Ugrás tartalomra

Üdvözlünk a Bikemag Fórumon!
Fórumunk bejegyzéseit regisztráció nélkül is olvashatod, ha hozzá kívánsz szólni a fórumhoz, kérjük regisztrálj!
Jelentkezz be Regisztrálj
Kép

Teljesitménytúrák 2003-ban

- - - - -

  • Lépj be és szólj hozzá
409 hozzászólás a témában

#1
savanyugabi

savanyugabi

    bentlakó

  • fórumtag
  • 6.706 hozzászólás
Bors?
sajna, nem ösmerem, de nincs kizárva.
ja 15 és fél óra volt az idõ...
by


#2
burce

burce

    bentlakó

  • fórumtag
  • 8.694 hozzászólás
:D
és végül mennyi idõ alatt sikerült?

nem találkoztál Borssal?

a mátrabércre a szállást-ajánlatot köszönöm, ha megyek, élni fogok vele! ;)

ja: amúgy eged-vallon utca az télleg kavarós rész. nekünk nyáron, napsütésben és reggel sikerült elkavarnunk :D attól kezdve óvatosabbak voltunk :)

#3
savanyugabi

savanyugabi

    bentlakó

  • fórumtag
  • 6.706 hozzászólás
Jaja, kavarások 1000el... ;D
Fõleg az utolsó szakaszon voltak gondjaim/nk/ Várkút után. Egedrõl lefelé menet csavartam már minden bajom volt, s az utolsó kilométereken szivattam meg magam. Van egy tanösvény az eged oldalában, az elsõ állomás végénél tovább is megy a piros jelzés, de elvesztettem... Egri srácok mondták, hogy ha kissé nyugatra tartok, akkor lenni kõ' egy kék jelzésnek, ami levisz a cél felé, de qrva nehéz megtalálni... Akkora köd volt hogy 5m-tõl tovább nem láttam semmit. Ugyhogy frankón caplatok a szõlõk között, szidva magam hogy miért nme inkább a piroson kavartam... Aztán -jó jel- jöttek 7végi házak garmadával persze kutyákkal frankón ellátva-ami erõs zabszemeffektet rejt magában. Szal, találtam egy eladó telket egy házikóval, amin ki volt téve a tulaj telcsiszáma- madzagos telefon volt egri körzettel, mondom tuti- gájd: tulaj megcsörget:
-elnézést, megmondaná hol van a telke?
-???
ööö..
Nyomtam neki az eltévedt turista szöveget, aztán felfogta, s további kitartásra biztatott. Kb. behatároltam magam, s a végén kb. egy órás plusz töketlenkedés beértem egy utcával lejjebb a Vallon alatt.
Az egész túrán a legdurvább a fagyott talaj volt. csúszott mindenki, mint állat. Egy mamika a turabotjával akkorát vakart elõttem az aszfalton, hogy csak néztem. Gondolom, ha igazi frankó hó lett volna, még mindig mennék.
Mátrabérc érdekel engem is, ha kõ, szállást is megoldjuk, ha akarsz gyönni-kollégium.
by

#4
burce

burce

    bentlakó

  • fórumtag
  • 8.694 hozzászólás
:)
maximum gratula!!

amúgy kavarások voltak?
mesélj még!!
és ugye hogy nem mentél bulizni utána?! :D


nekem (még) két célom van (gyalogos) teljesítménytúrázás terén: téli tortúra és a mátrabérc... a mátrabércet, ha a sulival nem vész össze, tavasszal megprószáljuk :)

(ha egy héttel késõbb lett volna ez a tortúra, akkor mentem volna... volna-volna... ::))


#5
savanyugabi

savanyugabi

    bentlakó

  • fórumtag
  • 6.706 hozzászólás
wazz, brúsz, bejattam a 7végén a tortura játékot, nem volt gyenge. Reggel 6:08 -kor indultam, s este fél tizkor értem be. Most már csak azon gondolkodom, hogy normális-e az, ha az ember nem érzi 2 lábujját, még mosse?? :-[ Szóval, nekem most ultrakemény volt a dolog, egyrészt a jeges ut miatt, másrészt a táv hossza miatt...Utóbbi idõben legnagyobb túrát az jelentette, ha kimásztam a konyhába fröccsé' a TV elé, ha a mutter má' elküldött kenyéré' akkor az komoly expediciónak számitott-bicóval. Szóval, igy ilyen felkészültséggel nagyon bika volt. De teccett, most má' lelkileg gyurok a Mátrabércre. :)
Szóval van hangulata a dolognak, gyertyafényes vadászházpihenõ teával, tök jó. Ha az ember nem nézi, hogy a végén má' minden lépés FÁJDALOM. Elévileg fotóztam is-volna- de a KÖD némileg nehezitette a dolgot. Mondjuk, szerencsém volt, mer' Tar kõnél sikerült elkapni egy pár szép pillanatot. Sajna nem digis, ha be lesz szkennelve, felrakom vhova.


