1666 replies to this topic

[the_d]

óbaszki a belekötõs fajtátokat. Semmi olyat amit kezelni kellene vagy tárolni utána vagy ilyenek.

Hõt, fényt, energiát, momentumot, mágnességet természetesen temrel. De ezek nem károsak.

[burce]

Picit komolyabban: egy fajta erõmû van ami nem termel semmit csak energiát (a naperõmûben és a mikrohullámú erõmûben a hõszállító közeget kell cserélni soxor, a szélerõmûben a csapágyakat), a fúziós. Semmit nem termel. Semmit. Csak még nem létezik csak papíron.

:-)


Mellesleg az atomerõmû sem termeli a hulladékot...
Semmit, csak energiát meg érdekesen hangzik. Örökmozgó?!
(Hõt sem?)

[szike81]

Olvasni tudni kell

Node tanítottak valamikor. Asszem. De már elfelejtettem mikor, van valami papír amin le van írva, de nem értem mi a fene az a krix-kraksz rajta.

No szóval én is olvastam dolgokat kvalifikált folyóiratokban (nem HVG meg ilyenek), de eléggé messze van ez még a megvalósítástól, tehát energiát azt nem termel, csak felemészt egyenlõre.
És remélem nem a hidegfúzióra gondoltál, mert akkor aztán télleg eldobom az agyam és elfelejtek olvasni is.

[the_d]

haggyad, majd felül egy szobabicajra, és tekeréssel ellátja magyarországot árammal. Ha már az erõmûvek nem jók.

Picit komolyabban: egy fajta erõmû van ami nem termel semmit csak energiát (a naperõmûben és a mikrohullámú erõmûben a hõszállító közeget kell cserélni soxor, a szélerõmûben a csapágyakat), a fúziós. Semmit nem termel. Semmit. Csak még nem létezik csak papíron.

Olvasni tudni kell

[szike81]

haggyad, majd felül egy szobabicajra, és tekeréssel ellátja magyarországot árammal. Ha már az erõmûvek nem jók.

Picit komolyabban: egy fajta erõmû van ami nem termel semmit csak energiát (a naperõmûben és a mikrohullámú erõmûben a hõszállító közeget kell cserélni soxor, a szélerõmûben a csapágyakat), a fúziós. Semmit nem termel. Semmit. Csak még nem létezik csak papíron.

Na látod? Télleg nem termel semmit, tehát energiát sem.
Szerintem tenyésszünk hörcsögöket, bele kis kerékbe és hajrá, ha valamelyik elfárad, még pörinek jó lesz attól.

[the_d]

haggyad, majd felül egy szobabicajra, és tekeréssel ellátja magyarországot árammal. Ha már az erõmûvek nem jók.

Picit komolyabban: egy fajta erõmû van ami nem termel semmit csak energiát (a naperõmûben és a mikrohullámú erõmûben a hõszállító közeget kell cserélni soxor, a szélerõmûben a csapágyakat), a fúziós. Semmit nem termel. Semmit. Csak még nem létezik csak papíron.

[szike81]

Laza srác vagy, nem mondom

[scottraider]

Gratulálok, mondj olyan fémet amin a sós lében lévõ kloridionok nem okoznak lyukkorróziót. Nem véletlen aktív kutatási téma.
Betonba rakod? Jó ötlet, a paksi reaktorokat is csak 30 évre tervezték. Miért? A betonban az erõs radioaktív sugárzás hatására hajszálrepedések jelennek meg. Ez is aktív napi kérdés, hogy hogyan oldják majd meg.
Várom az ötletet. Ugyan elhígul, de te sem szarsz oda ahol eszel.

Félreértettél én nem hordokban raknám a tengerbe hanem egyböl beleönteném.
A zsupsz az zsupsz.
Az lehet hogy nem szarok oda de csak egy ajto választ el töle,de amig az emberek mindenféle toaletkacsákat meg szupermarohatásu szarokat öntenek a rötyibe hogy bacimentes legyen,a vécé(mi a szarnak legyen egy vécé bektériummentes?)meg vizkõmentes,addig az atomerõmû téma nem is téma.
A másik fogadjunk hogy simán be tudnék vinni a paksi csodaerõmûbe 15kgtnt-t bevágnám az 1-ikkájhába ahol a jot fõzik és kaputó:
De ha már a szar a téma csak hejrajzi kérdés hova ásod el a kakát attol még kaka marad(legfeljebb nem a te házad elött büzölög.
Ugyhogy az atom hõ és mindenféle redva erõmüvek csak sz.rok lehetnek nics olyan hogy elásom és az biztonságos tök mindegy hogy földrengés után kerül a vizbe vagy egybõl.
Zsupsz be a vizbe:D

[szike81]

Gratulálok, mondj olyan fémet amin a sós lében lévõ kloridionok nem okoznak lyukkorróziót. Nem véletlen aktív kutatási téma.
Betonba rakod? Jó ötlet, a paksi reaktorokat is csak 30 évre tervezték. Miért? A betonban az erõs radioaktív sugárzás hatására hajszálrepedések jelennek meg. Ez is aktív napi kérdés, hogy hogyan oldják majd meg.
Várom az ötletet. Ugyan elhígul, de te sem szarsz oda ahol eszel.

