1666 hozzászólás a témában

[Mellon]

Rég volt, meg hogy akkorának látszik mint a Hold he-he...

Alig nagyobb a Holdnál, éz legközelebb is kb 100x (ezt most nem tudom pontosan) távolságban van a Holdhoz képest.
Szóval akármilyen közel is lesz, akkor is csak egy nagyobbacska pontnak látszik az égen.

A lánclevelek elég sokáig élnek, ez is csak azt bizonyítja. A Gyõrikeksz-Dannonos levél is nemrég újra szárnyra kelt.

[lensver]

Hú, ebben az esetben nemcsak távcsõre,de idõutazó gépre is szükségünk lesz!

[Trueman]

Amennyiben igy van, akkor bocsi. Emailben kaptam egy baratomtol

[lensver]

Ó, ez bizony jól hangzik! Remélem innen is látszik majd! Ki a szabadba!

[Trueman]

Hat, nem tudtam eldonteni hova menjen a kovetkezo hirecske. Talan itt jo helyen lesz.

Ebben a hónapban (augusztus) a Föld és a Mars közelebb lesznek
egymáshoz, mint az írott történelemben bármikor.

A Mars legközelebb 2287-ben lesz ilyen közel.

A találkozás csúcsa augusztus 27-én lesz, amikor a Mars 34,649,589
mérföldre közelíti meg a Földet és a Hold mellett a legfényesebb égitest
lesz.
Szabad szemmel akkorának fog látszani, mint a Hold. Könnyû lesz
meglátni

Augusztus elején este 10 órakor keleten fog felkelni és kb. hajnali 3-
kor éri el a legmagasabb pontját. Augusztus végére, amikor a 2 bolygó a
legközelebb lesz egymáshoz, sötétedéskor fog felkelni és a legmagasabb
pontját 0:30-kor éri el.

Olyan csoda lesz látható, melyet élõ ember még nem látott.

Tájékoztassa errõl ismerõseit!

[schnellthomas]

Sziasztok!

Hallotátok, hogy Szápár mellett összeraktak egy szélerõmûvet!

hehe a település polgármestere azt várja hogy megnövekszik majd az idegenforgalom!Ez elég nevetséges hogy MAgyarországon olyan nagy szám a szélerõmû.Ez valami hihetetlen!

Jó éjt!

[Balu1]

...volt már olyan hogy nem túl messze csapott be tõlem.
És igencsak :scared:

Addig általában nem veszik komolyan az emberek amíg nem beléjük csap az istennyila,
utána meg már nem tudják komolyan venni.

Egy ilyen esetet valaki túlél az már jobban vigyáz magára mert kétszer született.

[Dig]

Engem mindig kiröhögnek mert fosok a villámoktól.
De volt már olyan hogy nem túl messze csapott be tõlem.
És igencsak :scared:

[Balu1]

Összefoglalásként mit jó még tudni a villám veszélyeirõl...

A kimagasló fa természetes villámhárítóként müködik, tehát nagyon helytelen szabadban magányos fa alatt menedéket keresni.

Szerfölött veszélyesek a nedves falú épületek.

A legtöbb embert -
- magas fa alatt,
- toronyban,
- sík mezõn futás közben - éri a villámcsapás.

Sajnos, zivataros idoszakban gyakori a villámsújtotta halálesetek száma.
Szerintem érdemes komolyan venni.

[Balu1]

A villám iránya a képrõl kiderül. Látszik melyik irányból ágazik el.

Végülis az igaz, "adj egy fix pontot és kifordítom a sarkaiból a földet"
Az, hogy mi mihez képest, egyrészt nézõpont kérdése.

Az irány a földtõl felfele van, nem lefele fentrõl. Csak, hogy pontosak legyünk.... belõled indul a villám, nem beléd csap.

..Akkor szakadó esõ volt, és focimeccs, és mint tudjuk, vizes volt a pálya.

Hadd ellenkezzek egy kicsit. A föld zivatar idején általában nedves.
A villám feszültsége elég magas ahhoz, hogy a talajnak ne kelljen lucskosnak lennie ahhoz, hogy vezesse azt a hatalmas feszültségü elektromos energiát.
Ahhoz mindenképp eléggé vezet a talaj, hogy közeli villámcsapás esetén létre jöjjön az a bizonyos lépésfeszültség, vagyis a két lábad távolsága között is lehet akkora feszültség különbség, hogy az egyik lábadon elektromos ívként belép és a másikon ki a villám energiája.


