Jelentkezz be Regisztrálj
Salgótarján
#3821
Írta 2009. december 29. - 14:20
Emlékhelyek a Börzsönyben II.
Elõzetesben idézném Zsócit, aki megkérdezett bennünket, hogy igényeljük-e a beszámolóit. Most én is felteszem ezt a kérdést, ugyanis ha a válasz a NEM, akkor leállok az ilyen beszámolókkal. Ha sikerül beindulnia az új honlapnak, akkor esetleg már csak a linket teszem ide be, ha egyáltalán van rá igény.
Gabóca írta, hogy a síeléssel alapozza meg a bicózást és fordítva. Korábban én is szerettem síeltem, de 2005-óta sajnos nem nyílt erre módom, ám télen nálam elõjön alapozásnak a gyalogtúrázás. A gyaloglásban azt szeretem igazán, hogy még szabadabban tudom az útvonalakat variálni és a tájat is sokkal jobban meg tudom figyelni, mint mondjuk bicajjal.
A December közepén tett börzsönyi túrám folytatásának szántam ezt a megmérettetést. Az útvonal kijelölésében az „Emlékhelyek a Börzsönyben II” pontjai adták az alapot, ehhez tettem még hozzá pár érdekességet. Logisztikailag, vonattal terveztem meg kijutni Diósjenõre és onnan végig gyalog elõbb a Kemence-patak völgyében, majd felmászás a Hegyhát gerincére és végül – de nem utolsósorban – átkelés a Börzsöny legmagasabb csúcsán, a Csóványoson (938 m). Az érkezés Királyrétre volt tervezve ill. ha túl gyors vagyok, akkor tovább gyaloglás Szokolya irányába és anyósomék esetleg útközben felvesznek. Ugyanis rokonlátogatás volt tervbe véve délutánra és a Nagyi Szokolyán lakik.
Reggel a vonat késett, de így is sikeresen elértem a csatlakozást Vácott. A „Piroskával” zakatoltam a Börzsöny keleti oldalának hegyei között. Pár számomra ismeretlen építkezést is felderítettem útközben, így még szakmailag is volt értelme a kikapcsolódásomnak. ;-)
Fél nyolckor indítottam meg a túrámat Diósjenõrõl. Elõször a falu kisebb utcáin bandukoltam, majd egy keresztet elhagyva már a természetben lépkedtem egyre feljebb. A sárga nz. többször is keresztezi az erdészeti utat, míg felér a Jenõi-Závoz-nyeregbe. Ez a pont (országúti) bicajjal is megmászható, melyet javaslok is minden, ilyen irányban érdekelt embernek. Innen továbbra is a sárga nz. jelzést követtem, ami egy jókora levágással ért ki a kemencei erdészeti útra. Elég hosszú aszfaltos szakasz következett. A forgalom azonban olyan minimális volt, hogy Királyházáig összesen három autóval találkoztam, pedig idáig már 8 km volt mögöttem. Az idõjárás bekeményített és a nagy szél mellé némi hószállingózás is párosult.
Még maradtam az aszfalton, mert a közel 2 km-el lejjebb lévõ Dr. Kenyeres Balázs-forrástól szerettem volna felmászni a Hegyhát gerincére. Amikor már azt gondoltam, hogy túlmentem rajta, akkor néztem jobbra és pont ott volt a sárga kör jelzés. Nosza, neki is indultam a hegymászásnak, ami elég komolyan adta a szintet. Egészen rövid idõ alatt felcaplattam a Varjas-kunyhóhoz, ami 470 m magasan található. Ez egy nagy keresztezõdés is egyben. Itt megy keresztül a „Tótok útja” sárga jelzése és innen indul a sárga + Bernecebaráti felé. Én is ezt a jelzést választottam és mintegy 400 méterrel feljebb a jobb oldalon fel is tûnt a Kanász-kereszt. Az új (2006-ban állított) kereszt mögött ott fekszik a régi is, mementóként szolgálva. A történet is szomorú: a XIX. században az itt legelészõ házidisznók közé rontó vadkannal vívott csata végén veszítette életét az õket õrzõ kanász.
Innen még nem mentem rögtön vissza, hanem az Ozmotring (433 m) csúcsa után a Külsõ- és Belsõ-tó mellet elhaladva felkerestem a Bernecebaráti fölött lévõ Katonasírokat. A II. világháborúban itt létesített segélyhelyen 16 sebesültet, a parancsnokukat és az orvost is agyonlõtték. Két sír is áll most ott, az eredeti és egy felújított. Utóbbin a mécsesek és virágok mellett három éles lõszer is el volt helyezve.
Innen az utam visszafelé teljesen megegyezett az idefelé jövõvel egészen Királyházáig. Az idõvel is jól álltam, ugyanis éppen negyed tizenegykor hagytam el ismételten Királyházát, de most már 17 km volt a lábamban.