[scottraider]

Szerintem is a tengerbe kéne önteni az egésszet,az ugyis messze van tölünk,meg ásni sem kell.
CSak zsupsz.

[burce]

A kipufogó gázokról is kezdetben csak ennyi volt a vélemény, végtelen sok levegõ van körülöttünk, nem számít az a kicsi, amit kipufogunk.
Hát most akkor ássuk el ezt a szemetet. Igazán nincs útban!

...és majd jé, hát nincs is szemete az atomreaktornak. Építsünk még kettõt! Meg még tizet!

Ez a minden a Földbõl lesz szemlélet is nagyon furcsa nekem. Nem magyarázat. A veszélyes hulladék az az. Próbáld a hirosimaiakat meggyõzni arról, hogy ha leásnának X méter mélyre, ugyanolyan sugárzást éreznének, mint a bomba után évtizedekig! (bár nem vagyok otthon a dozimetriában én sem )

És ezeket nem azért mondom, mert az atomenergia ellen volnék. Tisztábbnak tûnik, mint bármi más, nem kell hegyeket elbontani miatta, amik pótolhatatlanok, de nem szabad nevetségesen leegyszerûsíteni a hulladékát!

(És föld alá sem kell ásni, inkább dobjuk be a tengerbe, mennyivel könnyebb megoldás! Arra úgysem jár senki, és nem kell fáradtságosan ásni sem... :S)

[Valeria Victrix]

6,2

[szike81]

Azért paksot sikerült pont egy törésvonalra felépíteni...
Szal oké, hogy nincs rá nagy esély, de ha lesz rengés, akkor a legrosszabb helyen van.

Azért ennél komolyabb törésvonalak is vannak a földön.
Tud valaki olyan estrõl, amikor a Richter-skála szerinti 5-ös értéknél nagyobb földrengés lett volna Mo.-on?

[husevotelefonfulke]

Az egyik, hogy szennyezheti az ivóvizet, valamint a földrengés. Nos a földrengés itt nálunk nem jellemzõ.

Azért paksot sikerült pont egy törésvonalra felépíteni...
Szal oké, hogy nincs rá nagy esély, de ha lesz rengés, akkor a legrosszabb helyen van.

[burce]

Én hajlandó lennék.

[szike81]

Nem félek a kérdésektõl, de nem szeretek sokat gépelni De szívesen elmagyarázok bármit, amit tudok.

A hulladék egy másik oldalát világítanám meg. Egyetértek azzal, hogy nem helyes. Azzal is, hoyg változtatni kell. De ez nem olyan könnyû, és nem is bújok ez mögé.
A hulladéknak sok definíciója van, igen, lehet egzaktul is beszélni róla, de ez most nem célom. Inkább kicsit másra hívnám fel a figyelmet. Az amit mi kidobálunk, jön valahonnan, és elvileg nem csinálunk semmit, csak más formát, összetételt adunk az anyagnak. Namármost, a probléma inkább az, hogy amit megalkotnak az emberek, az hasznos egy ideig, majd pedig kidobják. Még ez sem lenne gond. A gond inkább, hogy koncentráltan jut vissza. Pl egy pohár víz nagyon kellemes lehet ivás céljából, de egy tengernyibe biztosan belefullad, bárki is legyen. Ez a gond vele. A koncentrált visszajuttatás. Namármost azt senki nem szeretné, ha midenhol szemét lenne, ezért eltüntetik egy adott helyen, ott viszont tetemes mennyiségben. Ez így ebben a formában elítélendõ. Ebbõl kifolyólag én is azt mondom, hogy nem helyes, de hány embert érdekel, ha úgysem tudja hova megy a szemét. És hiába alkalmazol biodegradálható anyagokat, az sem úgy mûködik hoyg bármennyi, és akármilyen összetétel.

Hány ember lenne hajlandó tanulni annak érdekében, hogy jobbá tegye a környezetet és hány lenne hajlandó azért tanulni, hogy a dozimetriai fogalmakkal tisztában legyen?

Minden tiszteletem a tied, ha érdekel, de sokakat nem. Nem a kémia, vagy fizika a hibás, mert szennyezzük a környezetet. Ellenkezõleg, az teszi jobbá. Senki sem hajlandó ma már szalmában / szénában feküdni eset, reggel meg lapulevelet használni...

[lensver]

Sajnos a csernobili esetnek is két verziója van. Az egyik, amit a közvélemény formált, a másik, ami a tudományos magyarázat. Nos a kettõnek sajnos nem sok köze van egymáshoz. Valszeg ez amiatt van, hogy a lakosság nem ért a dozimetriához és fogalma sincs arról, hogy ott miért volt biztos az, hogy az erõmû alkalmatlan a biztonságos üzemeltetésre.
Persze kockázat van, és megértem ha valaki azt mondja hogy nem ért egyet valamivel, de akkor legyen tisztában azzal hogy mekkora is az a kockázat.

