál holt anyag. Ettõl csak merevebb lesz a küllõ, (kevésbé nyúlik) de erõsebb nem. Sõtt, mivel a nagyobb merevsége által nagyobb terhelés éri a küllõ két végén lévõ, hajlítással, és menettel gyengített szakaszt, ezért elõfordul, hogy a könnyített küllõ lesz a hosszabb élettartamú.

na majd folytatom ha ráérek.

üdv

ATom

[tnaz]

Utó-utó, most már lõjetek le:

Mégegyszer bocs, ha hülyeséget írtam, lécci javítsatok, köszi.

És megint más egy kicsit...

Mindenki gondolkodjon el azon, hogy mi van akkor, ha a vékonyított küllõnek más az anyagminõsége, tulajdonságai, mint a sima küllõnek, mert mondjuk a gyárban felb*szták az agyukat és azt direkt erõsebbre csinálták meg? :-D
Nagyon-nagyon bocsika, hogy ilyen hosszú lett.

Üdv., Ádám

[tnaz]

Más:
Kérdés, hogy ez mennyire cél? Mármint hogy a küllõ élettartamát növeljük...
Szerintem nem feltétlenül, legalábbis egy szint fölött semmiképpen nem.
Ne írjuk le végleg a "buta" 2-es küllõket.

Ne is! Fõleg mert olcsóbb elõállítani! És szerintem erõsebb is.

Szerintem fontosabb a komplett kerék élettartama, mint egy-egy kiragadott küllõé. Gondold végig az alábbiakat: melyik a jobb verzió? :
- Van egy 395 g-os jó XC felnid (8-15.000 Ft) 2-1,5-2-es Revo küllõkkel fûzve (200 Ft/db).
- Van egy másik 450 g-os felnid (6-12000 Ft) 2-es küllõkkel fûzve (120-150 Ft/db).
Mindkettõt kegyetlenül odacsapod egy versenyen.
- A 2-1,5-2-es küllõnek nagyobb a rugalmassági tartaléka, mint a könnyû XC-s felninek, így a sikeresen lelapolod a drága felnit, (kukázhatod a kereket) de örülhetsz, hogy lám milyen erõs a küllõ, mert nem szakadt el


Igen pontosan ezt magyarázom, vagyis majdnem, ám ebben az esetben a küllõ akár maradandó károsodást is szenvedhetett. Ha mindkét kereket ugyanolyan kegyetlenül odacsapod, az a 1.5-ös küllõben sokkal nagyobb feszültséget fog okozni, mint a 2.0-ban, Miért? Mert kisebb a keresztmetszete. Tény, hogy többet nyúlik, ám lehet, hogy eléri a rugalmassági határfeszültségét és maradandó alakváltozást szenved, vagy akár el is szakad, míg a 2.0-ás párja nem!!! Szóval ha a rugalmassági tartalék alatt megnyúlást értünk akkor azt kell mondjam, hogy míg ezzel lelapolod a felnit, a másikkal lehet, hogy nem. (akár ugyanazt a felnit, amennyiben a felni szegecsei bírják a strapát)

- A másik kereket ugyanúgy odacsapod. A 2-es küllõ nem tud annyit nyúlni, és ha erõsebb a felni, mint a rugalmatlanabb és gyengébb küllõ, akkor lehet, hogy kitörik 1-2-3 küllõd, de nem lapolod le a felnit. Valószínûleg pótolnod kell 300 ft-ért a szakadt küllõket, de még mindig jobb, mint a lelapolt felni. Nyilván a merevebb 2-es küllõ az elszakadás elõtt jobban meghúzza a küllõanyáknál a felni furatait, de ez némi utánhúzással a könnyebben orvosolható, mint a lelapolt felni…

Ne-ne-nem! Ugyanakkora odacsapásnál, ha az 1.5-ös nem szakad el, a 2.0-ás sem fog, erre a nyakamat teszem!!!! Viszont abban igazad van, hogy tényleg jobban meghúzza a felni furatait, de szintén tartom magam ahhoz, hogy ha úgy odacsapod a kereket, hogy már szakad a küllõ, akkor már a felni is kapott eleget.

