Tegnap voltunk. Mi Zebegény felõl indultunk a zöld jelzésen, Malom völgyön át,( a vége felé elfogyott a jel) rá a kékre, majd egy erdõbõl kiértünk egy rétre, ahol az úton maradva egyszer csak a piros jelû úton voltunk. No mindegy, innen Kóspallag-Királyrét-Csóványos.
Ma nekivágtam én is. Már a legeslegelején Verõcén elnéztem a pirosat, megfordulni nem akartam, gondoltam majd Magyarkúton rácsatlakozom a kékrõl. Igen ám, de Magyarkútnál meg rossz irányba mentem a kéken, így a pirosat Királyrét irányába totál elcsesztem. Volt nálam térkép, tudtam kb hol vagyok, így újraterveztem az utat és egy kisebb elkavarással eljutottam Nógrádig. Ott ismerõs lett a terep, eszembe jutott, hogy VV egyszer vezetett arra párunknak egy túrát. Nógrádtól a kéken elindultam a Csóványosra. Eleinte szép meg klassz volt minden, örültem mint majom a farkának, hogy találtam egy jó kis utat és ráadásul már jártam is arra. A Saj-kútig tartott az örömöm, onnan kõkemény tolás volt szinte a Fultán-keresztig. Na, ilyen hosszú tolásra nem emlékeztem a kb. 2 évvel ezelõtti VV túrából. Nem esett jól, ráadásul egy csomó idõ ráment. A kereszt után a Csóványosig nem volt gond, Csóványosról viszont gyakran megint tolás volt a Nagy-hideghegyre, de ez már változatosabb volt, mert eleinte lefelé a végén meg felfefelé toltam. A NHH-tõl már nem láttam értelmét tovább menni a kéken az ismeretlen felé (Kóspallag) így hol a murván, hol meg a piroson ( amin eredetileg fel akartam jönni ) legurultam Királyrétre, onnan meg Kismaros és hazafelé. Néhány kép
itt.