by

#6
burce

burce

    bentlakó

  • fórumtag
  • 8.694 hozzászólás
savanyugabi: persze, nyugodtan, de elõbb azt szeretném, ha letisztázódna, hogy végül is én megyek-e vagy sem :)

#7
savanyugabi

savanyugabi

    bentlakó

  • fórumtag
  • 6.706 hozzászólás
csatlakozhatom? de asszem ,most csak gyalogosoknak irják ki...egyedül nincs kedvem kódorogni a sötétben..

#8
burce

burce

    bentlakó

  • fórumtag
  • 8.694 hozzászólás
vvvááááá....

eddig naponta néztem, hogy mikor kerül fel ez a túrakiírás, egyedül ma nem néztem, hát nem most került fel ?! ;D ;D


...én elég valószínû, hogy megyek...

#9
savanyugabi

savanyugabi

    bentlakó

  • fórumtag
  • 6.706 hozzászólás
üdv.

nem kerékpáros de izgi:
http://ttt.tr.hu/nap...ura.php?id=1802

Ha valaki gondolkodik rajta, szivesen társulnék.

üdv.

#10
Oldbig

Oldbig

    vendég

  • fórumtag
  • 61 hozzászólás
A Zöldpont hétvégi programok oldalán olvastam. Egyébként Bapu is említette valamelyik topikban, õ már tavaly is volt.

Tudod, jó irást mindig szivesen.

Köszike!


#11
lensver

lensver

    bentlakó

  • fórumtag
  • 5.944 hozzászólás
Tudod, jó irást mindig szivesen.

Egyébként honnan értesültél errõl a tt-rõl?

#12
Oldbig

Oldbig

    vendég

  • fórumtag
  • 61 hozzászólás
Köszi lányok! Örülök, hogy ti ketten legalább olvastátok a beszámolót.

Old

#13
lensver

lensver

    bentlakó

  • fórumtag
  • 5.944 hozzászólás
Oldbig, gratula a tt -hez, valóban klassz lehetett, és az a 112km se rossz táv! :D

#14
bors

bors

    vendég

  • fórumtag
  • 202 hozzászólás
Oldbig: Nem is tudtuk, milyen jó túrából maradunk ki. Pedig mi is ezen a környéken tekeregtünk és az összkilométer pontosan 112 lett.

#15
Oldbig

Oldbig

    vendég

  • fórumtag
  • 61 hozzászólás
[Pilisi Cserkész Emléktúra]

Tisztelettel jelentem, megcselekedtük amit a haza megkövetelt! A Topik Veterán Szekciója becsülettel teljesítette az 56-os forradalom tiszteletére, immár hagyományosan megrendezett bringás emléktúra 112 km-es távját.

Az elõzetes információk alapján nem volt különösebben vérmes reményünk a rendezvényt illetõen, ezért a szokásosnál is tétovábban álltunk a pomázi HÉV állomás parkolójában. Reménykedtünk, talán feltûnik néhány elszánt kerekes is, mivel csak gyalogos túrázókkal találkoztunk, akik rövid idõn belül el is hagyták a helyszínt. Az egyik beérkezõ HÉV szerelvény magával hozta Solymi papát és még egy, nekem ismeretlen bringást. A nevezést követõ izgatott készülõdés közepette elõkerült még egy 5 fõs társaság. Ezzel már jelentõsre duzzadt az induló létszám. Solymi papa erõsen fészkelõdött, így a további várakozást mellõzendõ 9:10-kor kettesben nekivágtunk a feladatnak. Pomáz a szokásos szombat délelõtti élénk autós forgalmával nem nyerte el osztatlan lelkesedésünket. Hála egy idõközben utolért ifjú hölgyversenyzõnek, legalább a szembe fújó széllel nem kellett viaskodnunk. Galád és kevésbé lovagias módon hagytuk hogy vezessen nekünk a csobánkai elágazásig. Itt magára hagytuk a leányzót és nekiindultunk az elsõ jelentõsebb mászásnak. A tetõn bevártam papát, majd következett egy kellemes hullámos szakasz a vörösvári temetõig, ahol az 1.EP volt.

