3 mozdonyos/vasutas és egy gyengébb bicajos vicc:
- Mondja meg, miért van több baleset az utakon, mint a vasúton?
- Két okból. Elõször is: egyik mozdony sem elõzi meg a másikat, másodszor pedig: a mozdonyvezetõ nem csókolgatja a fûtõt.
A vasúti kocsiba belép a kalauz és kéri a jegyeket. Sokáig vizsgálgatja egy nénike jegyét, valami nem tetszik neki, aztán így szól:
- Drága anyókám, ez a jegy Sopronba szól, a mi vonatunk viszont Szeged felé robog.
Az öregasszony rosszallóan csóválja a fejét.
- Ejnye, ejnye! Tessék mondani, gyakran elõfordul, hogy az a buta mozdonyvezetõ így eltéveszti az irányt?
A vonaton egy vagány csõbe húzza a vele szemközt ülõ suttyót. Odamegy a vészfékhez, és úgy tesz, mintha meg akarná húzni. Belekapaszkodik két kézzel, rángatja, nyög, nekifeszül, de csak nem megy. Nosza, elmosolyodik a suttyó, felkel a helyérõl, odébb löki a vagányt, megfogja a vészféket és megrántja. A vonat fékez, kisvártatva berohan a kalauz:
- Ki húzta meg a vészféket? Mire a suttyó önérzetesen:
- Én!
Méghozzá fél kézzel! (Ugye Bub?

)
Nagyné a Trabantjával nem adja meg az elsõbbséget egy keresztezõdésnél, ahol pedig a jobb kézszabály kötelezné rá. Balesetet okoz, s úgy megrémül, hogy rögtön egy ügyvédi munkaközösséghez fordul.
- Ügyvéd úr, mit tudna tenni, hogy ne marasztaljanak el?
- Hát nézze - feleli az ügyvéd -, ahogy elmesélte a történteket, körülbelül azt kéne elhitetnem a bírósággal, hogy a kerékpáros, akit maga elütött, százhúszas sebességgel érkezett a keresztezõdéshez, a fekete macska pedig, amelyik a sarkon, a járdán feküdt, eltakarta maga elõl a kilátást.