Azért ez sem biztos hogy így fog mûködni, aza erre mérget ne vegyél!
Hogy legyen normális összehasonlítási alap: felni legyen tökugyanaz mindkét esetben!
Simán ki lehet nyírni egy könnyû XC felnit úgy is, hogy az erõs küllõ frankón kiszabja magát a felnibõl, vagy ha nem, húz olyan púpot a küllõlyuknál, hogy rossz nézni!
Ja, és ez lelapolási állapot elõtt is meglehet!file:///C:/DOCUME%7E1/TA310%7E1.NAG/LOCALS%7E1/Temp/msohtml1/01/clip_image001.gif

Na igen ez így mondjuk korrekt… Ám a másik esetben viszont a küllõ megnyúlik, és nem tudja tovább vinni a terhelést, amit vagy a szomszédos küllõknek kell felvenniük, amelyek hasonlóan gyengék, vagy a felninek, és így megint csak kap a felni.

Minden attól függ, hogy az adott kerékben melyik a nagyobb: a küllõ rugalmassági tartaléka, vagy a felnié, amit még maradandó lelapolás nélkül elvisel. Mivel a felni 50-100-szor annyiba kerül mint a küllõ, ezért célszerû a ha küllõ a gyengébb, és elszakad még mielõtt a felni maradandó alakváltozást szenvedne.

Igen-igen, bõszen helyeselek! Ám megint felteszem azt a kérdést, hogy ha beledörrensz egy gödörbe, ahol küllõk szakadnak, akkor mégis mi marad a felnidbõl? Gondoljatok csak bele egy felnit (könnyû CC felni) szabadon akár két kézzel is elhajlítasz… Annak a „rugalmassági tartaléka” egymagába szerintem gyakorlatilag nulla. És ide teszek egy csillagot, majd a végén jön a kisbetûs rész. * Tehát ha nincs mi tartsa a felnit, akkor a küllõszakadást okozó terhelés el fogja hajlítani a felnid.

Más aspektus, hogy valaki merev, de rövidebb élettartamú kereket szeretne használni, vagy legyen rugalmasabb de hosszabb élettartamú. Mindkettõ lehet jogos elvárás és igény.

Nem-nem! J Ha egy kerékösszeállításban csak a küllõt változtatjuk a vékonyított küllõknek rövidebb lehet az élettartama, ám a felni meg LEHET, hogy megmenekül egy-két kritikus esetben. Viszont nem lesz merevebb! És ezzel többet is kell foglalkozni. Nem beszélve a kúszás jelenségrõl ugyebár, ha már egyszer-kétszer centríroztad a kereked, és egy két küllõben nagyobbacska feszültség van, akkor az bizony ha nem is gurulsz a bicóval nyúlni fog, és egy bizonyos nyúlás után újra centrírozhatsz, vagy szakadhat is. Véleményem szerint egyébként átlagos használat mellett (ha nincs nagy erõhatás a kerékre) az élettartamuk kb ugyanannyi. Ha felniféked van, simán hamarabb fogod kikoptatni a felnit.


EEEEhhhhh! Na és akkor végszónak: Aki valami hibát talál a gondolatmenetben légyszi szóljon, nem akartam okoskodni, remélem nem tûnik annak. Tényleg komoly kérdések merültek fel bennem, és tényleg nem értettem sok mindent amirõl ez a téma folyt, vagy máshogy gondolom. Nem akartam továbbá itt észt osztani, nyílván több kereket fûztök be egy év alatt, mint én egész életemben fogok, nyílván több küllõ- és felnitörést láttatok már. Általában nem szoktam fórumokra írni, de itt most úgy gondoltam, hogy építõ lehet a hozzászólásom, illetve ha rosszul gondolom, akkor meg magyarázzátok el jobban! Már ha lehet ezt kérni.

