Cuki, szerintem elõször könnyebb terepekre vidd bringázni a lányzót, hogy megszeresse. És persze ne szidd, ha lemarad, hanem biztasd inkább, az célravezetõbb. Eleinte én is nehezen szántam rá magam a tekerésre, most már teljesen természetes, hogy amikor csak tehetjük, bringázunk. Többnyire munkába is azzal járok, ha az idõjárás engedi. Ha lesz majd összeröffenés a Bibicben, gyertek el együtt, rám is pozitívan hat a többi bringás csajszi!!
Szereti amúgy, csak ellustult a lelkem. Birja ám. Nemrég voltunk az Õrségben, ott is tekertünk sokat, csak a földuton lefelé két vizmosás között félt a fáradság miatt, de ez természetes.
A Bibicet megbeszélem vele is...