Királyházáról a Magas-Börzsönybe nagyon sokféle útvonalból választhatunk. Egyik szebb, mint a másik, ám nem túl könnyû útvonalak, hiszen jó 6 km alatt kell több mint 600 méter szintet leküzdeni. Én eddig hármat próbáltam ki ezekbõl: a Dobó-bércet (kék nz.), a Pogányvár kapaszkodóját (piros hsz.) és a Nagy-Mána bércet (piros sáv). Most a piros nz. volt soron. Az indítása már tetszett, ugyanis nem a sáros (ami most fagyott volt) dózerúton szerpentinezett kifelé, hanem egy szép, avaros ösvényen. A „Királyné pallagja” nevû rét igazán lenyûgözõ volt. Állítólag Beatrix királyné itt múlatta az idõt, amíg férje a környéken vadászott. A küzdelem azonban innen lett komolyabb. Egyrészt a meredekség is bekeményített, másrészt a szél is egyre jobban ért, hiszen lassan kiértem a Rakottyás-bércre. Itt láttam egyébként az elsõ hófoltokat. Ezek nem az utcai hótolásból származó feltorlódások voltak. Egy kerítéstõl megkapó kilátásban volt részem a Felvidék felé. Rövid, pihentetõs rész következett, majd egy kilátóhely érintése után elértem a József-emlékmû leágazóját. Pár száz métert kell tenni az igen impozáns alkotásig. Az emlékmû József fõherceg itteni vadászatának megörökítésére készült, amely még 1909-ben történt.
Visszatértem a piros nz-re és továbbmásztam felfelé a Sasfészek-bérc felé. A környezet nagyon zord lett: rengeteg kidõlt fa, zúgó szél, nyekergõ fák, borult idõ. Utóbbi nem is sokáig váratott magára, mert hirtelen egy hózápor közepén találtam magam. A Viski-köveket mellõzve végre feltûntek az elsõ piros jelzések. Ez bíztató volt, mert tudtam, hogy már nincs messze a két nagy csúcs. Még egy nekirugaszkodás és felértem a Magosfa (915 m) alá. Innen aztán balra vettem az irányt és elkezdtem megmászni a Csóványost (938 m). A szél változatlan erõvel fújt és a hó is hullámokban „rámtört”. Szerencsére innen már egy hamar elértem Nógrád megye második legmagasabb csúcsát. (Az elsõ ugye a Piszkés-tetõ.) ;-)
Idáig közel 25 km volt a túra. Igazából a kilátó belsejében szerettem volna frissíteni egyet, mert legutóbb még Királyházán volt hozzá szerencsém. Ám ott „teltház” volt, ugyanis egy túrázó csoport húzódott be, menedéket keresve. Így nekem maradt az útközbeni kajálás, ami azért nem olyan nagy gond. Lefelé menet találkoztam egy futócsoporttal, bár itt már õk is „csak” gyalogoltak. Mire elértem a Sváb Sándor emléktáblát, már meg is kajáltam. A tábla itt is egy vadászati emléket õriz, de ez nem is véletlen, hiszen ez a BTHE mozgalom most a Börzsöny erdészeti és vadászati emlékeit tárja fel.
A piros X-et választva visszatértem a kék sáv jelzésre, majd a Szabó-kövek érintésével (szép kilátás) mentem tovább a Rakodóig. Útközben már elég sok turistával találkoztam. Innen már meg tudtam saccolni a leérésemet, így telefonáltam egyet. Az idõpont egybecsengett a családéval, úgy hogy nem akartam csalódást okozni nekik, így nekilódultam a lejtmenetnek. Elõbb a kék +-en mentem a Magas-taxi turistaházig, majd a sípályán átvágva a – jelzetlen - Róka úton ereszkedtem tovább. Itt néha-néha már akadtak sáros szakaszok is, de azért nem volt vészes a szitu. Több helyen cserélik a villanypóznákat így hiába jött meg késõbb a piros jelzés balról, mivel a régi jelzések az oszlopokon voltak, így most csak mutatóban maradt néhány a fákon. Ám a Taxi-nyiladék még így is eltéveszthetetlen. Meglepetésemre a szembejövõ kirándulók között még pici gyerekek is akadtak. Leérve Királyrétre egy Róka tûnt fel az út másik oldalán. Honnan tudta, hogy én a Róka úton jöttem? ;-)
Telefon, majd gyaloglás tovább és végül közel 35 km után, fél kettõkor Paphegyen találkoztam a családommal.
Igazán jó kis túra volt!
BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNOK MINDEN SALGÓTARJÁNI HKE TAGNAK ÉS CSALÁDJAIKNAK!!!
#3822
Írta 2009. december 28. - 22:04
- Mit csinál jóember? Ha végzett beviszem!
Mire a hajléktalan:
- Végeztem biztos úr, az egészet beviheti.
#3823
Írta 2009. december 28. - 16:13
hogy beüzemelik, már másnap mosni akar. Gyorsan levetkõzik és nekilát
berakni a ruhát. Hirtelen haza ér a férj, s döbbenten látja, hogy a felesége
meztelenül áll a mosógép mellett és rakja a ruhát.