Nem fûztem sok kereket, de mind magamnak csináltam és nekem egy UFO (365gr) felnibe van DT Revolution 2.0-1.5-2.0 fûzve, és 60kiló vagyok. Merev vázas gépem van, és adom neki lejtõkön, ahogy kell (ahogy tudom). Az elsõ kerekemet nem nagyon kellett még centrírozni, a hátsóba kerültek apróbb nyolcasok. Persze a teló mellett a karommal is pumpálok, ha épp nem vagyok fáradt és tudok figyelni. Más biciklire ülve, vagy kereket cserélve (a régi kerekem 2.0-ás küllõkkel) nem érzem a különbséget. Ütöttem már fel párszor, hogy defektes lett, meg dörrentem bele úgy gödörbe, hogy azt hittem, hogy most tényleg lesz valami, de teljesen jól bírja. Szóval véleményem szerint egy 60 kilós embernek átlagos CC/túrázás/terep felhasználásra nem lesz nagy különbség/élettartam változás. Csak vagy 150grammnyi könnyebség. És ugyebár ez a cél J


És a kisbetûs csillagos rész!
*
Ha egy felnit (legyen mondjuk a könnyû CC-s felni) megfogsz két kézzel, és nekiveselkedsz, simán elhajlítod (összenyomod tojásra). Ám ha be van fûzve, ez már piszok nehéz feladat. Mit jelent ez? Hogy a felnire érkezõ hatásokat a küllõk veszik fel.** Továbbgondolva pedig: Egy kerék merevségét, teherbírását a küllõk határozzák meg. A felni, ha gyenge nagyon keveset játszik ebben a játékban. Ha feltesszük, hogy a küllõ és a felni kapcsolata olyan, hogy semmilyen esetben sem szakad ki, akkor bizony ha odakened a felnidet, akkor csak a küllõkön múlik, hogy mennyire hajlik el (mármint a felni)!!! És ha a küllõ vékonyabb, ugyanakkora erõhatásra többet nyúlik, hamarabb is szakad. Könnyebben megy tönkre.

**
És mivel a küllõ nyomást nem vesz fel, csak húzást, ez úgy fog mûködni, hogy ha két szélén össze akarod nyomni a befûzött kereket, akkor az tojás akar lenni, és a nyomás irányára merõleges küllõket próbálja HÚZNI az agyból, a nyomás irányában levõk meg hajlanának ki. Persze egy jól befûzött kerékben minden küllõ elõ van feszítve. Ilyenkor az történik, hogy a nyomás irányában levõ küllõk belsõ feszültsége csökken (ugye az eredeti húzást nyomással kompenzáljuk, de még mindig marad benne húzás) a másik küllõk belsõ (húzott) feszültsége pedig nõ. Ha rendben van a kerék, akkor elvileg pont ugyanakkora lesz a feszültség változás.

És tényleg a legvégére egy Gyors számítás:

Alapadatok:
Acél (EN 10080:2005 szabvány) határfeszültsége (amit elbír) : 500N/mm·2
Acél rugalmassági modulusa: 210 000 N/mm·2
1.5-ös küllõ keresztmetszete: 0,75*0,75*3,14 (ernégyzetpí)= 1,77 mm·2
2.0-s küllõ keresztmetszete: 1*1*3,14 =3,14mm·2
Küllõ hossza: 250mm

Számítások 1.5mm-es küllõnél
Folyási teherbírás: б =F/A
F= б*A
Ami azt jelenti, hogy 1,77*500 = 885N (kb. 88kilogramm)a teherbírása (folyáshatárig) egy 1.5-ös küllõnek
Megnyúlás:
Ez ebben az esetben 250mm hosszú küllõnél:
885=210000*x/250
x=1,05mm
Tehát 1 milit nyúlik egy ilyen küllõ megfolyás elõtt, azaz a rugalmassági határfeszültségi állapotában. Utána még sokat változhat, ha lassan terheljük, de ez nyílván nem fordul elõ, hirtelen terheléskor ennyit nyúlik, megfolyik, szakad, aztán kuka. (ez kicsit hatásvadász volt, bocs)

A számításban szereplõ acél átlagos melegen hengerelt betonacél volt, egy szétedzett küllõ ettõl bizonyára sokkal komolyabb, finomabb, jobban megmunkált anyag. Hidegen húzott acélok esetében a folyási határfeszültsége akár 1500N/mm·2 is lehet

Nézzük a 2 milis párját
Határfeszültsége: 500*3,14=1570N (kb.157kilogramm) majdnem kétszer akkora mint a kistesóé!!!!
Ha leterheljük ezt a küllõt azzal a terheléssel, amivel az elõzõ a határállapotba került, akkor:
885/3,14=282N/mm·2 feszültség ébred benne:
Ami azt jelenti, hogy 282=210 000 *x/250
x= 0,335mm-t nyúlik meg. Ez már a harmada az elõzõnek!
Egyébként ennek a határállapotba kerülésekor (szakadásnál) a megnyúlása ugyanannyi, mint a vékony küllõnek, mert az anyag ugyanaz, a hossz, ugyanaz, és a benne ébredõ feszültség ugyanaz. Egyedül a rá ható terhelés változik, ami kb kétszer akkora. Tehát az elõzõ küllõ, ha ráakasztunk egy 88kilós súlyt, akkor megnyúlik 1 milit, míg a vastagabb 157kiló terhelés hatására nyúlik meg ugyanennyit.

