4668 hozzászólás a témában

[Paraferee]

Ahoy!

Vasárnap a Mátrába invitálok Mindenkit egy laza tekerésre...
start 10:00kor Mátrafüredrõl...

Üdv
Pé

[era]

Részemrõl is OK!

[dit]

Burce : részemrõl, ok

[burce]

Azt javaslom, tûzzünk ki egy idõpontot. Szerintem:

csütörtök fél 6

helyszín adott: fenyõgyöngye-franciabánya

És menjünk, másszunk, süssünk :-)

[dit]

Era, én is megyek !
Bármelyik este jó jövõ hét péntekig. Segítek Harangnak a Dunamaratonon, és péntek este hagyományörzõ ereszd el a hajam szokott lenni Visegrádon

[burce]

Engem-engem! Legközelebb vasárnap jó, nagyon szívesen megyek! Jövõ héten a délutánok/esték, illetve a jövõ hétvége. A kötelet felcipelem a Kolosytól, ha kéred

[era]

Nem tudom, érdekel-e még valakit a Francia bányában a mászás?
Vagy csak egy esti sütögetés?
Ha van rá igény, felmehetnénk egyik este!
Era

[Paraferee]

Hajhaj!
Vasparipáink visszatértek Bihar gyöngyszemébõl!
Fantasztikus, már-már kicsit túlzottan is jó idõben, egy igazán jó hangulatú tekerésben volt részünk.
Álljon ennek tanulságául itt egy összefoglaló:

RESPECTANDGLORY
Elõször is maximális elismerés minden hölgynek... na jó és minden kevésbé sportos elvtársnak, kik rendületlenül teljesítették a feladatot, és feljöttek az Istenek-havasáig!

20080620PÉNTEK1430ZULU
Köszönhetõen a jó másfél órával korábbra rakott indulási idõpontnak a megszokott 1órás csúszás ellenére is még elfogadható idõre értünk ki Bogára (3/4 11 - otthoni idõ szerint). A fekhely osztás és a biztos-ami-biztos alapokra fektetett egymás utáni többszörös welcome-drink bevitel után mindenki álomra hajtotta fejét.

20080621SZOMBAT0830ZULU
Reggel kakasszómentesébresztõ, reggeli a friss levegõn, majd start. Páran felszállítással, a többség ló háton vág neki az elsõ cirka 10km-nek, melyen rögtön bemelegítésnek kb 600m szintet kell legyûrni. A hõmérséklet igen csak kellemes, de inkább már-már fullasztóan párás és meleg, szerencsére ahogy feljebb érünk, egyre több az árnyék. Laza 1órás tekeréssel teljesíti is a tekerõ csapat az elsõ etappe-t.

A fennsík szélén rövid pihi, csak magasabban vagyunk máris, mint odahaza a kékesi kilátó... Utunk a bal oldali, Pádis-fele vezetõ dózer úton folytatjuk. A laza, enyhén emelkedõ úton hamar elérünk a Varasó-menedékházig, ahol septiben próbára tehetem fakultatív és igencsak célirányos (hogyan kérjünk sört, kaját...) román-nyelv tanulásom: beköszönök és már vágom is a lényeget...40 lángost kérek 4órával késõbbre. Kiejtésem és nyelvtanom teljes hiányának vagy csak a számszerûség nagy mértékének köszönhetõen Öreganyánk elsõre csak rázza a fejét, folyamatosan magyarázva a tényeket, persze románul... Pillanatra átfut a fejemen, hogy erre fele is szokás-e a nemet le-fel, az igent balról-jobbra bólogatva mutogatni, de aztán a harmadik mondat ismétlés után (pátruzecsi lángos - pátru óre - dá?), valamint Györgyi munkatársától kapott gépelt és nyelvtanilag helyes mondat elolvasása után nyerõpozícióba kerülünk. Fogyasztunk egy kis italt, majd tovább indulunk a célunk fele.

