Szó nincs róla, hogy belelátnánk az anyagba, de attól még, hogy ez egy általánosítás, attól még igaz, hogy az ilyen technológiával készült horganyzott küllõk gyengébbek. Persze lehet drága és erõs anyagból készült küllõt olcsó technológiával horganyozni, csak semmi értelme. Éppen ezért feltételezhetõ, hogy az olcsó felületkezeléshez olcsó alapanyag választás, és megmunkálás társul.Na akkor még1x:
Attól is gyengülhet egy anyag, hogy lehorganyozzák! Lehet az a szerencsétlen jobb volt mint gondolnád, csak a horgany sittrevágta! Ilyen van! Maradjunk annyiban, hogy a horganyzott küllõ épp úgy mint a krómozott, az elmúlt idõk vívmánya. A horganyzott elõtt volt a festett küllõ, komolyan mondom az még jobb volt mint a horganyzott! Küllõt horganyozni egy hatalmas tévedés volt, és nagyon nem javasolt bármilyen acél alkatrészt horganyozni ami fontos és vékony keresztmetszetû!!!
Ezt nem igazán értem. Akinek van pénze rá, és könnyebbet vagy áramvonalasabbat akar az megveszi és kész. Nem egy akkora tétel egy komplett gép árában a küllõzés. A cikk alapvetõen NEM a kompletten kapható bicajok "gyári" kerekeirõl szól, és hogy ott a gyártók miért nem használnak sokféle küllõt hanem az utólag épített kerekekrõl.
Jogos! Tény, hogy inkább a meglévõ, elterjedt kerekeket vettem szemügyre.
Az AeroSpeed és Lite a könnyebb.
Champion: 444 g (ø 2.0 mm / 64 pcs / 264 mm)
Nev Aero: 437g (64 pcs / 264 mm)
Competition: 382 g (64 pcs / 264 mm)
AeroSpeed: 294 g (64 pcs / 264 mm)
AeroLite: 278 g (64 pcs / 264 mm)Jaja, jogos! Pedig csak annyit kellett volna tennem, hogy leporoljam azt az 1 doboz AeroSpeed-et, és leírni a nevét!
Valami országúti kereket majd összefûzök belõle!
"""A küllõk egy jól megépített kerékben mindig feszültség alatt vannak, még azok is, melyek éppen terheléskor az úthoz közel esnek."""
Ez nem elsõsorban attól függ, hogy a kerék jól van e megépítve.
És csak akkor igaz, ha te többnyire normál használatú XC és országúti kerekekkel vagy kapcsolatban...
Zúzósabb szakágakban, vagy extrém könnyû XC felnik használata esetén gyakori jelenség egy komolyabb ugrás vagy felütés után a "lelapolás" vagyis a maradandó "tojás" ami újracentrírozással nem kiszedhetõ.
Ebben az esetben a becsapódás/ütés nagysága a döntõ tényezõ. Ha a becsapódás ereje, és az általa okozott felni el(be)mozdulás nagyobb mint földtõl ellenkezõ oldalra esõ küllõk rugalmassági tartaléka, akkor a kerék le fog lapolódni. Na ez nem teljesen így van...
Valamint nem ilyen egyszerû. Amúgy erre az esetre nem tértem ki, mivel ez nem csak küllõk függvénye.
Az egész fûzött kerék egy mechanikai rendszer, egy elõfeszített tartó különös változata. A kerék komplex terhelése miatt azonban elõfordul, hogy az elõfeszítés éppen nem a terhelésnek ellent dolgozik, hanem segíti annak kártékony hatását.
Pont ez van a "lelapoláskor" is, mert pechünkre sosem a kerék tetejét akarjuk lelapolni, hanem az alját, azaz az úthoz közelebbi részét.
Na pont itt van az az eset, hogy már az elõfeszítés is azt szeretné tenni, ha még rádobunk egy behatást, a folyamat megindulhat, amit gyakorlatilag csak a felni inerciája (profilmerevsége) bír ellensúlyozni, a felsõ ágban lévõ küllõk sajnos semmilyen mértékben sem tudják azt ellensúlyozni.
Az a tény, hogy egy gatya laza kerék azért érzékenyebb még így is egy ilyen képzõdményre az az miatt van, mert a jól befûzött felnit kitéríteni oldalirányba nehezebb. Hiába jön az az ütés pont egyenesen, akkor is számít ez! (Valamint hozzá adódik a behatás melletti küllõk nyúlása is, ha azok nem tudnak akkorát hosszváltozni, akkor a behorpasztható szakasz lerövidül)
Kérdés, hogy ez mennyire cél? Mármint hogy a küllõ élettartamát növeljük...Normál, életükben kifáradó kerekekre gondoltam. Ezeknél nem a felni fog elfáradni, hanem a küllõ hajlítása.
Egyébként ha egy könnyû XC kereket összefûzöl 2-es küllõkkel, akkor azt mindenképp rosszul teszed, mert a felninek is egy stressz lesz a küllõk által nem kellõképpen biztosított rugalmasságot felni anyagból pótolni.
Mondjuk eleve baromság elkezdeni követni egy koncepciót (könnyû felni vásárlásával), majd telibeszarni egy csokor 2-es küllõvel...
A könnyû felni nem szereti a vastag küllõket, de ez fordítva is igaz, a profilos felnibe meg nem biztos hogy jó rugalmas küllõket kéne betenni.
Aztán itt meg is érkeztünk ahoz a két keréktípushoz, ami között sosem fog senki sem dilemmázni, mert vagy ilyen kereket akar eleve, vagy pont a másikat.
:)
Mindkettõt kegyetlenül odacsapod egy versenyen.
- A 2-1,5-2-es küllõnek nagyobb a rugalmassági tartaléka, mint a könnyû XC-s felninek, így a sikeresen lelapolod a drága felnit, (kukázhatod a kereket) de örülhetsz, hogy lám milyen erõs a küllõ, mert nem szakadt el...
- A másik kereket ugyanúgy odacsapod. A 2-es küllõ nem tud annyit nyúlni, és ha erõsebb a felni, mint a rugalmatlanabb és gyengébb küllõ, akkor lehet, hogy kitörik 1-2-3 küllõd, de nem lapolod le a felnit.
Azért ez sem biztos hogy így fog mûködni, aza erre mérget ne vegyél!
Hogy legyen normális összehasonlítási alap: felni legyen tökugyanaz mindkét esetben!
Simán ki lehet nyírni egy könnyû XC felnit úgy is, hogy az erõs küllõ frankón kiszabja magát a felnibõl, vagy ha nem, húz olyan púpot a küllõlyuknál, hogy rossz nézni!
Ja, és ez lelapolási állapot elõtt is meglehet!