Karbon váz építés

Sziasztok,

bár nem szigorúan véve építési téma, de kapcsolódó:

tudtok valakit ajánlani, aki vállalja karbonváz javítását, és jó munkát is végez? 

 

A google-ra támaszkodva itthon egyedül a hyperretro/pelso-t találtam, de a honlap annyira nem győzött meg, velük van valakinek tapasztalata esetleg? Az osztrák/német mesterek által hirdetett 2-300 eur+postaköltséget meg kicsit soknak érzem egy felsőcső-foltozásért.

Köszi,
 

off:

wow @DHR ismét itt!

hajrá! ;-)

on

 

 

Ha leegyszerűsítjük, akkor igen

 

Érdemes kicserélni a perselyt egy olyanra, ami legalább egyik oldalon a külső paláston egy kúpban végződik (Nem kell óriásira gondolni, kb 1 mm-rel nagyobb átmérőre menjen fel 45 fokban.)

A külső felületet érdemes recéző görgővel megdolgozni, mert bár nagy forgatónyomaték nincs rajta, azért jobban tartja a ragasztó.

 

Érdemes megnézni kiszerelt perselynél, hogy van-e elegendő ragasztási felület, mert ha nincs, akkor érdemes megnövelni azt is.

 

Szóval a ragasztás a legkevesebb, a kostrukciós hibákat érdemes elemezni, hogy miért alakult így a váz sorsa és szükség esetén módosítani.

Sziasztok,

 

Ugyanez a probléma jelentkezett nálam is..

Sikerült megoldani?

Ha igen tudsz segíteni nekem is benne?

 

Köszi...

Természetesen minden javítható, a nehézsége attól függ, hogy milyen a fém cső külső felülete, ha sima henger, akkor egyszerűbben, ha bordázott, recés, akkor nehezebben. Ha nem SOS neked, akkor megcsinálom szívesen.

 

Drága mulatság lenne?

Korrekt!

Ha leegyszerűsítjük, akkor igen

 

Érdemes kicserélni a perselyt egy olyanra, ami legalább egyik oldalon a külső paláston egy kúpban végződik (Nem kell óriásira gondolni, kb 1 mm-rel nagyobb átmérőre menjen fel 45 fokban.)

A külső felületet érdemes recéző görgővel megdolgozni, mert bár nagy forgatónyomaték nincs rajta, azért jobban tartja a ragasztó.

 

Érdemes megnézni kiszerelt perselynél, hogy van-e elegendő ragasztási felület, mert ha nincs, akkor érdemes megnövelni azt is.

 

Szóval a ragasztás a legkevesebb, a kostrukciós hibákat érdemes elemezni, hogy miért alakult így a váz sorsa és szükség esetén módosítani.

Ha leegyszerűsítjük, akkor igen

 

Érdemes kicserélni a perselyt egy olyanra, ami legalább egyik oldalon a külső paláston egy kúpban végződik (Nem kell óriásira gondolni, kb 1 mm-rel nagyobb átmérőre menjen fel 45 fokban.)

A külső felületet érdemes recéző görgővel megdolgozni, mert bár nagy forgatónyomaték nincs rajta, azért jobban tartja a ragasztó.

 

Érdemes megnézni kiszerelt perselynél, hogy van-e elegendő ragasztási felület, mert ha nincs, akkor érdemes megnövelni azt is.

 

Szóval a ragasztás a legkevesebb, a kostrukciós hibákat érdemes elemezni, hogy miért alakult így a váz sorsa és szükség esetén módosítani.

 

Itt nem csak szimplán vissza kell ragasztani a vázba a perselyt?

Nem értek hozzá, csak kérdem...

Természetesen minden javítható, a nehézsége attól függ, hogy milyen a fém cső külső felülete, ha sima henger, akkor egyszerűbben, ha bordázott, recés, akkor nehezebben. Ha nem SOS neked, akkor megcsinálom szívesen.

Látomelég halot egy topik de hátha valaki...

Van egy nem pici problémám és szeretnék segítséget kérni.

Jó ideje enyhe halk kattogás jött néha a hajtóműtől de csak néha, a mai tekerésen nagyon durván előjött ez a folytonos kattogás, tekerés közben megálltunk megnézni hogy mi lehet, megmozgattam a hajtókart és mozgott! Hazaértem szétkaptam és a következőt vettem észre:

Javítható e? ha igen milyen megoldások vannak erre?

Sziasztok !

Tud valaki tanácsot adni, hogy ide haza ki foglalkozik carbon váz újrafestéssel ?

Köszi

Miért is? Szerintem jól írtam. Lásd pl a Lítium: sûrûsége ha jól emlékszem 0,93g/cm3 körül lehet ergo fém létére úszik a vizen:) Az Al-Li szuperkönnyû fémként van nyilvántartva 1,35g/cm3-es sûrûséggel.