Átbukva a Varasó alatti kis-gerincen, hatalmas szabadon legelészõ ménesbe botlunk, olyannyira, hogy pár perc alatt totál körbe vagyunk véve lovakkal. Negyedórába is beletelik, mire a csapat átjut a simogatás és csodálat lószagú halmazából. A Szamos-bazár kezdete utáni állat-itató vályúnál a bátrabbak frissítenek majd neki gyürkõzünk a végállomásig hátralevõ 3 nagyobb mászásból az elsõ és egyben legkisebbnek. A nyeregben való mászást megnehezíti a sok kisebb-nagyobb kõ, melyek lazán terülnek útszéltõl-útszélig.

Jutalom falat a másik oldalon: 150méter szint lefele, köves-vízmosásos ösvényen, majd kapaszkodunk is a második mászáson, mellyel feljutunk a füves, lankás Égettkõ aljába. A Havasok-gerincére vezetõ ösvény, mely egyben az utolsó nagy megmérettetés, már csak karnyújtásnyira Tõlünk, így fûbe heveredünk energia utánpótlásról gondoskodni. A látvány már itt is fantasztikus, és nem lehet betelni vele. Elénk tárul a Varasó, jobbra messzebb látni a Rozsda-szakadékot, mögötte a még hótól tarka Bihar-havast, és még jobbra az alföldet.

A gerincre vezetõ ösvény amilyen barátságtalanul néz ki messzirõl, olyan közelrõl is. Meredek, laza kövekkel terített, 1-1.5méter széles. Szapora légzéssel kapaszkodunk a kormányba, csak most a tolás miatt. Körülbelül 20perc és kézzel fogható a gerinc szélére helyezett ösvényjelzõ oszlop, jönnek szépen a csajok is hátul: fenn vagyunk! A feladat fizikailag nehezebbik része teljesítve! Most jön a phszihológia... A hegy már kétszer sikeresen hárította a csúcs-támadásunk, és többször bizonyította, hogy nagyon szeszélyes tud lenni. Kellõ pihenés után a gerincen, átlag 1700méteren végig vezetõ dózer úton célba vesszük ismét az Istenek-havasát. Kellemes hullámzó út ez, balra kicsit messzebb, olyan 50méterre ér véget a gerinc, alatta a Boga-katlan, jobbra a biharfüredi oldal lankásan hullámzó tája. Sajna most a bivalyok nem mutatták magukat.

Pár perc telik el, és az elsõ csúcs-támadás résztvevõi (Skiri, Bruce, Jómagam) egyre jobban mosolyognak: lassan de tovahaladunk a legtávolabbra-jutottunk-ponttól... Igen! Már érezni, hogy most meg lesz... és már a tövében is vagyunk... rövid tanácskozás a csúcs-támadás irányáról, majd a füves oldalt választva caplatunk felfele... még nem látni a tetejét, de valahol ott kell legyen a törpe tuják mögött, a görbület takarásában... egyre sûrûbb a növényzet, de mit számít: csak elõre... megpillantom a csúcsot jelölõ fa oszlopot, és az elsõket a társaságból, amint fogdossák azt... nem bírom ki vigyorgás és kiáltás nélkül: MEG VAN! SIKERÜLT! KETTÕ-EGY! Rázom a fát, vigyorgok, felemelõ érzés, még ha más számára talán nem is olyan nagy teljesítmény ez...

Indulás elõtt tett fogadalmam szerint cselekszem: az eddig hátitatyómban pihenõ laposüvegbõl csobogva kerül a gyümölcsnedû a kövekre... no persze utána a torkunkba is. A látvány pazar... körbe és körbe a levegõ pára tartalma húzza meg a látóhatárt... A társaság egyik fele geoládát kezd keresni, másik fele a sziklafal szélén szét húzódva gyönyörködik a kilátásban.