Vörösváron sem volt szerény az autós forgalom, szerencsére hamarosan elkanyarodtunk Szántó irányába. A változatos hullámos rész a faluban véget ért és erõsebb mászásba csapott. A falut és papát elhagyva kicsit megálltam gyönyörködni a panorámában. Ekkor zúgott el mellettem a Pomázról ismert 5 fõs társaság, akik meglepõ módon, az ellenkezõ irányból érkeztek. Idõközben papa is megjött, együtt másztunk tovább a szántói nyeregbe, majd lazán begurultunk Szentlélek házai közé. A falu közepén balra fordulunk, hogy a Dobogókõre vezetõ úton nekilássunk a túra számomra legunalmasabbnak kinevezett emelkedõjének. Egyszer minden véget ér, így kicsit jobb lett a hangulatom, amikor a Két-bükkfa nyereg parkolójában megállapítottam, hogy pontosan 120 perce vagyunk úton. Lazára terveztem a túrát, na de ennyire? Gyorsan bekebeleztem egy banánt, már csak a cipelendõk súlycsökkentése ürügyén is, majd mivel papa is megjött ismét tovább indultunk. Találkoztunk két külföldi bringással, akiknél volt Pilis térkép, így egy gyors útvonal kontrollt követõen elzúgtunk Mexikó irányába.

Az éles kanyarokban kicsit rinyáltam a felhordott murva miatt, de baj nélkül legurultunk a Szentlélek határában lévõ pálos kolostor romjaihoz, ahol a 2. EP volt. A romok között számháborúzó gyerekek hadából egy élénken integetõ ifjú sajátos jelzést helyezett el úti okmányainkon. Eközben Szentlélek irányából magányos, szakállas bringás érkezett a kolostor romjaihoz, a topikról ismert Koller Andor személyében. Hamarosan kiderült, hogy avatott Pilis szakértõvel egészültünk ki, s immáron hármasban folytathattuk utunkat. Rövid tanakodás után a hosszabb, de mindenképpen látványosabb utat választottuk, ezért leszáguldottunk a Hofmann kunyhóig, ahol sikerült pótolni hiányos vízkészleteinket. Csendes ereszkedéssel hatoltunk a Malom völgyben Pilismarót felé. Solymi papa az egyik erõsebb balos kanyarban akrobatákat megszégyenítõ mutatvánnyal tartotta kordában megvadult lovát.

Az Ördög Küllõje lábánál jobbra vettük az irányt, megkezdvén a túra talán legszebb és leghosszabb kapaszkodását. Az õszi színekbe burkolózó pilisi táj szépsége szinte méterenként újabb látnivalókkal kápráztatott el. Ezt az élményt még a monoton emelkedõ aszfaltút sem volt képes csökkenteni. A Három forrás völgy után felmásztunk még a dobogókõi sípálya alsó végéhez, ami ennek a szakasznak a legmagasabb pontja. Mivel innen egy hosszabb gurulás várt ránk, ezért alaposan beöltöztünk. Papa hosszú nadrágot, Andor és én sapkát húzott. Nekiindultunk és lezúgtunk a Király kúti nyeregbe, ahol kisebb bringás társaságok sütkéreztek a verõfényes õszben. Megállás és tétovázás nélkül csörtettünk tovább Sikáros, majd Dömörkapu felé. Itt a hídnál megemlékeztem bringás múltam egyik legnagyobb bukásáról. Az elhagyottnak hitt lõtér mellett lecsörtettünk a Sági tanyához, ahol egy fiatal pár személyében megleltük a harmadik EP-t. Rövid humorizálást követõen balra kanyarodva felmásztunk az alattomos emelkedõn a Szentlászlóra vezetõ úthoz.

A sarkon az Üvegtigrisre emlékeztetõ bögrecsárda egyszer már Andor életének megmentõjeként bizonyított. Ezúttal sem okozott csalódást, a rövid várakozást követõen elfogyasztott bablötyi. Solymi papa jóvoltából söricilinnel menekültünk meg a szomjúság kínzó érzésétõl. A ragyogó napsütéses idõ, az elfogyasztott finomságok a társaságban a munkamorált jelentõsen lecsökkentették. Ilyen elnehezült gondolatok közepette keltünk útra, hogy nekivágjunk a táv hátralévõ nehézségeinek. Elvánszorogtunk a Skanzen feletti Staravoda forráshoz, ahol a Pilis legfinomabb forrásvizével feltöltöttük kulacsainkat. Nem túl nagy meggyõzõdéssel vágtunk neki a Pap réti emelkedõnek. Az alsó sorompónál megemlékeztünk Andor egy korábbi kalandjáról, majd egy pillanatig megfordult bennem a gondolat: elindítom a stoppert egy KT2 idõfutam reményében. Aztán elálltam a lehetõségtõl, nem akarván égetni a topiktáblát. A számomra oly kedves emelkedõn soha nem látott lassúsággal kapaszkodtunk felfelé, a megfontoltság, a környezet megóvása és egyéb hamis ideológiával megtámasztva a tempó visszafogottságát. Pap rét. Ez a hely szinte fogalommá vált a bringások körében. Rezignált papréti emlékek cseréje, mély szippantás a friss levegõbõl, zippzárak felhúzása, néhány tanács a társaknak a várható fejleményekrõl és nyomás Visegrád felé. Hajmeresztõ tempóban ereszkedtünk le az Apát kúti völgybe, ahol Andor javaslatára megtekintésre méltattuk az Ördögmalom vízesést.