Mivel ez a megnyúlási folyamat rugalmas állapotban megközelítõleg lineáris, elmondhatjuk, hogy az 1.5-ös küllõ ugyanakkora terhelés hatására háromszor annyit nyúlik, mint a 2.0-ás. Az ezt elõidézõ teherbírás kétszeresét képes elviselni a 2.0-ás

Tehát akkor:
„A 2-es küllõ nem tud annyit nyúlni…”
A kettes küllõ pontosan ugyanannyit tud nyúlni, csak nagyobb erõ hatására

Az acélokról bõvebben itt: www.betonopus.hu/notesz/kutyanyelv/acel-szilardsag.pdf

[tnaz]

[FONT="]„Na és itt a legdurvább tézis:”
"Minél nagyobb a küllõ hossza, annál nagyobb kihajlást képes produkálni."

[/FONT][FONT="]
Vélemény: A mondat szerintem helyes. Egy rúdszerkezet minél hoszabb, annál nagyobb kihajlást bír produkálni. Ugyanis ez az érték függ az anyag geometriájától. (keresztmetszet, oldalarányok, stb.) Ám csak akkor hajlik ki, ha nyomás éri.

Laikusoknak: Egy vonalzón lehet kipróbálni. Veszel egy 30 centis vonalzót, megnyomod a két végén, és nyomod addig, míg eltörik. Aztán veszel egy 50 centiset, és ezzel is ezt játszod. Az 50 centis míg eltörik sokkal öblösebb lesz, mint a kisebb. (ez a kihajlás, és függ a vonalzó hosszától).

Megjegyzés: A mondatnak amúgy tényleg nem sok értelme van, mert ha az elõzõ vonalzós pédát vesszük akkor szinte nagyon kis erõkülönbségnél kezdenek el a vonalzók meghajolni. Egy átlagos szerkezet emlékeim szerint akkor rúdszerkezet, ha kb a hossza olyan négy-ötszöröse a szélességének, és ekkor már kell (illik/lehet) ellenõrizni a kihajlást, ha nyomásra akarjuk terhelni.

A váz csövei, meg a villák esetében mondjuk hasra ütésszerûen (ezt remélem jó írtam így le) a vastagság/hossz értéke: 1/8-1/12. Mondjuk ránézésre 3-4 centi egy telószár átmérõje, és vagy 30 centi hosszú. Most lehet nem pontos, de nagyságrendileg kb itt van.A küllõ esetében ez az érték más. Mondjuk 20 centis a küllõ, és 2mm-vastag, akkor ez 1/100. Ez egy nagyságrendnyi különbség, és itt már gyakorlatilag mindegy, hogy most a küllõ 24 centis, vagy 20. Nyomást nem fog felvenni, az biztos. (egyébként, ha egy 2 mm vastag küllõ mondjuk 1 centi lenne, akkor lehetne számolgatni, hogy mennyi nyomást bír el. (próbáld meg az eltörött vonalzódat nyomogatni, ugye-ugye, egyre nehezebb.)
Általánosságban a hosszú szerkezetek pont a kihajlás miatt nem tudnak felvenni nyomást. És minél hosszabb, ugyebár annál többet hajlik, míg el nem törik. Tulajdonképpen a küllõ olyannira nem tud nyomást felvenni, hogy mindegy, hogy most 200 vagy 250 mm hosszú. Ebbõl a szempontból akár bowdeneket is lehetne a küllõk helyére rakni, csak vágjál menetet a bowden végére ;-).

Úristen! Az a kerék, amiben bármely küllõ kihajlást bír produkálni, az egy szar kerék!!!