Elindulunk lefele, már jól esne a juhtúrós lángos. Égettkõ alatt persze megint nekem sikerül összeszednem egy "kígyóharapást", de gyors box kiállás után már gravitációs gyorsulást hajtok végre a térben, aprócskát szétrebbentve egy gyalogos társaságot... A Varasó elõtti mászás aljában aztán a letámasztott és magára hagyott ló ismét elszellenti magát, csak hogy gyakorolhassam a ragasztást... A menedékháznál aztán jöhetett a 180forintos juhtúrós lángos... mennyei... Öregapánk félfüllel mögöttünk áll, és megpróbál el-elcsípni egy-egy számára felismerhetõ magyar szót, melyhez azonnal kapcsol vmi eladhatót, így sikerül pálinkához jutnunk. Igaz erre fele még az asszonyok is decivel indítanak, azért ebbõl az anyagból elég mindenkinek egyszerre a 3cent. Kis matek óra: ha 1deci 50°-os körte pálinka 5lei, akkor egy 0,5literes üdítõs PET palack megtöltve hány lei? Nos, bár talán többen is a 25lei-t hiszik a jó megfejtésnek, a helyes válasz 30,- ... Látszik Öregapánk nem sokat járt iskolába.

A kocsihoz visszavezetõ út laza és kellemes, szinte végig csak finoman kell tekerni. Az autónál aztán ketten kocsiba ültek, míg a többiek feltették a pontot ara az i-re egy 9km-es szerpentinezéssel. A szálláson aztán ropogó tûz mellett sült hús és különbözõ gyümölcsös folyadékok fogyasztásával hangos kis csapatunk (fõleg Bruce úrfitól) beleveszett az éjszakába.

20080622VASÁRNAP900ZULU
Az ébredés kissé megcsúszott, de semmi vész. Szájról-szájra indul az elõzõ napi etappe szám adata: kb49km táv, kb1500méter szint. Kellemes... Az elõre jelzett Bohedei-vízesés túra lehetõséget még tartom, de verziónak berakom a választási lehetõségek közé a Boga-fennsík-Glavoi-Csodavár-Glavoi-Boga kört egy kis barlang túrával fûszerezve, mely elsöprõ gyõzelmet arat, így indulunk is.

A fennsík szélétõl most a jobb oldali dózer úton indulunk, gurulunk Glavoi-ig, majd a második Csodavár-i leágazásig. Innen gyalogszerrel közelítjük meg a fantasztikus látványt nyújtó 72méter magas és kb 25méter széles bejáratú Csodavárt. A barlang szájánál aztán az elsõ drótköteles leereszkedésnél ismét fogy a társaság, páran maradnak-nem vállalják. A többieket vezetem a mélybe, ahova a túristák túlnyomó része biza nem jut le, mert nem tudják a lejutási trükköt*. A mélyben aztán elõbb vagy utóbb de végül mindenki minimum bokáig vizes lett, de a kb 1óra, míg végig haladtunk a néhol benn is 70méteres magasságot elõre termeken, megéri! A barlang túra a 2. dolinába felvezetõ törmelékkel teli ablakon keresztül ért véget, ahonnan aztán visszasétáltunk a útra, a többiekhez.

A Glavoi réten kicsit még lazulunk, majd irány a szállás, egy jó kis lejtõzéssel a végén. Fél5 mire a társaság indulásra kész, de nem jutunk messze, Pietroasa-ban, a kisboltnál ülünk a padokon, esszük a 80,- Ft-os fél kilós túrásbuktát, a 180,- Ft-os jégkrémet, és vannak akik csapolják a 2literes sörös palackot...

Aztán a hazaút hosszú, és a nagyváradi elkerülõn a teljes várost lefedõ YOciék féle Tankcsapda éneklését leszámítva eseménytelenül telt...

Jó volt... Fantasztikus volt... Menjünk megint...!

(*ezt alátámasztotta Zed barátunk a végén, amikor elmesélte, hogy utánnunk akart mégis csak jönni, de hiába kereste a levezetõ utat, nem találta... pedig ott vlt a lába elõtt...)


Köszönöm Minden résztvevõnek, hogy ahogy szokás mondani: jelenlétével emelte a hétvége színvonalát, ha jól láttam Mindenki jól érezte magát.

A teljes Paraferee-féle képanyag napokon belül megtalálható lesz a picasa-albumomban (hacsak nem addig elindul a honlapom újra), küldök róla majd mailt!