Légyszi ezt fejtsd ki, mert félreérthetõ.

[lensver]

Egyébként szerinted azért ki a felelõs, hogy az átlagembernek fogalma sincsen a dozimetriáról?

[lensver]

Nyugi, nálam kérdezésben nincs hiány. Az ismerõseim idõnként azért õrülnek meg tõlem, mert folyamatosan faggatózom. Bár valószínûleg a te tudásod az enyémnél jóval nagyobb, ó uram.

Te most a nukleáris hulladékról beszélsz, én viszont általában ellenzem bármilyen hulladék lerakását. Ez egy undorító módja annak, hogy megszabaduljunk saját koszunktól ezen a világon. Legyen az nukleáris, szerves, háztartási, satöbbi.

Elfogadom, hogy a nukleáris hulladék tárolási módja talán a legbiztonságosabb a többi veszélyes hulladék közül, engem az zavar, hogy eldobjuk.

Mondd, te szemetelsz az utcán? Ha megittad a kólád, siódat, ásványvizedet, gyógyteádat eldobod utána a palackot?

A módszer, ahogy sok ország elhelyezi a veszélyes hulladékait, az nagyjából erre emlékeztet. És itt most szintén nem csak a nukleárisra gondolok, hanem pl.vegyi anyagokat tartalmazó hordókra és sok másra, amirõl tudunk, vagy tudomásunk sincs.

A másik, ami borzalmasan zavar, hogy minden szart beleöntöttek az óceánokba évtizedeken át, és még most is megy bele rengeteg minden. Tengeri ökoszisztémák mennek tönkre, és senkit sem izgat, mert AMIT NEM LÁTUNK, AZ NINCS IS. Valahogy úgy érzem, hogy minden hulladékkal így vagyunk, pedig minden hulladéknak van hatása hosszú távon.

És még az is zavar már egy ideje, hogy amit én kidobok a kukába, azt elviszik, valahol felhalmozzák és az ott is marad. Hatalmas területeken hever a piszkunk és ehhez én is hozzájárulok nap mint nap. Szégyelem az emberiségenk ezt az oldalát, hogy saját hulladékán él (pl.a magyar is) és nem is bánja, nem is zavarja, sõt még csak fel se fogja.

[szike81]

Ne haragudj, én nem értem a te magasröptû fejtegetésedet!

Mint tudjuk, a radioaktív anyagok bomlása hõt termel. Ahogy haladsz a föld belsejében, ezek koncentrációja is nõ. Ebbõl kifolyólag a hõmérséklet is.
Ha már nem végeztél elõtanulmányokat, akkor mondom hogy mi a két probléma ezzel. Az egyik, hogy szennyezheti az ivóvizet, valamint a földrengés. Nos a földrengés itt nálunk nem jellemzõ. A szennyezi az ivóvizet, azt úgy kell megoldani, hogy legyen egy záróréteg, de ez itt a geológusok feladata hogy hova kell.
Én nagyon rokon területen dolgozom és minimális elõképzettségem is van a témához. Ha bármit nem értesz, akkor kérdezz.
De ne feledd, hogy általában az atomenergia még mindig jobb mint az egyéb energiaforrások.
Sajnos a csernobili esetnek is két verziója van. Az egyik, amit a közvélemény formált, a másik, ami a tudományos magyarázat. Nos a kettõnek sajnos nem sok köze van egymáshoz. Valszeg ez amiatt van, hogy a lakosság nem ért a dozimetriához és fogalma sincs arról, hogy ott miért volt biztos az, hogy az erõmû alkalmatlan a biztonságos üzemeltetésre.
Persze kockázat van, és megértem ha valaki azt mondja hogy nem ért egyet valamivel, de akkor legyen tisztában azzal hogy mekkora is az a kockázat.

Csak egy pl.: az általánosságban elfogadott, ha valakit közlekedési baleset ér. Ennek esélye 1:10 000. Az emberek mégis autóba ülnek, mert ez elfogadott és mert ez nem számít nagy valószínûségnek. Ha valaminek a kockázati tényezõje ez alatt van, akkor az elhanyagolhatónak számít. Mégis tüntetnek ellene...

Egy példát is tudok mondani, hogy a természet nem találja undorítónak amit csinálunk. Amerikában van egy bánya, ahol magas radioaktivitást mértek. (Ha érdekel majd utánanézek mi volt a neve.) Kiderült, hogy ott egy természetes körülmények között mûködõ atomreaktor volt. Ezt ugye a bomlástermékek alapján tudták kimutatni. A szabályozást pedig az idõszakosan változó hozamú folyó szabályozta azaz hûtötte, a szabályozást pedig ennek a bórtartalma oldotta meg. Soha nem robbant ez sem fel, csak leállt idõvel. A többit nem részletezném, hogy milyen módon mûködhetett. De ennek nyomán, szakemberek feltételezték, hogy több ilyen is mûködhetett, ami nem a felszínen volt és mi nem tudunk róla.

bocs a hosszú hsz-ért.