Igenigen!: A küllõ egy vékony szerkezet, és ugyebár nem terhelhetõ nyomással, mint mondjuk a váz csövei, vagy a villa szárai (ott sem nagyon fordulnak elõ tisztán nyomófeszültségek persze, de mivel annak olyan a keresztmetszete, amilyen, ezért bírja a nyomást is) ezért van, hogy a vasbeton szerkezetekben a vas képes nyomást felvenni, mert körbe van betonozva, és nem tud kihajolni. Nem úgy mint a küllõ.

Ha a befûzött küllõt nyomás éri, kihajlik. Most mindegy, hogy miért, (szar a kerék, vagy akkorát ugrottál vele, hogy nem bírja) de ha kihajlik, akkor ott valami nincs rendben. Nyomás pedig akkor éri, ha azok a küllõk, amelyeknek pedig dolgozniuk kellene (dolgozás alatt azt értem, hogy az agyat a helyén tartani) túlterhelõdnek, esetleg elszakadnak, vagy ki vannak lazulva, vagy egyéb okokból nem képesek ezt a feladatukat végrehajtani de mikor ez történik a felnidnek már rég annyi. A kerék küllõiben mindig kell hogy legyen húzás, pontosan ezért, hogy ne tudjon kihajolni.

Ez tényleg hiba, itt a kihajlás helyett rugalmasságot kellett volna írni, és máris értelmes a mondat.

Azt hiszem itt fog jönni az elsõ kérdésem.
Tehát akkor így hangzana a mondat, hogy:

"Minél nagyobb a küllõ hossza, annál nagyobb rugalmasságot képes produkálni." (rugalmasságot tárolni)???

Ezzel viszont nem értek egyet, ugyanis a rugalmasság anyagfüggõ.
Ez egy elég jó link:
http://hu.wikipedia....i/Hooke-törvény
(Az elsõ két bekezdés az idevonatkozó)
Ezen a linken magyarázza tovább, bár nem olyan jó: http://hu.wikipedia....massági_modulus

Röviden a lényege konyhanyelven: Ha egy anyagot meghúzol, megnyúlik, ha elengeded visszaáll az eredeti állapotába, ez egy rugalmas viselkedés, kevésbé konyhanyelven, feszültség hatására anyagváltozik és a feszültség megszûnésekor visszaáll eredeti helyzetébe (mint a rugó). Ez gyakorlatilag a Hooke törvény. Ezt viszont csak egy határig lehet tolni, amikor is az anyag olyan változásokat szenved „megfolyik” ami már nem áll vissza a feszültség megszûnésekor, ekkor az anyag képlékenyen viselkedik. A linken a képletben a rugalmassági modulus (az anyagfüggõ érték) és a feszültség ismeretében megkapjuk az anyag fajlagos nyúlását. A tényleges hossz tudatában pedig a tényleges nyúlást.

A képlet tehát: Az anyagban levõ feszültség egyenlõ az anyag rugalmassági modulusának és a fajlagos megnyúlásnak a szorzatával. Vagy ha a feszültséget elosztod a rugalmassági modulussal, megkapod, hogy mennyit nyúlik az anyag.

Mivel ez egy a nyúlás fajlagos érték ezért a tényleges érték függ az anyag eredeti hosszától is, tehát egy 10 centis küllõ ha 1 milit nyúlik, akkor a 20 centis kollégája 2 milit nyúlik, ugyanakkora terhelésnél.

A kérdésem pedig: ezzel UGYE azt akarod mondani, hogy minél hoszabb a küllõ adott terhelés hatására többet nyúlik??? :-P Mert ez így már helyes. Maximum arra tudok gondolni, hogy ha kisebb az agy pereme, vagy a perem távolabb helyezkedik el a középvonaltól, akkor hosszabb a küllõ, így több mozgást enged a felninek. De ez miért jó? Illetve annyit számítana az a pár centi küllõ hossz differencia egy 25 centis küllõnél?

„Na és itt jön be ez a fránya elvékonyított küllõ: ha egy küllõ több rugalmasságot bír önmagában tárolni, akkor a saját élettartamát tudja ezúton megnövelni! Az a küllõ ami buta vastag, sokszor gyengébb lesz a végelszámoláskor.”