Üdv Mindenkinek.
Pé voltam

[sala]

Sala családnak mindegy

[Mellon]

Én is gratulálok még 1x :cheers:

aki nem nézte volna végig a 2. részt is
ittttten láthatóak a bicajosok

Kissé megkésve, de a holnapi induáshoz kedvcsinálónak pont jól jöhet, hogy az én fotóim is felkerültek a netre, miután sikerült beizzítanom a Picassat
Pádis túra 2008 Pünkösd

Egyébként a beígért kerty party nincs elfelejtve, csak megcsúszva, július elején szeretném megejteni.
A hétvégék gondolom sokaknak foglaltak, ezért csütörtök esetleg péntek jöhetne szóba szerintem. július 3., 10. vagy 11. Ezt még nekem is meg kell álmodnom, de lehet javaslatokat tenni, kinek melyik jó nem jó...

[trifo]

Ehhez pedig gratulálok! Aztán akkor hamarosan csatlakozhattok ti is a Second generation topichoz

--Trifo

[skiri]

Elfogadhatatlanul mélyre szûllyedt a topik, felhozom kicsit!

Erre kiválló alkalom, hogy pont egy hónapja tettük azt amit...!!
Szerencsére sok régi motoros elkisért minket, de aki mégsem, az megnézheti a képeket itt: www.kancsarcsilla.hu/skornyik

:bananadan

[Paraferee]

;-) mire gondolsz?

OFF
kedves mindenkk...úgy tûnik a 2009es gyári Kona katalógusba ismerõs fotó, és néhányaknak ismerõs arcok fognak megjelenni...

...
..
.

a Kona "Shoot the ride" photo contest-em nevezett ködös mátra túrás fotóm (igen, amivel egy másik pályázaton 1. lettem) biza 2. helyezést ért el, így az a megtiszteltetés ért, hogy berakják a fotóm a nagy katalógusba, és ha minden igaz egy paraferee-t is oda vésnek a barátaink

vigyor.vigyor.vigyor
ENDOFF

[liaZ]

Köszönjük a lehetõséget!!!

Bár, úgy vélem a túraleírás egy kicsit hiányos bizonyos témát illetõen.....

(sátáni kacaj)

[Paraferee]

Nati képei a túráról: http://kep.tar.hu/natx/50576533#2
Alex képei a túráról: http://picasaweb.goo.../PDis2008050812
Para képei a túráról: http://picasaweb.goo...ree/Padis080508

8-)

[Paraferee]

Történet egy kalandos hosszú hétvégérõl, a vadonból, ahol még nem az ember az Úr...

Pádis. Sokan mondják Bihar gyöngyszemének, egy felfedezetlen vadonnak. Szerintem maga az igazi természet. Modern világ nélkül. Még. Már a csillogó, kristály tiszta üveggömb felületét karcolások érték és folyamatos kihatásoknak van kitéve. Kiépül a fennsíkra vezetõ út, Glavoi-ban szétfolyik a szemét a gyûjtõhelyeken, és eltûnnek a nagyon régi múltat idézõ helyek a faluban.

Mindezek ellenére Pádis a maga kis kiterjedésével, és mégis számos külön álló ökoklímával rendelkezõ területeivel és jellegzetességeivel nem enged. Fogva tart. Rengeteg barlang, víznyelõ, mezõk, hegyek, fenyvesek, lombhullatók, szedresek, borókások, patakok, csermelyek, szurdokok, vízesések és virágok hazája. Mi itt voltunk.

Csütörtök délutáni indulással, és a sok éves átlaghoz képest minimális csúszással indultunk neki a majd 400km-es távnak. Bár szinte a határig autópályán tudunk száguldani, így is 6órával lehet számolni az utat. Egybõl éjfélt mutat, persze az otthoni óra, mert idekinn 1 órával elõrébb járunk, amikor ráfordulunk a Pietroasa-i bekötõ útra, mely bevisz minket a fennsík lábánál, egy magas sziklafalakkal körbe vett katlanban fekvõ településbe, Bogára. Az út ezidáig minden alkalommal 1órát vett igénybe (cca16km), most fél óra alatt teljesítettük a javításoknak hála. Gyors szállás foglalás és szoba osztás után mindenki nyugovóra tért, szigorúan 1/2 9es másnap reggeli indulást szem elõtt tartva.