Utunkat rövidesen a Panoráma úton folytattuk, ahol önjelölt hétvégi autó- és motorversenyzõk riogatták a békés bringások életét. A Pados-ként ismert kilátónál elgyönyörködtünk a Dunakanyar látnivalóiban, majd felmásztunk a Fellegvár parkolóig. Itt hosszas keresgélés után végül megleltük az utolsó EP-t, aki méretes pecséttel igazolta megjelenésünket. A várba már nem maradt erõnk felmászni, így némi folyékony energiavételezés után irány Nagyvillám.

A Mogyoróhegy oldalában vezetõ szerpentinen pillanatok alatt lecsavartunk a Duna partjára. Menet közben érintettük történelmünk kiemelkedõ személyiségeinek rezidenciáit a Salamon toronytól a Kádár villáig. A 11-es út forgalma viszonylag konszolidált képet mutatott de ez nem tántorította el a társaságot a Leányfalunál kezdõdõ kerékpárút használatától. Néhány szokásos kutyás és gyereksétáltatós kaland után érkeztünk Szentendrére. Az idõ elõrehaladt voltára tekintettel megállás nélkül robogtunk el a hívogató vendéglátó és mûemléki épületek mellett. A várost az Aral kútnál hagytuk a hátunk mögött, majd Andor tanácsait követve betekertünk a budakalászi célba. A Matuzsálem Express begördült a pályaudvarra. Jóízû zsírosdeszka, vöröshagyma és tea hegyek mellett elevenítettük fel legfrissebb és korábbi bringás élményeinket.

Leszûrve a lényeget, a rendezvény sajnos méltatlanul nem kapja meg az õt megilletõ hírverést. A túra ugyanis végigvezet a Pilis és Visegrádi hegység legszebb útvonalain. Érinti a jelentõsebb látnivalókat, rengeteg alternatív útvonalat kínál, hiszen csupán négy EP felkeresése volt a kötöttség. Bármilyen kerékpárral teljesíthetõ, erre a saját példánk is bizonyíték, egy MTB, egy trekking és egy egyenes kormányos outival tettük meg az összességében 112 km-es távot. Mivel eleve light-osra terveztük nem elkeserítõ a 6:37 perces nettó, és a 8:30 perces bruttó idõ, a szint nem kevesebb, mint 1830 méter volt. A nyugdíjas szekció kijelentette, jövõre ide is eljövünk.

Oldbig (bocs a hosszú léért)



#16
7omi

7omi

    vendég

  • fórumtag
  • 72 hozzászólás
Kozma 60 képek Tomifoto


+Képek starquake



#17
Oldbig

Oldbig

    vendég

  • fórumtag
  • 61 hozzászólás
Egyébként képek itt:

http://kep.tar.hu/is...ml?aid=27599343

#18
Oldbig

Oldbig

    vendég

  • fórumtag
  • 61 hozzászólás
Kozma 60 vagy mennyi?

Az év egyik legnépszerûbb TT-je. Az indulók száma idén is lényegesen meghaladta az elõzõ évit. Vajon mi lehet a hallatlan népszerûség titka? Ezt próbáltam megfejteni, és indultam el, immár harmadik alkalommal.

A pocsék idõ ellenére a rendezvény ezúttal is hozta azt a hangulatot, amely vonzza az indulókat. Az állomások elõzékeny és kedves pontõrei, akik a szó szoros értelmében kiszolgálják a résztvevõket, a barlangnál a tömeges sziklamászás, Gánton az immár legendás fánk, a kozmai turistaház varázsos hangulata a legmasszívabb erõsségei ennek a rendezvénynek. A környezet, a változatos táj és az õszi erdõkben megbújó nevezetességek és látnivalók már csak amolyan zsenge ráadásként jöhetnek szóba. Bringás szemmel is kellemes kihívás a változatos terep, különösen ilyen nedves idõjárás mellett, amiben az idén volt részünk. A célba érkezés után az ember szinte sajnálja, hogy már vége, legszívesebben azonnal újra kezdené, és fogadkozik szorgalmasan: jövõre újra eljövök. Ilyen rendezvény kellene még néhány a kerékpáros társadalomnak, mindannyiunk örömére és épülésére.

