[CsTSz 2010/13]
A legutóbbi tájkerékpáros edzésnek több titulusa is van.
13. CsTSz 2010
3. CsTSz 2010, Õszi sorozat
1. Tájékozódási Downhill és Ciklokrossz verseny
Nagyon élvezetes pályát sikerült összerakni, köszönöm. Az élvezeti faktort a szûk ösvények, sosem látott utak és persze a meredek, gyakran szintlelépõs lefelék jelentették.
Valamint tetszettek a famászások és a tolós-futós felfelék is, ez utóbbiak az idei nike félmaratonos felkészülésem - 4 óra :-) - után nem okoztak gondot.
A térkép az eredmény lista alján látható.
Csütörtöki Tájbringa Széria - 2010. - Részidõs eredmények 13. Hárshegy, 09.16.Bemelegítésnek jól esett a 40 percnyi tempózás Újpestrõl, a Kolossy tértõl átvágva a hegyen. A közlekedésre jellemzõ, hogy az Árpád híd budai hídfõjénél láttam egy térképtartós bringát szállító autót, hát vele egyidõben érkeztem meg a Kuruclesi úti rajthelyre.
Az elmúlt napok esõzései miatt kicsit nedves volt a pálya, de épp egészséges módon. Dagonya nem volt, pár helyen pörgött ki a kerék vizes kövek miatt.
Túl sok pont volt, így pontról pontra nem elemzem ki, hogy mit hibáztam, illetve hol vesztettem idõt.
Adódtak olyan helyzetek - a 2. pont után, egy kerítés mellett (na ez is egy érdekesen bringázható technikás szakasz volt)-, amikor két, vízszintesen akadályozó kidõlt fatörzs között kellett átvonszolni a bringát. Persze akkora rés volt csak, hogy a kerékpárt elfektetve vonszolva tuti beleakadt a nyerge az egyik törzsbe. Hogy aztán a túloldalán rájöjjek, hogy ez a rossz út, és ugyanezt visszafelé is eljátszom :-)
Egy nagyobb elkavarásom volt, egy lépcsõsor tetején elmentem balra. Ez a 3-4 átmeneten 5 percet jelentett. Több helyen mentem túl, illetve rossz irányba, ezek fél-1 percekkel büntettek, de ezeket már megszoktam.
Max pulzusomat a 6-os pontra menet értem el. Ezt az emelkedõt három héttel ezelõtti állapotomban nedvesen is simán kitekertem volna. Egyrészt így elég technikás volt: kisebb köveken és gyökereken lejjebb kellett venni a terhelést, hogy el ne kaparjak. De hát elfogyott az erõ, és felsõ felén, ahol már lankásabb volt (20% alatt), leszálltam tolni. Szerencsére jött egy kis pihenõ, mert szintösvényen kellett rámenni a pontra.
A pályavezetés nagyjából a 8-9. pontig hasonlított az eddigi tájbringás futamokhoz.
Aztán jöttek a déhások által kijárt ösvények, majd a 12-13-14 pontok leginkább amiatt okoztak gondot, hogy a térképen nagyon sûrûn voltak- Pl. a 14-est majdnem kihagytam, mert nem láttam az összekötõ vonalat (nem fért ki a térképre). A 13-14 között éreztem úgy, hogy "elvesztem" és nem tudom, melyik úton is vagyok.
Sokat kellett térképezni. A legfájdalmasabb hátrányom a 10-11 átmenetben volt. Ez egy rövid, kanyargós minidh szakasz, lelépésekkel. Ideális esetben, elõtérképezéssel, amikor a térképezés ideje az elõzõ átmenetet gyarapítja (lásd Rózsa Laci) 1:10 perc körüli idõ kellett volna. Ehhez képest térképeztem az elején, sõt, ahogy a GPS másodpercenkénti logját visszanéztem, a szakasz közepén is megálltam térképezni: valószínûleg megláttam egy nyúlcsapást és elgondolkoztam, hogy most merre.
Sajnos a célba vezetõ lefelén sem sikerült jó idõt menni, mert elkavartam jobbra és kerültem egy jót.
Beszélgettünk utána, hogy a térkép memorizálás állítólag fejleszthetõ. Ezt tudatosítanom kellene, mert rövid távú memóriám egyelõre 1-2 elágazásra jó, és ilyen útviszonyok között nekem muszáj fizikailag megállnom térképezni.
Belépés
Felhasználó létrehozása
Ugrás az oldal tetejére