Péntek reggel ragyogó napsütésre ébredtünk, és reggeliztek páran benne fürdõzve. Idõben indultunk a fennsíkra, közel 700méter szint különbség van a szállás és a Pádis között. Felfele meg-megmutatja magát a távolban büszkén húzódó Havasok. Mint a szétkenõdõ tejszín a csokis sütin, terültek szét a havas foltok fenn, ami, bár friss multheti infót tudván, miszerint még 20centi hó volt 1 hete a fennsíkon is, kicsit aggasztó és egyben izgalmas látni. Fenn zöldelni kezdõ barnaság fogadott minket. Parkolás után bakancsra váltva neki is indultunk a Bársza-katlannak, mely az egyik a sok közül azon területeknek, mely saját ökoklímával rendelkezik. 2nkm-es terület, lápos-mocsaras helyekkel, rengeteg víznyelõvel, jégbarlangokkal tûzdelve. No és még 1,5méteres hóval takarózva jelenleg. Küzdelmessé vált néhol az elõrejutás, bár legtöbbször csak a túravezetõ, azaz alattam szakadt be derékig a hó. A napi táv felénél megnéztük az Eszkimó-jégbarlangot, ahol egész évben jég van, s bár az évek alatt sajnos a jégoszlop megolvadt, csodás látványt nyújtott így is. Az idõjárás itt nem volt kegyes hozzánk, így a jégtömb izzását nem tudtuk megnézni. Utunk folytatva hatalmas medve hagyma mezõkön keresztül elértünk a túra legdélibb pontjáig, a Porcika-zsombolyig, mely leginkább egy kõbe vésett óriási tölcsérre emlékeztet (kb 30m mély-12méter széles), aljában jégtömbbel és kevéske hordalékkal. Aznapi túránk utolsó részén havas és száraz területeket váltva sétáltunk vissza a Csodavár feletti balkon maradványokat érintve Glavoihoz. Innen a társaság megfáradt tagjai egyenesen az autóhoz sétáltak, míg a többiek megnézhették az idõszakos tavat a Ponor-réten. A tó jellegzetessége, hogy csak olvadáskor és nagy esõzések idején létezik, mivel a patak, mely a rétet keresztezi ilyenkor nem tudja elszállítani a csapadékot, és az felgyülemlik. Itt, talán aznap elõször kegyesen az idõjárás is kényeztetni kezdett minket, és napfürdõzés közepette feküdhettünk a sûrû, puha füvön, majd elindultunk az autókhoz. A vacsora aznap grill-partyn sütögetett húsokból, zöldségekbõl állt, igazi ápdétnorbis kaja. A hangulatot borozgatással oldottuk majd aludni tért mindenki.