Mielõtt még mélyebben belemennénk az anyagtudományba, áruld el kérlek, a kerékpáriparban VALÓBAN használt alumínium ötvözeteknek mennyi a tényleges sûrûsége? Szerintem bõven 2 felett, zárjuk is le itt.

Folytassuk a karbonozással:
Henn Péter Gergely

Az alumínium ötvözés-sûrûség csökkenés témának szerintem fuss neki még egyszer.

Miért is? Szerintem jól írtam. Lásd pl a Lítium: sûrûsége ha jól emlékszem 0,93g/cm3 körül lehet ergo fém létére úszik a vizen:) Az Al-Li szuperkönnyû fémként van nyilvántartva 1,35g/cm3-es sûrûséggel.

Ha például ötvözöd az alumíniumot az ötvözeted anyagsûrûsége 2,7g/cm3 helyett jóval alacsonyabb lesz. Pl- duralumínium AlCu4Mg2 - Szakítószilárdsága nagyobb, sûrûsége kisebb és még számos elõnyös tulajdonsággal rendelkezik.

Másik oldalról megközelítve a dolgot pedig, vizsgáld meg egy alumínium váz és egy karbon váz falvastagságát... jelentõsen vékonyabb lesz az alumínium, ergo kisebb térfogat... és máris kijön a könnyebb váz. Ha még ezt többszörösen 2-3-szorosan mehúzzák, akkor vékonyabb és erõsebb vázat kapnak. (lsd: hidegalakítás)

Úgyhogy kivitelezhetõ, hogy könnyebb, erõsebb és strapabíróbb legyen az alumínium váz a karbonnál. (de ahogy írtam is egyáltalán nem ítélem el vagy ilyesmi azokat, akiknek a karbon jön be, teljesen egyéni ízlés kérdése a dolog. "Kinek a pap, kinek a papné" ) Jó tekerést, szép idõt!

Az alumínium ötvözés-sûrûség csökkenés témának szerintem fuss neki még egyszer. Pl.: MatWeb - The Online Materials Information Resource
Hidegalakítással persze erõsebb, de ridegebb is lesz az anyag. Aztán a vékonyabb fal ugye érzékenyebb a horpadásra.
Elõfordulhat, hogy alumínium váz erõsebb, strapabíróbb és könnyebb. A tömegtermelés viszont nem ezt mutatja. Nem mellékesen, házilagos módszerekkel sokkal könnyebb, olcsóbb egy karbonvázat építeni.

Nem állítottam egy szóval sem, hogy jobbá tettem! Csak annyit, hogy a sebet elfedtem, ennyiben ki is merült a javítás. A térhálósodott gyantát esélytelen kiolvasztani- legalább is nem tudok róla, hogy házi módszerekkel lehetséges. 300C fokon bomlik, azt viszont üzembiztosan tudja.
A karbon váz vs. kõfelverõdés témában: bõ két évet használtam egy vázat, abszolút semmi felületvédelemmel. Nem kíméltem, mégis egyben van. Alsócsõ, láncvilla nem roppant.

Igen, én is ezt írtam, a gyántát nem lehet kiolvasztani. Viszont epoxi gyanta függõ, hogy hány fokon bomlik. Egy biztos, a mai fejlett ragasztási technológiákkal erõsebb kötés létesíthetõ ragasztással, mint hegesztéssel! Lehet csak szerencséd volt? Persze alapból is biztos van a vázon felületvédelem és a többrétegû lakk is sokat védhet..

Maradj az aluváznál, de azért megkérdem: ha az alu kb. 35%-al nagyobb sûrûségû anyag, mégis hogyan készítenek könnyebb vázat a karbonnál? Vagy a teljes bringára értve? Mert abban már nem kis szórás lehetséges.

Ha például ötvözöd az alumíniumot az ötvözeted anyagsûrûsége 2,7g/cm3 helyett jóval alacsonyabb lesz. Pl- duralumínium AlCu4Mg2 - Szakítószilárdsága nagyobb, sûrûsége kisebb és még számos elõnyös tulajdonsággal rendelkezik.

Másik oldalról megközelítve a dolgot pedig, vizsgáld meg egy alumínium váz és egy karbon váz falvastagságát... jelentõsen vékonyabb lesz az alumínium, ergo kisebb térfogat... és máris kijön a könnyebb váz. Ha még ezt többszörösen 2-3-szorosan mehúzzák, akkor vékonyabb és erõsebb vázat kapnak. (lsd: hidegalakítás)

Úgyhogy kivitelezhetõ, hogy könnyebb, erõsebb és strapabíróbb legyen az alumínium váz a karbonnál. (de ahogy írtam is egyáltalán nem ítélem el vagy ilyesmi azokat, akiknek a karbon jön be, teljesen egyéni ízlés kérdése a dolog. "Kinek a pap, kinek a papné" ) Jó tekerést, szép idõt!