Ami a villám irányát illeti azért nem egészen és nem mindíg van így.
Idézek egy cikkbõl: http://metziv.freeweb.hu/villam.htm


Nem minden villám egyforma

Beszélnek arról, hogy egyszer gyújt a villám máskor nem, és vannak helyek, ahová elõszeretettel vág le. Ez mind igaz. Lényeges különbség van aközött, hogy a villám a felhõ pozítív, vagy negatív töltésu sarkábol indul-e ki. Az elsõ esetben pozitív villámról bezélünk, és ekkor az elõvillámban pozitív töltés megy le a földre, a fõvillám pedig negatív töltést emel a légkörbe. Ennek ellenkezõje történik a negatív villámban. Ebben az esetben negatív töltés megy le a földbe, és pozitív töltés emelkedik a légkörbe. Ez azért fontos, mert a pozitív villám lecsapási helye a talaj viszonyaitól függ. A negatív viszont a kiemelkedo fémtárgyakat kedveli. Még egy nagyon lényeges különbség is van a két villám között. A negatív villám hosszabb ideig tart, idotartama többszöröse a pozitívénak. (legalább 1ms), ezért gyújt, és tuzveszélyes. Innen a neve is gyújtóvillám. A pozitív villámot hidegvillám is nevezik. Ennek áramerossége kisebb, nem gyújt, csak mechanikai hatást fejt ki, például lehasítja a fakérget.




Egy másik forrásból is idézek röviden: http://www.kereso.hu/yrk/Erinv/183755

"A villám iránya túlnyomóan fölülrõl (a felhõbõl) lefelé (a föld felé) tart, az ellenkezõ irányra nincs beigazolt eset, ellenben arra volt már példa, hogy a villám alacsonyabb felhõbõl magasabb felhõbe ment; a vízszintes irányú villám is elég gyakori." Forrás: Révai lexikon

[Balu1]

Sziasztok!

Lehet h hülyén hangzik a kérdés, de meg tud csapni a villám a biciklin?

THX

Mivel nem vagy földelve (a gumi miatt), ezért szerintem nem. Persze, ha leteszed a lábad, akkor igen.

De amúgy sincs sok esélye, hogy belédcsapjon egy villám, elõbb kap el egy fát, vagy villanyvezetéket, villámhárítót, ésatöbbiésatöbbi.

Azért én komolyabban venném a kérdést.

Egymás mellett áll egy tizenvalahány emeletes toronyház és egy kettõ emeletes épület. Mindkettõnek van a tetején villámhárító.
Egyik alkalommal a kettõ emeletes épület oldalán futó villámhárító anyaga egy helyen meg volt olvadva és egy 80centis darab lehajlott belõle.

Ezen más is csodálkozott, hogy mégsem a legmagasabb helyre csap bele a villám. Itt is kikerülte a toronyházat és lejött vagy tíz emeletet mellette.

A villám jobb esetben nem kerül ki semmit, itt mégis így volt. Ezt nem lehet kiszámítani.

Nem 230Volt vagy párezer, ez a kisülés hosszú kilométereket képes átugrani a levegõben lebegõ pára és vízcseppek között, de akár száraz levegõben is.

A villámot nem zavarja, hogy gumi talpu cipõ van rajtad vagy nem ér a lábad talajhoz. Átugorja azt a kicsi távot a talaj és a bokád között, bármilyen magasan is vagy, fél méter ...egy méter? ..esetleg a felni távolsága? ..az semmi neki és igen veszélyes a villám energiája.

Még ha tudnál lebegni a talaj fölött az sem jelentene védelmet mert a villám elõször beléd csapna és onnan a földbe. (már bocsánat de a téma miatt feltételezve)

Ha éppen a fa alatt állsz amikor bele vág a villám akkor a törzs mentén csak egy része fut a földbe. Az ágain a villám hatalmas feszültsége is eloszlik és kisebb elektromos kisülések formájában a fakorona környezetét is megszórja a fõágnál kisebb kisülésekkel. Ha alatta áll valaki akkor még mindíg nagyobb de legalább hasonló áramütés érheti mint amikor valaki egy vasúti felsõvezetéket érint meg. Ha szerencséd van és nem oda vág be hanem elég közel esetleg csak elzsibbadsz. Egyszer egy focipályán csapott le a villám és az összes játékos rosszul lett tõle, pedig az jókora terület.
ha a törzs mellett állsz akkor kilép a fából a jóval nedvesebb sóktól ionosabb(vezetõbb) környezetbe, vagyis az emberi testbe és azon fut le nagyrésze mint jobb vezetõn.

Talán annyi a különbség a mesterséges elektromosság és a villám között, hogy a villámcsapás miután megégette és vegyileg megbontotta amin átfut azután megszakad.

