A gombák származásaA gombák kialakulása szorosan összefüggött a fotoautotróf szervezetek elszaporodásával. Pusztulásukkal ugyanis mind több és több szervesanyag halmozódott fel, amely elégséges energiaforrást biztosított az ezekkel táplálkozóknak.
Ecsetpenész

A mai gombák polifiletikus eredetûek. Feltételezhetõen részben ostoros egysejtûektõl, részben fonalas moszatoktól származnak.
Korábban a növények közé sorolták õket, mert helyváltoztató mozgásukat nem figyelték meg. Mai ismereteink szerint semmiféle kapcsolatuk nincs a növényvilággal. Ma különbözõ szervezõdésû típusaik nagy faj és egyedszámban népesítik be a Földet.
Rendszertanilag két törzsüket különböztetjük meg. Az egyik a nyálkagombák törzse, a másik a valódi gombák törzse.
Bazídiumos gomba és fejespenész


A nyálkagombák
A nyálkagombák a gombák egyik törzse. Õsi ostorosokból származnak. Testük sok sejtbõl áll, az egyes sejtek között a sejtfalak hiányoznak. Állábaikkal aktív helyváltoztató mozgásra képesek. Heterotrófok, bomló szervesanyagokkal táplálkoznak. Vannak közöttük paraziták is, ilyen például a burgonyavész, vagy a káposztaragya megbetegedéseket okozó nyálkagombák.
A valódi gombák
A valódi gombák a gombák egyik törzse. Lehetnek egysejtûek is, például az élesztõk, általában azonban gombafonalakból - hifákból - álló szövedék, micélium építi fel vegetatív testüket. A fejlettebbeknek tönkre és kalapra különülõ termõteste is van. A gombafonalak általában több sejtmagvúak, faluk kitin. Szaporodásuk spórákkal történik. Valamennyien heterotrófok, többségük szaprofiton, kisebb részük parazita. Étkezési célra az ehetõ gombák termõtesteit használjuk fel.
Ergo a gombák se nem növények, se nem állatok, csak simán gombák. 8)
Laza. Gombának lenni jó.