Egyetértek, de ki is egészíteném. A kompozit technológia legnagyobb hátránya, hogy ritkán észrevehetõ a sérülés, a merõleges igénybevételnek kevésbbé ellenálló mint az alumínium és a sérülés (ha megütötték) ritkán észrevehetõ, gondolok itt akár a rétegfelválásra is. A repiparban erre a kopogtatásos ellenõrzést alkalmazzák, gyönyörûen lehet hallani az eltérést. Viszont. Javítani nem igazán lehet, ezért is vannak nagy gondban a repülõgépgyártók. A kompozit gépek készülnek, de ha sérülés éri a szerkezetet, akkor az kukapozitív, komplett részegység csere. (Fejlesztés alatt van a Lufthansa Technik által egy technológia, ami úgy mûködik, hogy vesznek egy hõforrást és hõkamerával nézik, a hõ áramlását az anyagban, így a hiba szépen kimutatható. Nem untatok senkit, utána lehet olvasni neten) Éppen ezért, véleményem szerint, szerkezeti sérülés esetén, toldozás foltozás lehetséges, de a szerkezet integritását és szilárdságát egy ilyen sérülés jelentõs mértékben csökkenti. Ezért a karbont érdemes jobban védeni, fõleg ahol kõfelverõdés érheti (alsóvázcsõ ide pl vázsárvédõ), mert amíg az alumínium behorpad, addig a karbon betörik, vagy rosszabb esetben rejtve marad a sérülés és nem is tudunk róla... Kényes és drága dolog ez a karbonozás... Mondvacsinált divatnak tartom a gyártók részérõl, hogy pezsgésben tartsák a piacot, de kérlek ne kövezzetek meg ezért. A Rose például gyárt olyan bringákat, amelyek aluvázasok, mégis könnyebbek mint a konkurencia karbonvázasai. Kérdés akkor, hogy hol van a karbon elõnye? És akkor még nem beszéltünk a szigorú nyomatékrahúzásról, spéci karbonpasztákról... Ahhoz, hogy teljes értékû javítást és ezáltal egy az eredetivel megegyezõ tulajdonságú vázat kapjatok, a sérülés körüli kétkomponensû epoxigyantát újra folyékony állapotba kellene hozni, hogy a szálak tökéletes beágyazása megoldható legyen. Ez viszont nem lehetséges, mert a gyanta azonnal kiégne, de ha még találnának rá megoldást, a kötésszilárdságot a 0-ig lerombolnák. Ergo a "javítás" csak egy egyszerû szépségtapasz az említett karbonvázakon, erõsebb nem igazán lesz tõle a szerkezet. Környezeti behatásokkal szemben való igaz, hogy véd, a gyantát amúgy is védeni kell a besugárzás és a környezeti behatásokkal szemben. Erre pedig nagyon jó a foltozás + lakkréteg. Én azért maradok az aluváznál:)

Nem állítottam egy szóval sem, hogy jobbá tettem! Csak annyit, hogy a sebet elfedtem, ennyiben ki is merült a javítás. A térhálósodott gyantát esélytelen kiolvasztani- legalább is nem tudok róla, hogy házi módszerekkel lehetséges. 300C fokon bomlik, azt viszont üzembiztosan tudja.
A karbon váz vs. kõfelverõdés témában: bõ két évet használtam egy vázat, abszolút semmi felületvédelemmel. Nem kíméltem, mégis egyben van. Alsócsõ, láncvilla nem roppant.
Maradj az aluváznál, de azért megkérdem: ha az alu kb. 35%-al nagyobb sûrûségû anyag, mégis hogyan készítenek könnyebb vázat a karbonnál? Vagy a teljes bringára értve? Mert abban már nem kis szórás lehetséges.

Hátha megmozdul az állóvíz:
henndmade.freeblog.hu

... érdekel a karbonozás.

Mire vagy kíváncsi?

Sziasztok, a következõ kérdésem lenne hátha tud valaki segíteni:
Karbon vázamról több helyen lepattant a lakk, az alatta lévõ szövet sehol sem sérült meg.
Az érdekelne, hogy milyen módon lehet orvosolni, és milyen anyagot kell hozzá használni.
Elõre is köszi a segítséget!

Vidd el egy profi fényezõhöz!

Sziasztok, a következõ kérdésem lenne hátha tud valaki segíteni:
Karbon vázamról több helyen lepattant a lakk, az alatta lévõ szövet sehol sem sérült meg.
Az érdekelne, hogy milyen módon lehet orvosolni, és milyen anyagot kell hozzá használni.
Elõre is köszi a segítséget!

Nagyon halott a fórum, pedig érdekel a karbonozás. Sehol senki, akinek van tapasztalata a kézi laminálásban?

Én lamináltam már üvegpaplannal és poliészterrel, az nem tûnt bonyolultnak. Nem tudom, hogy a karbonszövet hogy viselkedik, mennyire lehet síkba nem fejthetõ térbeli formákra rádolgozni, ahhoz meg sokallotam az (általam vélt) árát, hogy kísérletezzek. Szerintem elsõre egy üvegpaplan/üvegszövet-poliészter üléssel nem hibáznál nagyot.