Na de hagyjuk a szentimentalizmust, lássuk a száraz (vagyis inkább nedves) tényeket. Végre-valahára találkoztam egy csomó kedves emberrel, akiket öröm volt személyesen is megismerni. A barlangnál Nemo kissé csodálkozó tekintettel vette üdvözlésem, pedig a Gázlón is találkoztunk már (igaz akkor is csak futtában). A fennsíkon menetközben sikerült összefutni a BikeMagos különítménnyel. Rással – aki nem volt rest utánam eredni – átbeszélhettük a TT-k lélektanát, Bakonytól Wietnamig, Lensvertõl sikerült néhány infót beszereznem a GIANT vázakról, Conti gumikról. A mindig mosolygó Bors és a többiek, mind kedves színfoltot jelentettek õszülõ halántékomnak. Tõlük ideiglenesnek szánt búcsút vettem, mondván úgyis számtalanszor utolérnek még és igazán sajnálom, hogy türelmetlenségem miatt erre már nem került sor. Remélem a Bakony túrán ismét találkozunk.

A táv középsõ szakaszán gyakorlatilag egyedül maradtam, elszórtan gyalogos és néhány ismeretlen bringást hagyva magam mögött, utóbbiak közül néhány a valamiért a köszöntésem sem fogadta. Borús gondolataimból a körtvélyesi EP-n utolért társaság rázott fel, velük együtt tekerhettem egy darabon, de valahol õk is elmaradtak. Solymi faterékkal úgy rémlik Farkastorok közelében akadtam össze, szinte szó szerint, kiszámíthatatlanul imbolygó mozgásomnak köszönhetõen. Õk Kozma környékén megpróbáltak leszakítani, kevés sikerrel, így együtt dergáztunk be a csákvári célig. Sajnos a fentiek ellenére még így is hiányos maradt a listám, mivel a topikos társaság javáról ezúttal is lecsúsztam. Mint késõbb kiderült, õk utánam értek be.

Magamról, röviden. Nagyon szeretem a Vértest, ide mindig szívesen jövök, sokszor egyedül is bejártam már. Az útvonal évek óta nem változott, ezért fejbõl ment az egész, bár néhol még most is meditálok, merre lenne jobb. Egy ilyen jó bulit azonban semmiképp nem áldozok fel kísérletezésre. A szakadó esõben elázott az órám érintkezése, többszöri hiábavaló törölgetés, szárítgatás után feladtam mérésre irányuló kíváncsiságomat. Így csak globális adataim maradtak. Indulás 7.10-kor, érkezés 13.22-re, ez kicsit rosszabb a múlt évinél. Mentségemre szolgáljon, idén sokkal tovább ücsörögtem mindkét kozmai látogatásomkor, de a társaság és hangulat mindenképpen megérte. Úgy tûnt az idén a gyalogos túrázókkal is barátibbá vált a viszony, talán a közös balsors oldotta a korábbi, kissé elutasító megítélésünket.

A traktor méretû Conti gumi terepen szuperül szuperált, a dagonyás agyagon (pl. kozma utáni zöld felfelén) is úgy mászott, mint a létrán, aszfalton viszont iszonyat volt. Mivel a reggeli kapkodásban elmaradt a lánckenés, ezért szegény PC69 a kukában végezte pályafutását. Váltóim is gondoskodtak némi matek feladványról, hogyan lehet 3x9-bõl esõ és sár hatására 2x7-et csinálni. Itthon derült ki a turpisság, oda nem illõ pótalkatrész és cövekként megszoruló terelõgörgõ személyében.

Végül, minden teljesítõnek gratuláció, a rendezõknek pedig külön köszönet a nagyszerû buliért. JÖVÕRE VELETEK UGYANITT.

Oldbig avagy Istyu 48
(kinek-kinek szájíze szerint)


#19
Ras

Ras

    fórumfüggõ

  • fórumtag
  • 4.021 hozzászólás
Kozma60 beszámoló: szabadonfutó/bringás lányok... v6

#20
szgabsz

szgabsz

    vendég

  • fórumtag
  • 19 hozzászólás
Igeeeeeen! Ma 39.2 fokkal keltem, hatalmas fej- és torokfájással körítve!
Nemtom mi lesz így a Kozmából... :'(
Lens: köszi, az enyém 06702832503