Szombat. Hosszú napnak indult. És nagyon kemény lett. Annál is. Tervként egy Glavoi-ból induló Galbinát bejáró és visszatérõ kör volt aznapra. Távként mindösszesen 15km, de szintben 800méter... Sok lett. De még inkább sokk. A túra elején megnéztük Pádis egyik jelképét, Csodavárat. 70méternél magasabb és 20méternél szélesebb bejáratába egy 10emeletes panelt simán be tudnál rakni. Egyszerûen nincs az a fotó, ami jól visszaadja a méreteit, plussz a dühöngõ patak hangját, mely számos zúgón áthömpölyögve tûnik el a szájban majd a mélyben. Sajnálatos módon a sok csapadék miatt most ki kellett hagynunk a barlang-túrát. Egy igen gyilkos meredekségû omladékos-havas rézsúton kimásztunk katlanból, majd az elõzõ napon bejárt ösvényen tova sétáltunk a zsombolyig. Innen cifrázás nélkül az ösvény nyíl egyenesen zuhan a túl oldalra, a Galbina-kitörésig. Itt egy sziklafal tövében tör elõ újra a felszínre a Csodavárban mélybe süllyedt patak, és folytatja útját egy fantasztikus, és egyben életveszélyes szurdokban. A környékre jellemzõ karbantartatlan ösvények itt is megmutatják magukat: mászást segítõ drótkötél, egyik végén önmagába csomózva rögzítve, fele vastagságra rohadt drótkötelek, tálcák hiánya... A látvány egyenlõre minden ilyet feledtet. Majd 50méterrel lejjebb zúgó óriási mennyiségû víz még itt is elnyomja a hangunk. Az ösvény leereszkedik a szurdok végén szinte a patak szintjére, ahol az 90fokos kanyart véve kicsit lenyugodva kiér a Flóra-réthez...és egy olyan sziklafalhoz, melyen egy drótkötélben kapaszkodva, lábnak a nyálkás sziklafalon kapaszkodót keresve kellene kb 5méterrel a víz szintje felett majd 100méternyi távot megtenni... Hát rövid idõre mindenki leült, volt aki nem hitte, hogy tényleg arra kellene folytatni utunk. Én sem. Rövid tanácskozás és számvetést követõen a társaságot visszafordítottam. A társaságot tépte-gyûrte a mászás. A szálláshoz is csak 8-1/2 9re értünk le, épp sötétedésre. Gyors palacsinta sütés és frankfurti leves fõzésbe kezdtünk, míg az elõzõ éjszaka érkezett debreceni különítmény megsütötte a maradék grill húsokat. Nem kellett senkit ringatni az ágyban...

Vasárnapra az elõzõ napi gyötrés után aprócska elõzetes terv módosításon átesett túrát sétáltuk. Az autókat rögtön a fennsík szélén leparkolva kellemes, nagyon laza sétával indultunk a Varasó-menedékház felé. A házhoz érve elõbb jég- majd sima esõ szakadt ránk, így kénytelen-kelletlen behúzódtunk. A háziasszony mosolyogva magyarázott nekünk valamit, persze románul, amit senki nem beszél, így csak megértõen bólogattunk. Kávé, sör rendelése könnyedén ment, és a lángost is megértettük. 1,5lei-ért, azaz olyan 100,- Ft-ért 1-1,5 óra múlva kaphatunk frissen sültet, és mivel az esõ szûnni kezdett, tovább indultunk. Krókusz rengetegekkel határolt úton sétáltunk a Szamos-bazár elejéhez: az Aragyássza-barlanghoz. Az egyik a sok fantasztikus, és hátbozongató helynek Pádison. A túristaösvény egyszerûen átmegy ezen a barlangon, hogy a túloldalt a Meleg-Szamos kanyonjában tovább haladjon. Itt kicsit több hó volt, kb 3-4méter ha lehetett, mely alatt zubogott a patak. A barlangban mindenhol jégcsapok, és meseországba illlõ formákat öltõ jég hömpölyegek. Egy szinttel lejjebb, már a patakban gázolva, újabb adrenalin fröccs az arcunkba vágódik: az ablakos és beszakadt tetejû részeknél a megmaradt hó és jég alatt és mellett kell tovább, szinte kúszva haladni. Hogy még nagyobb legyen a hatás, a szûk részek után a patak zúgóján kell lemászni, és még mindig a barlangban vagyunk! A túl oldalt aztán az igazi tél mutat egy kis ízelítõt magából, összefüggõ hó takaró formájában. Innen a barlang tetejére felmászva, majd a másik végén visszaereszkedve irányba vettük a menedékházat, ahol a lángos várt minket. Este aztán bográcsban paprikás krumpli fõzés mellett, borozgatva beleereszkedtünk az éjszakába.

Hazaúton aztán már semmi kaland nem történt... De talán így a jobb:) Pádis! Megyünk újra! És bízom benne, Ti is velem tartotok akkor...

[Paraferee]

két kezes!

[_Alex_]

[Paraferee]

na és a palacsintáért Nekem??? :-D