Na ezzel viszont már nagyon komolyan vitatkoznék! Kezdem ott, hogy mit értesz/értetek azon, hogy egy küllõ rugalmasságot tud magában tárolni? És miért gondoljátok, hogy a vékonyabb küllõ többet tud magában tárolni, mint a vastagabb? Ezt elolvastam többször is, de nem sikerült rájönnöm lényegére.

Amire gondolok, az az lehet, hogy a vékonyabb küllõben ugyanakkora terhelés hatására nagyobb feszültség ébred. Ugye mert az keresztmetszet függõ is, és mivel a rugalmassági modulus állandó (mindkét küllõ acél), a küllõhossz a két esetben ugyanakkora, a feszültség a vékonyabb küllõben nagyobb, ezért többet fog megnyúlni. Erre tudok maximum gondolni ennél a „rugalmasságnál”. Tehát, hogy engedi a felnit jobban mozogni.
Ez is kérdésem, hogy ez miért jó? Ezáltal más küllõk is jobban be tudnak lépni az erõjátékba? Vagy ha többet mozog, tovább tart?

Ezt most nagyon nem értem, mivel ha egy anyagnak kisebb a keresztmetszete mint egy másiknak, ugyanakkora terhelés hatására nagyobb feszültség ébred benne, és a terhelés növelésekor hamarabb eléri a határállapotát, következésképpen hamarabb megy tönkre. Terhelés változás hatására nagyobb feszültségek ingadoznak benne, kvázi jobban fárad.
Szerintem ez azt jelenti, hogy gyengébb. A fáradáshoz annyira amúgy nem értek, de ha jól gondolom az anyag fáradását a dinamikus terhelés idézi elõ.



Véleményem szerint ez a küllõvékonyítás csak arra jó, hogy súlyt lehessen csökkenteni, és mivel egy 2.0-ás átmérõjû küllõ erõs lehet annyira, hogy nagyobb terhelés hatására a felni menjen hamarabb tönkre, (kiszakítsa a szegecset a felnibõl, minthogy a küllõ szakadjon el) ezért úgy gondolták, hogy van benne „felesleges” anyag. A súlyának csökkentésével meg szinkronba próbálhatják hozni, hogy adott esetben ne a felni adja meg magát hamarabb, hanem a küllõ. Ezt el tudom képzelni, de nagyon erõltetett, és akkor ez viszont azt jelenti, hogy a vékonyított küllõ hamarabb nyúlik, vagy szakad ugyanabban az összeállításban, mint vastagabb párja.

Ez egyébként akkor is értelmes, ha a küllõ nem szakad el, hanem csak megnyúlik kicsit (képlékeny lesz) viszont nem tudja felvenni a többlet feszültséget, amit társaira hárít el, és így nem terheli a felnit annyira. Viszont ebben az esetben deformálódhat a kerék ugyebár, mert a feszültség megszûnésekor az egyik küllõ maradandó alakváltozást szenvedhetett, azaz lehetséges, hogy megnyúlt. (Ám a felnibõl nem szakította ki a szegecset.)

Amúgy azt hiszem, hogy errõl is vitáztatok, hogy a vastagabb szakad hamarabb. Ezzel sem értek egyet. Azt is jelenti továbbá, hogy a felni hasonló terhelés hatására többet fog mozogni (nehezebb embernél olyan puha instabil érzést kelthet). És mivel többet engedi mozogni a felnit, abba könnyebben kerülhet nyolcas, vagy tojás. Ugye mert a felni hamarabb kerül abba az állapotba, hogy úgy elhajlik, hogy nem tud visszaállni eredeti helyzetébe, vagy az elõbb említett eset, hogy egy-két küllõ éri el a rugalmassági határállapotát”, maradandó alakváltozást szenved, ezzel szintén deformációt okozva.

Összességében véleményem szerint a vékonyabb küllõ könnyebb, gyengébb, jobban hajlítható kereket eredményez, ám ha éppen olyan terhelés van, hogy valami szakad, így a küllõ fog hamarabb tönkremenni a felni szegecselésével szemben, ami akár a felni szegecseinek életét mentheti meg.