- Na, DE! Drágám!! Te miért vagy meztelen?
- Mert a használati utasítás szerint, az elsõ programot ruha nélkül kell
indítani!
#3824
Írta 2009. december 28. - 10:32
Szép-szép! Hát még ha a kõ nem látszódna ki a hó alól, na az volna az igazi! Úgy néz ki ma is síelés helyett, mehetek bicózni...
#3825
Írta 2009. december 27. - 22:19
#3826
Írta 2009. december 27. - 21:30
Balu. v-nek. Tisztelem, hogy egyenes úton akarsz járni, ritka ez a mai világban. Alapjában véve egyet értek ezzel, én is igyekszem így élni, de sokan ezt nem értékelik. Ma az "ügyeseké" a világ, legalább is gyakran azok érvényesülnek, és nem a tisztességes emberek. Talán ezért tart ott az ország, ahol. Sok ilyen fiatal kell és akkor talán javul a helyzet.
Sajnos nem tehetek mást. Ez van. Ha nem ismerem a jogi hátterét nem akarom meglépni, nehogy én járjak rosszul. Nem hiányzik, hogy kivágjanak a suliról vagy vmi....
Kellenének. Meg persze nem csak fiatalok. De sajnos nem tökéletes világban élünk, sõt! Még csak "nyugat-európában" sem... Ez Magyarország:(
Más: Úgy néz ki jövõre lesz pár eladó cuccom. Hirdetni nem nagyon hirdetem, ha kell valakinek viszi... Esetleg jó lehet egy edzõ gépre, vagy cyclocrossra, vagy akármi. X-mission nyeregcsõ, kormány és stucni. Ha érdekel vkit akkor PÜ...
#3827
Írta 2009. december 27. - 20:52
#3828
Írta 2009. december 27. - 18:34
Köszönöm Bálna! Én nem tudtam milyen "szabályok" élnek ezzel kapcsolatban. És nem is nagyon találtam róla semmit(bár lehet, hogy én kerestem rossz helyen...)
Nincs mit. Pontosabbat én sem tudok, de ez az alap, az biztos...
#3829
Írta 2009. december 27. - 18:29
#3830
Írta 2009. december 27. - 18:17
#3831
Írta 2009. december 27. - 17:32
Félreérted, hé! Gyuribá aszongya, hogy az állásinterjún ne mond el, h suliba jársz.
Szerintem az a bajuk egyébként, h a fõiskolásoknak mindig van valami nyûgjük, ZH, gyakorlat, labor, vizsga, szigorlat, rendszeres bebaszás, anyámkínnya, és ezeket a munkaadók nem akarják bekalkulálni a munkamenetbe. Ha Te is ilyenekkel elõ fogsz állni ("fõnök, szerdán csak 12-re jönnék, mer zéhám lesz ebbõl-abból"), akkor el kell, hogy mondd az interjún, mert egyébként késõbb csak a feszültség származik belõle.
Balu, Adlac meg Rszabi jól mondja, nem azt akartam mondani, hogy ne oszd meg velünk a gondjaidat. Amúgy az õszinteség híve vagyok, de nem mindig vezet célra.
sztem Gyuribá az állásinterjún való õszinteségre gondolt,sztem
tékitízi
Szép szép. De nem mindenki gondolkozhat így. Nekem kell a diploma és nem tudom milyen jogi háttere van ennek az egésznk. Nem szeretném azt, hogy de jó dolgozok, aztán egyszer csak de rossz megszûnt a hallgatói jogviszonyom. Ezért meg sem fordult a fejemben, hogy úgy értelmezzem, ahogy Ti!!! Amíg nem tudom milyen következményei lehetnek annak, hogy elhallgatom, hogy fõsulira járok, addig nem is nagyon fogok megtenni ilyet, mert nem szeretném azon kapni magam, hogy kirúgtak az iskolából is meg a munkahelyrõl is.
Rszabi: ZH, nem nagyon zavar, persze szoktam tanulni... Nekünk szigorlatozni már nem kell. Ami húzósabb az a vizsga idõszak, de akkor meg órára nem járok. Aki ismer azt tudja, hogy kb a szilveszteri pohár pezsgõ nekem kitart egész évben, szóval a bebaszás/másnaposság kizárva. Mivel a munka távmunka lenne, ezért olyan se nagyon van, hogy elkéssek a melóból. Pont ez lett volna benne a jó!
Kicsit túlreagáltam a dolgot ez igaz, de akkor sem tudom máshogy értelmezni az én helyzetemben.
Majd' elfelejtettem. Mindenkinek:
#3832
Írta 2009. december 25. - 12:49
#3833
Írta 2009. december 25. - 11:39
#3834
Írta 2009. december 25. - 11:06
#3835
Írta 2009. december 24. - 21:46
Boldog, áldott karácsonyt, sikeres Új Évet MINDENKINEK!
Tamásék!
#3836
Írta 2009. december 24. - 18:46
#3837
Írta 2009. december 24. - 16:25
Találó Rena üdvözlete ebben a körben.