Egyszer igencsak be voltam sz..va amikor a Janihegyen félúton felfelé elkapott a zivatar és egyre közelebb kezdett csapkodni a villám. Aztán gyorsan elindultam lefelé de az esõ nagyon rákezdett. Akkor megálltam az út egyik részén ahol egy nagy faág hajlott az út fölé és védett az esõtõl.
Aztán egyre közelebb hallatszott a villámlás. Mondanám, hogy már a végén párszáz méterre de annál gyorsabban jött a hangja, szinte azonnal hallottam. Addig ott álltam az út szélén a fa koronája alatt ami elég veszélyes ilyenkor.
Persze nem vártam tovább inkább elindultam lefelé az víz átfolyásoktól patakká dagadt úton a szakadó esõben. Végülis amint látszik, megúsztam.
Szerencsém volt.

[ViktoRider]

Ha elég nagyot esel, bizony elõfordulhat, hogy pont fejbe talál a villád

LOL:D
Egyébként sztem nem valószínû, hacsak nem egy hegytetõn állsz, ahol nincs egy fa se:), a villám mindig a magasabb pontokba csap be.

[pixel]

Sziasztok!
Lehet h hülyén hangzik a kérdés, de meg tud csapni a villám a biciklin?
THX

Ha elég nagyot esel, bizony előfordulhat, hogy pont fejbe talál a villád

[schnellthomas]

Sziasztok!

Hûûû.Jövök haza Balatonakaliból bringával és láttam valami igencsak jó dolgot!Valahol a pusztába, azt hiszem Bakonycsernye elött Zirc felõl építenek egy szélerõmûvet.
Hehe odatettem a bringámat a pótkócsinak támasztva és levideóztam a telefonommal...hát igencsak nagy méretekrõl van szó.Hihetetlenül eltörpül a bringám mellette!

Sziasztok,megyek aludni,mert nagyon elfáradtam(nehéz tatyó volt a hátamon és így tettem meg a 130Km-et egyedül:))

[Ranger^41]

Felhasznált forrás:: fizika füzet 11.o

Amit az utolsó linken látunk flash animációt, ahhoz annyit tennék hozzá, hogy az utolsó szabályozó rudat nagyon lassan emelik ki, azthiszem több hónap, hogy a k(sokszorozódási tényezõ), nagyon kis mértékben növekedjen k=(újabb hasadások száma)/(elhasadt magok száma). Ha k>1 az a szuper kritikus állapot, És ha k=1 az a kritikus állapot, ebben az esetben az idõegységre jutó hasadások száma nem változik, tehát a magenergia felszabadulásának teljesítménye állandó. Ez valósul meg a reaktorban nomál üzemmódban. Illetve még amikor k<1 az a szubkritikus állapot, ez valósul meg a reaktorok leállítása során.

[Ranger^41]

Na végig olvastam a topikot, hát elég rédekes!
Én az atomerõmûves példához szólnék hozzá.
Nagyon sokan paráznak Paks miatt, pedig fölösleges. Azt hiszik, hogyha atomreaktor, akkor biztos olyan mint Csernobilban, mert aomreaktor-atomreaktor 1remegy. Pedig van köztük egy nagy különbség, méghozzá a moderátorközeg. Ugye ez lassítja a neutronokat, hogy azok radoiaktív bomlást idézzenek elõ az uránban. Csernobilban grafitot használtak moderátor közegként (elmagyarázták 1x, hogy miértis de sajnos már nem emléxem, azthiszem gazdaságosabb, valami szaki majd úgyis kisegít:)), és miután leolvadt a reaktor, ez akkor is ottmaradt, és tovább lassította a neutronokat, tehát a bomlás nem állt le. Paksi erõmûnél elvileg lehetetlen, hogy leolvadjon, hiszen víz a moderátor közeg(magas nyomáson), és ha eléri a kritikus hõfokot,akkor gõzzé válik, ami már nem lassítja a neutronokat tehát leáll a szabályozott láncreakció, és az egész bomlási folyamat, ráadásul a neutronelnyelõ szabályzórudakat(ami kadmium, vagy brómozott acél) egy elektromágnes tartja a reaktor fölött, amik egy esetleges áramkimaradás, vagy meghibásodás esetén azonnal belezuhannak a reaktorba, és teljesen leállítják a folyamatot. Ráadásul a hûtõvízz sem lehet radioaktív, hiszen 3 körbõl áll a hûtõrendszer. Van a primer kör, ez van az atomreaktorba, van a szekunder kör amiben van a gõzfejlesztõ, és a turbina, és van a harmadik úgynevezett nyitott kör, ami ugye a folyó víze, ez hûti le a gõzfejlesztpben keletkezett gõzt, ami a turbinában áramot fejleszt. A 3 kör egymástól teljesen elzárt, tehát nem keveredik a vizük, emiatt szinte lehetetlen, hogy a primer kör vize kikerüljön a folyóba.