Kérdés persze, hogy ha már ekkora erõk vannak, hogy szakad a küllõ, akkor mi marad utána a felnibõl… Talán hiába maradnak a szegecsek a helyén…

Vagy általánosságban elmondható az is, hogy a kerék rendszeren belül a küllõk a leggyengébb elemek, ezért azok nyúlnak, mennek tönkre elõbb, így mentve meg a felnit a komolyabb terhelés alól, ami azt eredményezi, hogy sokszor kell utánhúzni a küllõket, sok nyolcas lesz a kerékben, és a sok húzgálástól akár a küllõk el is használódhatnak = kuka.
De ez is csak a küllõ felni kapcsolatánál érdekes, hogy ne szakítsa ki a szegecseket a felnibõl.

Mégvalami az elõzõhöz:
„akkor a saját élettartamát tudja ezúton megnövelni!”
???
Szerintem csökken az élettartalma, mert a terhelés hatására nagyobb feszültség-ingadozások lesznek az anyag belsõ szerkezetében, jobban fárad. Nem?
Erre tényleg kíváncsi vagyok!!!

[/FONT]

[tnaz]

[FONT="]Kedves Atom, és Yasec! Meg mindenki más, aki ezt el bírja olvasni!


Én általában nem olvasom a fórumot, de van egy barátom, aki igen, és mivel mostanság megint aktuális lesz a kerékfûzés téma nálam, ezért ide irányított. Elolvasgattam a cikket feltettem neki pár kérdést, és jött a válasz, hogy: „Inkább nekik hiszek, mert befûztek már pár száz kereket.”
Tanultam némi mechanikát, és lenne egy pár kérdésem hozzátok, illetve megjegyzés.

Akkor idézek:

[/FONT]

[Tommmas]

Dobjunk rá néhány oldal reklámot?

dobjál, csak akkor meg ne legyen 750

[sylverdevil]

Dobjunk rá néhány oldal reklámot?

ha tényleg csak a reklámok hiánya miatt annyi-amennyi, akkor nem szóltam, de kétlem, hogy csak az volna a ludas

[Spalya]

ez engem is eléggé szívenütött. egy éve szerintem még ~140 oldalt kaptunk ugyanennyiért. megbocsátható, ha mondjuk nem 9-10 szám lenne, de gondolom erre semmilyen jel nem utal

Dobjunk rá néhány oldal reklámot?

[adamkg]

Köszi Tommas. Igyekszünk, igyekszünk!

[sylverdevil]

kgádámnak gratula a képekért!

745Ft, és kevesebb mint 100oldal? Meglepõdtem..

ez engem is eléggé szívenütött. egy éve szerintem még ~140 oldalt kaptunk ugyanennyiért. megbocsátható, ha mondjuk nem 9-10 szám lenne, de gondolom erre semmilyen jel nem utal

[Tommmas]

kgádámnak gratula a képekért!

745Ft, és kevesebb mint 100oldal? Meglepõdtem..

[Sakic]

A Dunconban fehér küllõk vannak?

Igen.

Gondolom akkor a Atomlab (a többi alkatrészbõl).

[MJani01]

Lesz idén a 2008as racing ralph tesztelve?
(ha igen, jó embernek adjátok ám , a 2 cc versenyzõ közül valamelyiknek)

[adamkg]

Igen.

[Sakic]

A Dunconban fehér küllõk vannak?

[Camping Joe]

Áprilisit tegnap olvastam. Teszkóbájk cikk nagyon jóó volt egy kis felüdülés a napomban.

[Mew]

én még a mai napig nem jutottam hozzá...holnap midnenképpen vadászok már eggyet

[widra]

Ez a júniusi valami király lett ez a rengeteg DH-s cikk benne nagyon király. Szal' grat hozzá.

[adamkg]

Köszi srácok. Közben pont azon gondolkoztam, hogy amikor én már versenyezetem, meg figyeltem a nagyokat, akkor az olvasóink egy része még pajzán gondolat sem volt. Vicces, hogy mennyi ideje csináljuk már.

Thy: eggbeatert használok, és a töréskor is azt használtam. Na, nem mintha ezen múlt volna bármi is. Számomra a rendszerben van a hiba. A bundámat meg megtartom. Ez a védjegyem (Sala hiányában, a legszõrösebb bikemagos) .

[zsolo]

Jó, hogy vanak még olyanok, akik ismerik a történet elejét:D

Pontosan erre gondoltam én is. Divatos manapság elfelejteni pontosan honnan is indultunk.